DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A T/18213. számon önök előtt fekvő törvényjavaslat célja az ügyészségi szervezeti és az ügyészségi szolgálati törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény részleges, a tárgybeli szabályozás egészéhez viszonyítva kis terjedelmű, nem koncepcionális jellegű felülvizsgálata, amely két tárgykört érint: az ügyészségi nyomozati tevékenység szervezeti kereteit, illetve az ügyészségi vezetők jogállására vonatkozó szabályozást.
A javaslat benyújtott szövegében foglaltakkal - az előzetes szakmai egyeztetések eredményeként - a Legfőbb Ügyészség egyetért, annak tartalma szinte kizárólag olyan kérdéseket érint, amelyek vonatkozásában maga a legfőbb ügyész fogalmazott meg módosítási igényeket.
Tisztelt Országgyűlés! A szervezeti módosítások lényege az ügyészségi nyomozó hivatalok önálló ügyészségekké, illetve központi nyomozó főügyészséggé szervezése, amely az 1998. évi XIX. törvénnyel megállapított új büntetőeljárási kódex által átalakított feladatrendszernek jobban megfelelő működés kereteit kívánná megteremteni.
Az új büntetőeljárási törvény a büntető igazságszolgáltatás működésének új rendszerét hozta létre. Az ügyészség nem nyomozó hatóság többé, hanem a nyomozó hatóságokat irányító közvádló, ezért az ügyészségi nyomozás feltételrendszere és a tevékenység jellege is megváltozott. Az ügyészi nyomozás az ügyészi tevékenység olyan szakterülete, amelyben a vádelőkészítés egyik eleme, a saját nyomozás nyomatékosabb szerepet kap. A nyomozó ügyészeknek megyei, illetőleg helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyeket egyaránt nyomozniuk kell. A megváltozott szerepek leképezésének legcélszerűbb módja a főügyészségi nyomozó hivatalok nyomozó ügyészségekké való átalakítása.
A javaslat emellett az eddig is országos illetékességgel eljáró Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalt önálló főügyészséggé rendeli átszervezni. Mindez az ügyészségi szervezeti törvény módosítását igényli, miután az jelenleg csak megyei főügyészségekről és Fővárosi Főügyészségről, illetőleg a helyi - a megyékben városi, a fővárosban kerületi - ügyészségekről szól. Természetesen az ügyészségi szolgálati törvénynek az ügyészi szervezeten belül működő szakmai testületekre, az alkalmazottak jogállására vonatkozó rendelkezéseit a szervezeti változtatásokkal összhangban pontosítja.
E szervezeti változtatásokkal összefüggésben javaslatot kellett tenni viszont az ügyészségi szervek alapításával, és illetékességük megállapításával kapcsolatos köztársasági elnöki hatáskör kiváltására is. Az ügyészségi szervezeti törvény 1989 decemberében megállapított rendelkezése szerint ugyanis az ügyészi szervek létesítését, megszüntetését és székhelyének áthelyezését a legfőbb ügyész előterjesztésére a köztársasági elnök rendeli el. E törvény tehát alkotmányellenesen normatív aktus kibocsátására jogosítja fel a köztársasági elnököt, mivel ilyen hatásköre az államfőnek csak minősített időszakban van.
A javaslat e probléma megoldására úgy tesz kísérletet, hogy a fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek és a területi katonai ügyészségek felsorolását az Ütv. mellékletébe illeszti, míg a helyi ügyészségek felsorolásáról a legfőbb ügyész utasítása rendelkezne.
Az ügyészségi szervezeti törvény mellékleteit képező felsorolásokkal a törvényalkotó azonos megoldást választana, mint tette azt a bíróságok létesítése esetében. Annak érdekében, hogy változtatási igényeit az ügyészség az Országgyűlés felé közvetlenül is kifejthesse, a javaslat egyben arról is rendelkezik, hogy a mellékletek módosítására a legfőbb ügyész az Országgyűlés illetékes bizottságának is javaslatot tehet. E rendelkezés kapcsán figyelemmel kell lenni természetesen arra is, hogy az a törvénykezdeményezés alkotmány szerinti szabályait nem érintheti, és megfogalmazásukban sem keltheti ennek látszatát.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat másik eleme az ügyészségi vezetők jogállására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát valósítja meg, ennek keretében egyidejűleg többféle szabályozási igénynek kíván megfelelni. A javaslat az ügyészi tanács véleményének kikérését teszi kötelezővé az ügyészségi vezetői kinevezés visszavonása előtt. Továbbra sem lenne tehát a visszavonás indokoláshoz kötött, ugyanakkor ez az új garanciális elem az ügyészségi szervezet speciális viszonyai között alkalmas lehet arra, hogy az ügyészségi vezetők elmozdításához szakmai szempontok társuljanak.
Ennek az elvnek az érvényesítésére az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának - a GRECO-nak - Magyarországról szóló országjelentése is felhívta a figyelmet. Az országjelentés ténymegállapításai az ügyészségi vezetők indokolás nélküli leválthatóságát, illetve az ügyészségi szakmai testületek beleszólási jogának hiányát kifogásolták. Az ügyészek jogállását érintő pontosítás az is, hogy a megbízatás megszűnésének okai kiegészülnének a választójog elvesztésével, összhangban azzal, hogy a választójog fennállása kinevezési feltétel.
Ugyancsak egy korábbi következetlenséget orvosolhat a törvényalkotó azzal, hogy a legfőbbügyész-helyettes megbízatását a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása miatt is megszüntetni rendeli. Kitér a javaslat az ügyészségi vezetők megbízatásának letelte utáni továbbfoglalkoztatásra és díjazásra.
Tartalmazza végül a törvényjavaslat azt a szintén az ügyészségi javaslatok alapján megfogalmazott rendelkezést, amely a köztisztviselők napjához hasonlóan az ügyészség napjaként az első magyar ügyészi törvény kihirdetésének évfordulóját, június 10-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett szabályozási célok megvalósításához kérem a képviselőcsoportok támogatását, javító szándékú, a hatékony ügyészségi működéshez fűződő közérdeket, és az ügyészség alkotmányos jogállását figyelembe vevő javaslatait.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
