DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Egy olyan törvényjavaslat szerepel az Országgyűlés napirendjén, amely hatályban levő különböző jogszabályok módosítására irányul, de mégsem az eredeti törvények céljait szűkíti, nem írja felül a korábbi szabályozásokat, hanem a nemzetközi szakmai és egészségpolitikai tendenciáknak és elvárásoknak megfelelően korszerűsíti a korábbi szabályokat. Nincs is szükség sem az egészségügyi törvény, sem az adatkezelési törvény koncepciójának a megváltoztatására, hiszen ezek időtálló törvények. Néhány kérdéskört szeretnék kiemelni a javaslatok közül, amelyek súlya és tematikája különös figyelmet érdemel.
Az irányított betegellátási modellkísérlet évek óta vitákat vált ki a parlamentben is, idén azonban az Állami Számvevőszék jelentése és a javaslatok új fejezetet nyitottak az irányított betegellátás jövőjének ügyében. A Számvevőszék javaslatának megfelelően az egészségbiztosítási és az egészségügyi törvényi szabályrendszer tartalmazza a legfontosabb normákat, mégpedig jelentősen átalakított szakmai normákat. Azt gondolom, hogy a feltételek kiegyenlítetté válnak, most már nem többletforrásokból gazdálkodik a szervező, hanem valóban a racionálisabb működés lehet a siker alapja. Ugyanakkor azonban az elmúlt hónapok vitáiban sok igazságtalan vád is érte ezt a modellkísérletet, holott az irányított betegellátásnak a prevencióban, az orvosi együttműködésben, a hatékony gyógyításban való szolgáltatói érdekeltség megteremtésében, a költséghatékony gyógyszerrendelésben, egyáltalán a finanszírozás ésszerűsítésében felmutatott eredményei vitathatatlanok és bizonyítékokkal alátámasztottak.
Úgy gondolom, hogy az új szabályozás mellett is szükséges monitorozni a rendszert, és ezért nem baj, hogy nem bővül a szervezők köre, azonban lezárult egy kísérleti szakasz, de ez nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a történéseket. Egy társadalombiztosítási szervezési alrendszer képe vázolódik, nyugodt és stabil körülmények között, objektív mutatók szerint lesz módunk értékelni e forma működését, és biztos vagyok benne, hogy a szaktárca és az adatvédelmi biztos is megfelelő közös megoldást találnak az adatvédelmi szabályokat illetően.
Másodikként arra a kérdésre térnék ki, amelyben a parlament nemrégiben kérte fel a kormányt, hogy tegyen előrevivő lépéseket. Itt arról van szó, hogy 150 ezer meddő pár él közöttünk, és indokolt, hogy a gyermekvállalási lehetőségeiket bővítsük. Azt gondolom, hogy amikor 1997-ben az egészségügyi törvényt elfogadtuk, akkor még messze álltunk a petesejt-adományozás rutineljárásként való alkalmazhatóságától, kevéssé volt kidolgozott az irányított donáció rendje. Haladt a szakma, és úgy ítélem meg, hogy az a javaslat, amelyet a kormány tett, indokolt, tehát indokolt az, hogy a petesejt-adományozás anonimitását feloldjuk. Ugyanakkor azonban megfontolásra ajánlom - tekintetbe véve azt, hogy nagyon sok garanciát tartalmaz a törvényjavaslat arra, hogy sikerüljön az adományozás önkéntességét biztosítani és egyúttal az üzletszerűséget kizárni -,s hogy valóban csak egy szűk rokoni, hozzátartozói kör esetében kell lehetőséget adni a petesejt-adományozásra. Azt hiszem, azt gondolom, hogy talán a kívánt cél olyan módon is elérhető, hogy akár az adományozó és a meddő nő együttes kérelméről a kórház etikai bizottsága döntsön.
(9.40)
Egyébként is igazságtalan lenne a javaslatban szereplő megoldást alkalmazni azokkal a hölgyekkel szemben, akiknek nincs olyan rokonuk, aki alkalmas lenne a beavatkozásra. Én úgy ítélem meg, hogy itt lehetne valóságosan lépni annak érdekében, hogy az anonimitást feloldjuk.
Fontos az a néhány kitétel, amely a nem konvencionális eljárásokkal függ össze a tervezetben. Ezek a módosítások a nem konvencionális módszerekkel gyógyító orvosok és természetgyógyászok működési nyilvántartásának megteremtése érdekében szükségesek. Én úgy ítélem meg, hogy ezzel a megoldással még élesebb határ vonható a gyanús eljárásokat alkalmazó csodadoktorok, kuruzslók és az alternatív módszerekben jártas szakemberek között. E szabályozásnak az a jelentősége, hogy az Európai Unió számos országában végzett felmérések szerint a lakosság mintegy 70 százaléka vesz igénybe alternatív gyógyító eljárásokat, és ezek egy jelentős hányada nemcsak egyszerűbb, hanem a beteg számára könnyebben elfogadható, mint a hagyományos eljárások, tehát szükség van arra, hogy kellő biztonságot nyújtson a szabályozás.
A kérdés társadalompolitikai súlyára való tekintettel talán leghangsúlyosabban szeretnék szólni a dohányzás visszaszorításáról, a nemdohányzók védelméről. Ha a népegészségügyi mutatókból indulunk ki, akkor a most előterjesztett kompromisszumos szabályozási módosítás lehetne markánsabb is, úgy is fogalmazhatnám, hogy lehetne szigorúbb is. Nálunk azonban még mindig sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a dohányzásuk magánügy, sőt emberi jog, és azzal kevéssé törődnek, hogy dohányzásukkal nemcsak a környezetet zavarják, hanem közvetlenül károsítják is azokat az embereket, akik zárt helyiségben mellettük tartózkodnak. A környezeti dohányfüst nemdohányzó elszenvedőinek kockázata - akár tüdőrák szempontjából nézzük, akár számos szívbetegség szempontjából -, jelentősen nagyobb, mint a füstmentes helyeken élőké és dolgozóké; azt gondolom, hogy elég tudományos bizonyítékkal rendelkezünk e tekintetben.
A dohányosok alkotmányos jogait védők figyelmébe ajánlom azt, hogy az állampolgári jogok általános biztosa is amellett érvelt, hogy az oktatási és az egészségügyi intézményekben a füstmentes környezetet teljes egészében teremtse meg a jogalkotó. Az a kérdés, hogy az alkotmányos jogok hierarchiájában az egészség mennyire élvez prioritást más alkotmányos jogokkal szemben. Hozzáteszem, Európa abba az irányba halad, hogy a közösségi intézményekben és mindenekelőtt az iskolákban és az egészségügyi intézményekben egyáltalán ne lehessen dohányozni.
Örülök annak, hogy a javaslat a legfiatalabb és a legsérülékenyebb korosztály védelme érdekében a zéró tolerancia elvén áll, tehát az óvodákban, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben, ahol korábban lehetőség volt dohányzóhely kijelölésére, tilalmat rendel el; azonban kétségtelen, hogy például az iskolák esetében kicsit megbicsaklik a törvény logikája: a teljes oktatási intézmény nemdohányzóvá nyilvánítására vonatkozó döntési kompetenciát a javaslat az iskolaszékhez telepíti. Ez a megoldás kétségkívül demokratikus, tisztelt képviselőtársaim, csak éppen a népegészségügyi érdekkel ellentétes, tehát megfontolásra javaslom azt, hogy a szabályozás e tekintetben legyen szigorúbb, annál is inkább, mert közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a társadalom jelentős része támogatna egy teljes füstmentességet az iskolákban.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezekkel együtt a Magyar Szocialista Párt támogatja a törvényjavaslatot; úgy gondoljuk, hogy fontos, a nemzetközi szakmai és egészségpolitikai elvárásoknak megfelelő módon korszerűsödik számos korábbi egészségügyi jogszabályunk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
