PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A tárgybéli törvényjavaslat egyrészt az ügyészségen belüli szervezeti módosításokat hajt végre, másrészt az 1994. évi LXXX. törvény felülvizsgálatával az ügyészségi vezetők jogállásának és összeférhetetlenségének módosítását végzi el, továbbá az Országgyűlés által ugyancsak most tárgyalt büntetőeljárás-jogi törvény módosításához kapcsolódva, azzal összehangolja az ügyészi szervek működését.
A javaslat látszólag technikai, gyakorlati szempontú módosításokat hajt végre. Ezek a módosítások azonban több tisztázandó, alapvetően elvi jellegű kérdést is felvetnek. A javaslat részletes indoklása sajátosan határozza meg az ügyészség fogalmát és kompetenciáját. Jellemzése szerint az ügyészség nem nyomozó hatóság, hanem a nyomozó hatóságokat irányító közvádló, az ügyész nyomozása ezért nem felügyelhető, és amikor az ügyész nyomoz, a vádelőkészítést ügyészségi minőségben maga teljesíti. Ezért a hagyományos értelemben vett ügyészi szerepet a vádelőkészítéssel kibővítve végzi.
(16.30)
Ez a meghatározás ugyan nem része a normaszövegnek, azonban aggályos, ha összevetjük a büntetőeljárási törvényben megfogalmazott ügyészi szereppel. A törvényjavaslat felbontja az ügyészi szerepeket, holott a büntetőeljárási törvény szabályozza azt a széles körű és gyakorlatilag korlátlan nyomozati hatásköri kompetenciát, amellyel az ügyész rendelkezik, és a jogalkotó a büntetőeljárásban a tárgyalásig tartó előkészítő szakaszok főszereplőjévé teszi az ügyészt.
Az alkotmányellenességre való hivatkozással a törvényjavaslat az egyes ügyészi szervek alapításával és illetékességük megállapításával összefüggésben úgy jár el, hogy jogszabályi normaszöveg nélkül, mellékletben sorolja fel a fellebbviteli főügyészségeket, a főügyészségeket, egyúttal Központi Nyomozó Főügyészséget létesít, vagyis egy magas szintű, országos ügyészségi szervet hoz létre a törvény mellékletében. Ez utóbbi a jelenleg működő Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal helyére lépne. Ez a hivatal eddig is országos illetékességgel járt el, de a törvényjavaslat indokolása szerint olyan új országos hatáskörű ügyészség jönne létre, amely azokban az ügyekben járna el, amelyek kizárólagos ügyészségi nyomozati hatáskört írnak elő.
Tekintettel arra, hogy ez az új főügyészség egy mellékletben jön létre, így a törvényjavaslat normaszövegében hatásköre, működése és szabályozása sem jelenik meg. Miután normaszöveg nincs hozzá, ez felveti azt a tisztázandó kérdést, hogy az előterjesztő hogyan képzeli a büntetőeljárási törvényben a nyomozásban gyakorlatilag korlátlan ügyészi hatáskör további szerepét a két törvény összhangjában.
Tekintettel arra, hogy az újonnan létrejött nyomozó főügyészséget a normaszöveg nem jeleníti meg, jobb értelmezés híján ez utóbbi fogalomból az is levonható például, hogy ezen ügyészség ügyésze nem rendelkezhet az általános ügyészi jogok némelyikével, például csak a közvetlenül hozzá tartozó nyomozati ügyekben járhatna el. Ilyen korlátozás azonban szembemenne a büntetőeljárási törvény szabályozásával.
A törvényjavaslatnak valamilyen formában összhangba kellene hoznia a saját, az ügyészségről vallott elképzeléseit a büntetőeljárási törvényben meghatározott ügyészi feladatokkal, hatáskörökkel és jogosítványokkal.
A mellékletben történt meghatározás figyelemre méltó, habár nem túl elegáns kikerülése egy alkotmányellenes helyzetnek. Új jogszabályalkotás vagy módosítás helyett mellékletbe kerülnek az ügyészségek megnevezései. A melléklet csak felsorolást tartalmaz, ez pedig törvényi normaszöveg hiányában ellentmondásokra vezethet a büntetőeljárási törvényben foglalt ügyészi szervezeti és hatásköri leírások szabályaival. A javaslatból, illetve annak indokolásából a büntetőeljárási törvénytől részben eltérő ügyészi meghatározás vezethető le, ezért látnánk szükségesnek, hogy valamilyen formában a mellékletben felsorolt ügyészi szervezetek működésére, hatáskörére és ügyészeire vonatkozó szabályok pontosabb megfogalmazást nyerjenek.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a törvényjavaslat egyes részeire a büntetőeljárási törvény új fórumrendszere miatt szükség van, de nem sürgős, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárási törvény módosítására vonatkozó javaslat jóval később lépne hatályba, mint a jelen törvény. Ez a törvényjavaslat az év végi túlzsúfolt jogalkotási program mellett kiérleltebb megoldást érdemelt volna, ugyanakkor kibírta volna annak későbbi, akár a jövő évi tárgyalását a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja szerint.
Arra pedig feltétlenül szükség lenne, hogy az előterjesztő egyértelműen nyilatkozzon, esetleg a törvényjavaslat kiegészítésével megerősítést nyerjen, hogy az ügyészi szerep bármilyen jogszabályi korlátozására vagy ilyen lehetőség nyitva hagyására sor kerülhet-e ezzel a módosítással. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
