GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság november 17-ei ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot.
Az, úgy gondolom, természetes, hogy itt elsősorban a mezőgazdaságban működő szövetkezetek szemszögéből vizsgáltuk az előterjesztést. Abban egyetértés van, hogy a szövetkezetek ügye nem egyenlő az agrárium ügyével. Jelen törvénytervezet nem a múltat akarja átírni, a múlt, úgy gondoljuk, lezárult, tehát nem szerencsés a múlttal kapcsolatos dolgokat ismételten felnyitni. Beszélhetünk arról, hogy ennek a szektornak mikor ki okozta a legnagyobb kárt, de a jövő érdekében fontos, hogy a szövetkezés ügye új alapokra kerüljön, hiszen amit Európa évtizedek alatt épített fel, nekünk sokkal rövidebb idő alatt kell ezt a mozgalmat új alapokon működtetni.
Az is tény, hogy egyetlen korábbi szabályozás sem tudta kivédeni az emberi gyarlóságot, és a jó szándék ellenére mindig lesznek olyanok, akik az esetleges kiskapuk kihasználásával a közösség érdekével ellentétesen cselekszenek, de ahogy korábban is, ezután is lesznek sok-sok ezren, akiknek ez a vállalkozási forma nyújthat egyedüli boldogulást. A jogszabályokat mindig az ilyen többség érdekében kell megalkotni.
Ezért a törvényjavaslat nemcsak a ma működő szövetkezetek szabályozását tartalmazza, hanem reményeink szerint több száz, esetleg több ezer majd ezek után alakuló szövetkezet dolgait kívánja rendezni. Az is felesleges vita, hogy kell-e ez az új törvény, vagy nem kell ez az új törvény. Ebben a kérdésben az Országgyűlés már állást foglalt, úgy határozott, hogy ez év december 31-ig új szövetkezeti törvényt fogad el, ez ettől kezdve a kormány számára egy kötelezettség, aminek eleget tehet a törvényjavaslat benyújtásával.
Az ténykérdés, hogy egy ideig együtt lesz hatályban három törvény Magyarországon, de másképp ez nem képzelhető el, mint úgy, hogy megfelelő átmeneti időszakot biztosítunk arra, hogy a már működő szövetkezetek átalakítsák belső szabályozásaikat, hiszen pont az lett volna egy komoly jogi, alkotmányos probléma, ha máról holnapra kellett volna ezt az átalakulást végrehajtani. A törvényben foglalt határidők optimumot biztosítanak az átalakulásra való felkészülésre és az egységessé válásra, hiszen két éven belül egy szövetkezeti törvény fogja szabályozni az országban lévő szövetkezeteket.
Az is elhangzott a bizottsági ülésen, hogy az előkészítés, éppen az országgyűlési határozatot követően úgy történt, hogy a kormány a szövetkezeti érdekképviseletekkel közösen egy egyeztető fórumot hozott létre, az úgynevezett szövetkezetpolitikai kollégiumot, amelyben folyamatosan történt az egyeztetés. Ennek ellenére maradtak a javaslatnak többek által vitatott elemei, amelyeket a törvény tárgyalásának folyamán figyelembe kell venni.
Természetes, hogy az üzletrészkérdés megoldása a vitában nagy hangsúlyt kapott a bizottsági ülésen. Ezzel a kérdéssel szakmai alapon kell foglalkozni a még működő vállalkozások érdekében, mert azt tudjuk, hogy a politikai szándék ráerőltetése erre a szektorra milyen bonyodalmakkal jár.
Úgy gondolom, az is egyértelmű, hogy ha most előírnánk egy visszavásárlási kötelezettséget, az megint ellehetetlenítené a szövetkezeteket, szükségmegoldásokra van tehát csak lehetőség. Így a befektetői részjeggyé alakítás, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok esetében az átalakított befektetői részjegy az egyik kínálkozó lehetőség, de természetesen a törvényjavaslat tárgyalása során ez a kérdés még több ponton tisztázásra szorul.
Az üzletrészek tekintetében a legutolsó szabályozással kapcsolatban valóban vannak még viták; ezeket, gondolom, ebben a parlamenti szakaszban, ahogy már jeleztem, lehet még rendezni. Azt már korábbi hozzászólásomban jeleztem, hogy csak akkor van értelme a szövetkezésnek, csak akkor tudják gazdaságon kívüli céljaikat megvalósítani, ha bizonyos kedvezményeket élveznek más gazdasági társaságokhoz képest. Ez Nyugat-Európában bevett gyakorlat, az ott működő szövetkezetek is adó- és illetékkedvezményeket kapnak, ezért természetesen folyamatosan ellenőrzik, kontrollálják őket, hogy nem másra használják-e ezeket a támogatásokat.
Ezzel kapcsolatban a bizottságban is felmerült, hogy van némi hiányérzetünk a jogszabállyal kapcsolatban, mert ilyen irányú paragrafust, már ami a működésnek a kontrolljáról szólna, nem találtunk, pedig véleményünk szerint szükség lenne rá, hogy a működés valóban a kitűzött céloknak megfelelően történjen, és nem csak bújtatott profitérdekeknek megfelelően változatnak-e nevet a szövetkezetek. Az általános és részletes vita lehetőséget ad majd számunkra, hogy a megfelelő módosításokat, amelyek még véleményünk szerint is szükségesek, a bizottság többsége szerint is szükségesek, elvégezzük a tárgyalási szakasz folyamán.
Összességében a mezőgazdasági bizottság 12 igen szavazattal, 7 nem ellenében az előterjesztést támogatja, és javasolja a módosítások után a tisztelt Háznak elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
