KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai délelőttön az egészségügyi törvény egy nagyon érdekes és jelentős módosítását tárgyaljuk, amely - azt gondolom - azért is időszerű és különleges, mert nagyon sok esetben több ponton igen jelentősen figyelembe veszi a betegek, az ellátottak érdekeit. Itt nem csak a veszélyeztetett és különösen sérülékeny csoportokról, mint a pszichiátriai kezelésre szorulókról, szeretnék beszélni. Több felszólalásban már szó esett arról, hogy például a meddő nők kérdésével is foglalkozik ez a törvényjavaslat, hogy hogyan és milyen módon, azt mindjárt elmondanám, de ugyanakkor foglalkozik azokkal a betegekkel is, akik igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatást, nevezetesen azon a ponton, amikor a betegjogokról beszél és a betegjogi képviselőkre vonatkozó szabályok különböző módosításait tartalmazza, megfelelő tapasztalatokat szerezve a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány tapasztalataiból leszűrve.
Mindenekelőtt ezzel szeretném kezdeni, hogy a betegjogokat hogyan módosítja ez a törvényjavaslat. Először is a betegjogok vonatkozásában a megszerzett tapasztalatokon alapulva kibővíti a 10 napos ügyintézési határidőt 30 napra. Meg kell hogy mondjam, hogy itt a koalíciós partnerrel nem biztos, hogy egyet fogunk érteni. Hiszen, ha például egy kórházi kezelés vonatkozásában nézzük, hogy a 10 nap egy betegjogi panasz kivizsgálásánál mire elegendő, akkor el kell mondjuk azt, hogy amikor a betegjogi és ellátottjogi képviselő el akar járni a beteg panaszának kivizsgálása ügyében, akkor nem biztos, hogy azokat a szolgálatos, műszakos ápolókat vagy orvosokat 10 nap alatt meg tudja hallgatni, akik sokszor fontos információval rendelkeznek a panasz kivizsgálása okán.
(10.20)
Nagyon fontosnak tartjuk azt a módosítást is - ez is megint az alapítvány, illetve a betegjogi képviselők tapasztalatán alapul -,s hogy sok esetben elégséges, ha a helyi önkormányzat mint fenntartó esetében a jegyző vizsgálja ki a panaszt, hiszen nagyon sok esetben már ez is megfelelő megoldást hozhat a beteg panaszaira.
Ugyanakkor a törvényjavaslat szerint módosul a kapcsolattartás fogalma is a törvény módosulásával, és lehetségessé válik, hogy például az a beteg, az a személy, aki meghatározza azt, hogy esetleg a rokoni vagy a baráti körből kivel nem szeretne kapcsolatot tartani, vagy mondjuk előfordulhat, hogy nem szeretné, ha meglátogatná, akkor ez esetben a törvényjavaslat most erre is lehetőséget ad. Azt gondolom, emberi jogi szempontból is rendkívül fontos eredmény, hogy most a betegnek a törvény alapján joga van meghatározni a kört.
A másik nagyon fontos kérdés, amivel a mai napon már többen foglalkoztak, a petesejt-adományozással kapcsolatos kérdéskör. Itt a miniszteri expozéban elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat egy nagyon fontos országgyűlési határozattal teremt összhangot, és igazából eleget tesz az Országgyűlés azon előírásának, amely a meddőséggel kapcsolatos mesterséges megtermékenyítési lehetőségek bővítését célozza meg.
Szükséges azonban leszögeznünk azt, hogy ez a módosítás nem nyit meg széles kapukat, tehát amit az ellenzéki retorikában hallottunk - félelmeket hallottunk -,s ezeket a kapukat ez a törvényjavaslat nem nyitja meg. Ez a törvényjavaslat valójában szűkebben tartja, és kizárólag azoknak az egyedülálló nőknek ad egy lehetőséget, akik mesterséges megtermékenyítés útján szeretnének gyermeket vállalni. Sajnos, komoly társadalmi probléma az, hogy élettársi kapcsolatban vagy egyedül élő nők is szeretnének gyermeket vállalni, de esetleg az illető hölgy betegsége okán ez csak mesterséges megtermékenyítéssel oldható meg. Erre hoz most ez a törvényjavaslat megfelelő szabályozást, megfelelő jogi kereteket és garanciákat.
Azokra az ellenzéki véleményekre, amelyek azt mondják, hogy a katolikus egyház értékrendjébe nem férnek bele ezek a mostani módosítások, a leghatározottabban le kell szögeznünk: azt, hogy milyen az egyedülálló hölgy vallási és felekezeti hovatartozása, hogy a katolikus, a református, az evangélikus vagy a zsidó hitközséghez tartozik-e, hogy milyen értékrend szerint él, milyen értékeket vall, ez a törvényjavaslat nem befolyásolja. Ettől még az egyedülálló hölgy, aki egyébként katolikus értékrendet vall, nyugodtan vállalhat gyermeket, hiszen azt gondoljuk, a gyermek vállalása, a gyermek születése nemcsak a társadalomnak, hanem Istennek is tetsző cselekedet. Ezért most ez a jogszabály ehhez teremti meg a jogi kereteket.
Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a törvénymódosítás a nem konvencionális eljárásokról is szól. Tulajdonképpen pontosítja azokat az 1997. évi egészségügyi törvényben lefektetett módozatokat, ahogyan és amilyen módon a természetgyógyászat körébe tartozó eljárásokat alkalmazni lehet, és ahogyan ennek az oktatási rendszerét igénybe lehet venni. Nagyon fontosnak tartjuk, azért, mert a természetgyógyászat nemcsak a gyógyításról szól, hanem az életminőség javításáról is szól, arról is szól, hogyan lehet az egészséget megőrizni, megtartani.
Ugyanakkor el kell mondanunk azt is, hogy itt a nem konvencionális eljárások vonatkozásában - és itt összekapcsolnám a törvényjavaslat gyógyszerkönyvvel kapcsolatos passzusait, hiszen nem biztos, hogy ez teljes egészében így jó lehet, - a normaszövegen javítani szükséges. A VIII. Európai Gyógyszerkönyv már forgalomban van, a mi jogi szabályozásunk pedig egy kicsit szűkebbről szól. Például a gyógyhatású, illetve gyógynövényalapú gyógyszerkészítmények vonatkozásában is szükséges lenne, hogy legalább egy ráutaló mondat legyen a joganyagban és a törvényben. Ezen a ponton tehát lehetséges, hogy szükséges lesz kiegészíteni egy módosító javaslattal, azzal együtt természetesen, hogy definiálja, a törvényjavaslatot jónak tartom.
Szólnom kell az irányított betegellátási rendszerről is, hiszen a választókörzetem, Veresegyház is irányított betegellátási rendszert működtet. El kell mondanom, ez a törvényjavaslat az ellenőrzés, valamint az adatkezelés vonatkozásában jelentős előrelépést tartalmaz, még akkor is, ha ezt az ellenzéki képviselők és az ombudsman úr is kifogásolják; a megoldást törvényi szinten kell megtalálnunk. Ugyanis nem csak és kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szükséges ellenőrzési és adatkezelési jogosultságokat adni, hanem a tulajdonosnak is. Legyen a tulajdonos az önkormányzat vagy magánvállalkozó, nyilván szeretné ellenőrizni azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek fenntartását vállalta, és amiért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött. Ezért tartom indokoltnak és időszerűnek azt, hogy az egészségügyi törvényben az Országos Tisztiorvosi Szolgálaton, az Országos Nyugdíjpénztáron, az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron túlmenően adunk felhatalmazást adatkezelésre az ellátásszervezők vonatkozásában.
Ezzel együtt jó szívvel ajánlom a törvényjavaslatot képviselőtársaim figyelmébe. Azt gondolom, néhány módosítással elfogadásra érdemes.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
