DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A parlament előtt gyakorlatilag ezen a törvényen kívül, amely az egészségügyi törvény módosítását célozza, még egy ezzel összefüggő másik törvényjavaslat is szerepel, így a kettő együtt ad egy olyan komplex változtatást, amely könnyebbé, jobbá és törvényszerűbbé teszi az egészségügy további működését.
Ennek a törvényjavaslatnak a vitájánál néhány pontot szeretnék kiemelni, és csatlakoznék azon képviselőkhöz, akik egyetértenek azzal, hogy a 10 napos kivizsgálási idő kevés, és szükség van 30 napra, hiszen ha csak egy szövettani vizsgálat vagy egy más vizsgálat elvégzésére gondolunk, és az igazságügyi szakértői vélemények megalkotására, akkor ennek elvégzésére a 10 nap nem elégséges.
Itt a petesejt-adományozással kapcsolatosan Csáky képviselőtársam említette, hogy szükség lenne egy társadalmi vitára. Számtalanszor nekifutottunk ezeknek a kérdéseknek, hiszen 1997 óta, amióta az egészségügyi törvényben szerepel a dajkaterhesség, és szerepelnek ezek a humán reprodukciós eljárásokra vonatkozó törvények, egyik oldalról csak kinyilatkoztatások és körlevelek jelentek meg. A vitakészség abszolút nem jó, és nem folyt le ilyen vita. Mindenképpen túl kellene ezen lépni, hiszen Európa számos fejlett országában ezek a kérdések törvényileg szabályozottak, sokkal előbbre járnak azokban a vizsgálatokban, amelyek az őssejteket már terápiás célra tudják alkalmazni. Ha mi mindig leragadunk ezeknél a kérdéseknél és nem lépünk tovább, akkor elmegy mellettünk a világ, elmegy mellettünk a haladás; ha a genetikai tárgyú kérdésekben és a géntechnológiával módosított élelmiszerekben megállunk, elhalad mellettünk a fejlett Nyugat, a fejlett világ.
A másik, amivel ez a törvénytervezet foglalkozik, az, hogy a madárinfluenza - nagyon helyesen - bekerül azon fertőző betegségek közé, amelyeket jelenteni kell, nyilván kell tartani. Ez egy komoly felkészülést jelent a kormány részéről az esetleges pandémia vonatkozásában.
Nagyon sajnálom, hogy itt többen védelmükbe vették képviselőtársaim közül azt a javaslatot, hogy a nemdohányzók védelme esetében védjük a dohányosokat, és egyenlő esélyeket adjunk. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy az utolsó haláloki statisztikák szerint Magyarországon úgy a nőknél, mint a férfiaknál első helyen a tüdőrák áll. Ha a tüdőrák ellen mi akarunk küzdeni, és szeretnénk csökkenteni ezen daganat halálozását, akkor mindenképpen az ok-okozati összefüggésben lévő dohányzás ellen kell valamilyen módon fellépni.
Az egészségügyi és az oktatási intézmények példaadóként kell hogy szerepeljenek, hiszen az egészségügyi intézményekben az orvosok, az egészségügyi dolgozók, az iskolákban, az óvodákban a nevelők és a tanárok példaadóként szerepelnek a fiatalok előtt. Nagyon sajnálom, hogy számos esetben maguk a pedagógusok próbálják meg ennek a törvénynek a hatálybalépését megakadályozni, vélt vagy valós jogaiknak a csorbítására hivatkozva. Tehát azt tudnám mondani, hogy ez, hogy az iskolaszékre bízzuk ennek a törvénynek a végrehajtását, nagyon helyes, hiszen ez valamilyen módon az iskolák autonómiáját mindenképpen erősíti.
A benyújtott és az előttünk lévő törvényjavaslatban nem szerepel egyetlenegy kérdés, de kívánok vele foglalkozni, és egy kicsit részletesebben szeretnék erről szólni, ez pedig az oltóanyagok és a kötelező oltások kapcsán vállalt állami garancia kérdése. Korábban egy sajnálatos törvénymódosítás kapcsán kimaradt az állam felelősségvállalása a kötelező védőoltások kapcsán, és most bizottsági kapcsolódó módosító indítványként szeretnénk módosítani ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Úgy tudom, és jól hiszem, hogy ellenzéki képviselőtársaink is támogatják ezt a módosítást.
Ennek a módosításnak az lenne a lényege, hogy most a jelenlegi jogszabály szerint a gyártó termékgarancia-felelőssége az, amely helyt kell hogy álljon abban az esetben, hogyha valamilyen nemkívánatos szövődmény lép fel a védőoltás kapcsán. De be kell hozni ebbe a körbe azt a lehetőséget is, hogy ha rossz indikáció alapján, rossz időben, tehát egy fertőző betegség lappangási időszakában kapja az illető a védőoltást, akkor annak is van felelőssége, aki ezt a védőoltást abban az esetben elvégezte, beadta. A harmadik esetben pedig mindenképpen szükség lenne az állam felelősségvállalására, és ez az az eset, amikor a termékfelelősségi garancia, tehát az, hogy az oltóanyag jó volt, jó időben, jó helyen, jó személynek adták a védőoltást, és mégis valamilyen nem kívánt szövődmény lép fel, ilyen esetben szükségesnek látjuk az állami garancia megjelenítését.
Tehát az állam mindenképpen vállaljon garanciát, és a módosításunk értelmében garanciát is fog vállalni a védőoltások kapcsán bekövetkezett nemkívánatos szövődmények esetében, tehát kártalanítja azokat az állampolgárokat, akik elszenvedték ezt az egészségkárosítást.
Ezzel a módosító javaslattal és az itt a vitában elhangzottakkal egyetértve azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy fogadják el ezt a törvényjavaslatot, hiszen ez számos olyan ponton változtat az egészségügyi törvénykezésben, ami könnyebbé, jobbá, egyszerűbbé teszi a mindennapok munkáját, az egészségügy működését.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(10.50)
