DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslat célja, hogy az ügyészségről, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvények részleges módosításával felülvizsgálja az ügyészségi szervezetrendszert és az ügyészségi vezetők jogállását. Az új büntetőeljárási törvény rendelkezései érintik az ügyészségi nyomozás rendszerét. Ennek jellegét az indokolás úgy határozza meg, hogy bár az ügyészség nyomoz, mégsem nyomozó hatóság, hanem a nyomozó hatóságokat irányító közvádló. Emiatt az ügyészi nyomozás nem felügyelhető. Az ügyészi nyomozás azt jelenti, hogy az ügyész ilyen módon teljesíti a vádelőkészítést.
A klasszikus vádemelés, vádképviselet joga kiegészül a vádelőkészítéssel, amely jelen esetben a nyomozás. A nyomozó ügyészeknek megyei és helyi bírósági hatáskörbe is tartozó ügyeket egyaránt nyomozniuk kell. Azért, hogy a helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyek nyomozása során előterjesztett jogorvoslati kérelmet ne a Legfőbb Ügyészségnek kelljen elbírálnia, indokolt a szervezet felépítésének átgondolása. A javaslat szerint, amellyel egyet lehet érteni, a nyomozó ügyészségeket a megyeszékhelyi, városi ügyészségek mellett önálló ügyészségként kell megszervezni, míg a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal önálló főügyészségként működne a jövőben.
A javaslat következő része a legfőbb ügyész és helyetteseinek a tisztségük megszűnésével összefüggő áthelyezésével foglalkozik. Természetesen megalapozottnak tekinthetjük azt a megoldást is, amelyet a javaslat kínál, de jelzem, hogy az alkotmány- és igazságügyi bizottságban nem született egyértelmű állásfoglalás arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság vezetői és a Legfőbb Ügyészség vezetői esetén az idevonatkozó szabályok ugyanazok, vagy eltérőek legyenek-e. Gondolom, a törvényjavaslat vitája tisztázni tudja majd ezt a kérdést. Az ügyészségi vezetők mellett minden ügyész jogállását érinti, hogy a megbízás megszűnésének okai közé bekerülne a választójog megszűnése. Ez teljes mértékben indokolt, hiszen a választójog fennállása az ügyészek esetén kinevezési feltétel.
Magyarország tagja az Európai Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának. A 2003-as országjelentés kifogásolta, hogy az ügyészségi vezetők indokolás nélkül leválthatók, sőt az ügyészi szakmai testületeknek ebbe semmiféle beleszólási lehetőségük sincsen. A javaslat ennek orvoslását abban a megoldásban látja, hogy az ügyészségi vezetők kinevezésének visszavonását továbbra sem köti indokoláshoz. Ugyanakkor kötelezővé teszi egy ügyészségi tanács véleményének kikérését ezekben az ügyekben. Az egy másik kérdés, hogy a tanács véleményét a kinevező figyelembe veszi-e vagy sem. A véleményezési jog legfeljebb orientálja a döntéshozót.
A javaslat 15. §-a munkaszüneti nappá nyilvánítja az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára az ügyészség napjaként minden év június 10-ét, amellyel az első magyar ügyészi törvényről kívánnak megemlékezni.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatot indokolt támogatni, hiszen az ügyészek munkája elengedhetetlen az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez, valamint munkájuk az ország jogbiztonságának fontos garanciája. A javaslatot általános vitára alkalmasnak tartom.
Köszönöm szépen. (Taps.)
