PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2001. december 18-án elfogadta a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvényt. A törvény megalkotásának elsődleges oka az állami tulajdonú termőföldvagyonnal való hatékony gazdálkodás megteremtése, s ennek elősegítése érdekében egy intézményes keret létrehozása volt. A törvény megalkotása óta a Nemzeti Földalapba tartozó földek vagyonkezelése és hasznosítása a földbirtok-politikai irányelvek szerint történt. 2002. július 19-e óta a földbirtok-politika részletes irányelveit és a Nemzeti Földalap vagyonkezelésének és hasznosításának szabályait országgyűlési határozat rögzíti, a 48/2002. (VII. 19.) országgyűlési határozat.
A Nemzeti Földalapról szóló törvény első átfogó módosítására 2002-ben került sor, mégpedig a 2002. évi XXI. törvénnyel. A törvénymódosítás oka ekkor a vagyongazdálkodás átláthatóbbá tétele és a vagyonkezelő szervezeti formájának átalakítása volt.
Jelen törvényjavaslat elkészítésére alapvetően három okból került sor. Egyrészről a kormány száz lépés programjából meghatározásra került az, hogy az állami tulajdonú földekből közfeladatok ellátása és a szociális földprogram érdekében termőföldeket kell biztosítani. Másrészről a kormány a száz lépés program kapcsán döntött a “földet életjáradékért” program negyedik ütemének meghirdetéséről is. A korábbi életjáradéki programok tapasztalatait, a társadalom részéről felmerült igényeket és nem utolsósorban a költségvetési helyzetet is figyelembe véve a negyedik ütem meghirdetését megelőzően szükségessé vált újraszabályozni a “földet életjáradékért” programot.
Itt szükséges megjegyeznem, hogy az életjáradék fizetése ellenében történő termőföldszerzés részletszabályait külön jogszabály, nevezetesen a 210/2004. (VII. 9.) számú kormányrendelet tartalmazza, melynek a módosítására vonatkozó javaslatot a Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel egyidejűleg a tárca elkészítette, s azt a kormányhoz benyújtotta.
A törvénymódosítás harmadik indoka a pontatlan, nem egyértelmű törvényi rendelkezésekből adódó jogalkalmazói bizonytalanságok megszüntetése, a szakmai szempontok érvényesítése volt. Mindezek alapján a törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról szóló törvény átfogó módosítását tartalmazza.
Először a törvényjavaslatnak azon rendelkezéseiről szólnék, melyek a hatályos szabályok pontosítását célozzák, s melyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a jogalkalmazás szempontjából.
A törvényjavaslat a hatályos rendelkezésekkel összhangban egyértelművé teszi azt, hogy a Nemzeti Földalapba mint a kincstári vagyon sajátos alvagyonába tartozó ingatlanokra speciális szabályok vonatkoznak. A törvényjavaslat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet esetében a hatályos szövegben szereplő vagyonkezelő szervezet helyett a tulajdonosi joggyakorlásra való utalást tartalmazza. Ennek oka az, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatályos szövege alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok felett a tulajdonosi jogok teljes körét gyakorolja.
A törvényjavaslat a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok azon körét, amelynek tulajdonosa korábban is a magyar állam volt, egységesen a közhiteles ingatlan-nyilvántartás segítségével definiálja. Eszerint a törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik mindazon termőföld, mező, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület, melyeknek vagyonkezelőjeként a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, más központi költségvetési szerv vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, valamint ezek jogelődjei vannak feltüntetve.
A törvényjavaslat a Nemzeti Földalap vagyoni köréből kiveszi a mezőgazdasági vízi létesítmények medreit és az azokkal szerves egységet képező földterületeket. Ennek oka az, hogy a földterületek és a területeken álló vízi létesítmények használati, hasznosítási, üzemeltetési szempontból egységet képeznek, így indokolatlan az ezen vagyontárgyak felett kettős vagyonkezelői jog fenntartása, például a Kincstári Vagyoni Igazgatóság plusz a nemzeti vagyonkezelő szervezet.
A Nemzeti Földalap vagyoni körébe fő szabály szerint továbbra sem tartoznak a természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldek. Ez alól csupán egy eset képez kivételt. A “földért életjáradékot” programmal összefüggésben megoldást kellett találni annak a jelentős társadalmi igénynek a kielégítésére, mely arra irányult, hogy az életjáradéki program a magántulajdonban álló védett, illetve védelemre tervezett természeti területekre is kiterjesztésre kerüljön.
A hatályos Nemzeti Földalapról szóló törvény azonban kizárja a védett és védelemre tervezett természeti területeknek a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerülését. A törvényjavaslat ezért azt tartalmazza, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a magyar állam javára védett, illetve védelemre tervezett természeti területnek minősülő termőföldeket is megszerezhet életjáradék fizetése ellenében, mely területeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértése esetén a nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésébe kell adni.
A törvényjavaslat tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont ne csak nyilvános pályázat, hanem árverés útján is eladhassa. A hasznosítás másik két lehetséges módja továbbra is a vagyonkezelésbe adás, illetőleg a nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adás.
A törvényjavaslat lehetővé teszi azt is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kivételes esetekben a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó termőföldeket nyilvános pályáztatás, illetőleg árverés mellőzésével eladhassa, elcserélhesse, illetőleg haszonbérbe adhassa. A nyilvános pályáztatás, árverés mellőzésével lebonyolított jogügyletek létrehozásának kivételességét az indokolja, hogy bizonyos esetekben fontos érdek fűződik ahhoz, hogy egy adott cél megvalósítása érdekében meghatározott személlyel, szervezettel jöjjön létre a jogügylet.
Erre azonban csak kivételes esetekben kerülhet sor, mely esetek a törvényjavaslat szerint a közérdekű cél, illetőleg a vonalas infrastrukturális létesítmények megvalósítása érdekében kötendő szerződések lehetnek. A fő szabály azonban továbbra is a nyilvános pályáztatás, illetőleg árverés útján történő hasznosítás marad, mivel ez jelenti a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének demokratikus kontrollját.
A törvényjavaslat a száz lépés programban foglalt célkitűzést figyelembe véve tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldet a települési önkormányzat részére ingyenesen vagyonkezelésbe vagy tulajdonba adhatja.
A vagyonkezelésbe adásra a szociális földprogram vagy önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése céljából van lehetőség.
(21.40)
A törvényjavaslat felsorolja, hogy mi minősül önkormányzati feladatnak. Kivételesen arra is lehetőség van, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a termőföldet a települési önkormányzat tulajdonába adja, például temető létesítése céljára vagy például hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósítása érdekében. Ennek indoka, hogy a terület ilyen célra való hasznosítása nem átmeneti jellegű, hanem tulajdonképpen végleges. A vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adásról a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet javaslata alapján a kormány dönt. A törvényjavaslat alapján a kormány akkor dönthet - a szociális földprogram megvalósítása céljára történő vagyonkezelésbe adás kivételével - a vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adásról, ha rendelkezésre áll a területileg illetékes földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítására adott engedélye.
Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításáról szóló javaslat a zárórendelkezések között rendezi az úgynevezett állami egyes területek megszüntetésével, azaz a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanoknak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére történő átadásával kapcsolatos eljárási rend és költségviselés szabályait is.
Az elmondottak alapján a Nemzeti Földalapról szóló törvény átfogó módosításáról szóló törvényjavaslat megteremti az állami földek hasznosítására vonatkozó, széles perspektívájú, indokolt igények kielégítését úgy, hogy emellett a földbirtok-politikai irányelvek megfelelő érvényesítése töretlen marad.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Javaslom, hogy a benyújtott törvényt a tisztelt Ház tárgyalja meg, és a szükséges módosításokkal fogadja azt el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
