KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság - mint ahogy az előbb hallottuk - november 17-én, csütörtökön megtárgyalta a szövetkezetekről szóló törvényt.
Képviselőtársam az előbb arról beszélt, hogy a szövetkezetekről szóló törvény nem egyenlő a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénnyel, tehát ez egy tágabb törvény annál, mégis, a mezőgazdasági bizottságban mi a mezőgazdaságot érintő, a szövetkezeti törvényben lévő előírásokról tárgyaltunk és vitatkoztunk.
Így került szóba az, hogy jelenleg érvényben van egy 1992-es szövetkezetekről szóló törvény, érvényben van egy 2000-es új szövetkezetekről szóló törvény, és ha minden igaz, ha ezt a törvényt elfogadjuk, akkor pedig egy 2005-ös törvény is érvénybe fog lépni egészen 2007-ig. Tehát egy olyan helyzet fog kialakulni, hogy a szövetkezetek nem fogják tudni eldönteni lényegében, hogy most melyik szövetkezeti törvényt vegyék figyelembe egy-egy módosításnál, tehát lesz egy 1992-es, lesz egy 2000-es, és lesz egy 2005-ös szövetkezeti törvény, amit nem tartunk helyesnek.
Ugyanakkor a legtöbb vita - mint ahogy az előbb is hallottuk - az üzletrészekről folyt a mezőgazdasági bizottságban. Tudjuk jól, hogy az üzletrészekkel kapcsolatban 2002-ben született egy kormányrendelet, már az új kormány idejében, szeptember 28-án, ami kötelezte volna a minisztériumot és magát a parlamentet is, hogy az üzletrészeket rendezze 2004 végéig. 2004 végéig, előre lehetett látni, hogy nem kerülnek rendezésre az üzletrészek, a szövetkezeteknél lévő üzletrészek, ezért alkottak egy újabb kormányhatározatot 2004. VI. hó 8-án, amelyik előírja, hogy az idei év december 31-éig rendezni kell az üzletrészeket.
Úgy néz ki, hogy azért ez a nagy sietség - és még 2005-ben el akarják fogadni ezt az új szövetkezetekről szóló törvényt -, hogy akkor talán ilyen formában valóban eleget tesznek a kormányhatározatnak. De ennek a kormányhatározatnak nem ez volt a célja, hanem egy valódi szövetkezeti üzletrészrendezés. Tudjuk jól, hogy a polgári kormány ideje alatt elkezdődött a külső szövetkezeti üzletrészek rendezése, folytatódott a nyugdíjasok üzletrészének a rendezése, és elmaradt a tagi üzletrészek rendezése, amire a 2002-ben megalakult új kormány ígéretet tett, és ennek nem tett eleget.
De mi történt ebben a törvényben? Ebben a törvényben, valóban, a 100. §-ban leírják, hogy az üzletrészekkel mi lesz: az egyik formája az, hogy befektetői részjeggyé alakul át, a másik, a külső üzletrész esetében pedig átalakított befektetői részjeggyé.
(9.40)
És ha elolvassuk, hogy milyen jogosultságot takarnak ezek a befektetői részjegyek, akkor rájövünk, hogy majdhogynem még rosszabbak, mint az üzletrésznél lévő jogszabályok esetében.
Tehát mi úgy érezzük, hogy ez a rendezés nem az a rendezés, amire annak idején a kormány ígéretet tett. Ezért a mezőgazdasági bizottságban, mint ahogy hallottuk, 8 nemmel nem támogattuk a szövetkezetekről szóló törvényt.
Köszönöm a figyelmet.
