ENDRE SÁNDOR

Teljes szövegű keresés

ENDRE SÁNDOR
ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban azt gondolom én is, hogy méltatlan ez a vita, hiszen hamarosan hajnali egy óra lesz, és még a mai napon az Országgyűlésnek igen komoly döntéseket kell hozni a következő évi költségvetéssel kapcsolatban, és azt hiszem, mind a fejlesztési koncepció, mind a területfejlesztési koncepció annál többet érdemelne, mint hogy itt hajnalban tárgyaljuk ezt meg.
Én a fejlesztési koncepcióval kapcsolatban azt szeretném önöknek elmondani, hogy megkértem egy, a területfejlesztésben egy kistérségben dolgozó területfejlesztési szakembert, aki idestova több mint tíz éve foglalkozik ezzel a területtel, hogy nézze át ezt az anyagot, és nézze meg abból a szempontból, hogy nekünk ott a Kiskunságban, Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán és környékén élő embereknek mit is jelent ez. Nos, idézek a levélből, amit ő nekem írt. Azt mondja: véleményem szerint a koncepció nagyon propagandaízűen, kampányízűen fogalmaz. 4. pontjában például a következő 15 évre megfogalmazott átfogó célok fő szavai az alábbiak: versenyképesség, igazságosság, biztonság. Ezek összecsengenek az MSZP kampányjelszavaival.
Nos, én azt hiszem, ez talán az egyik legfontosabb kritika. Tehát ha itt egy kormánypropagandával vagy egy MSZP által a kampányra, a célegyenesre forduló kampányszöveggel van dolgunk, akkor ennél többre nem is szabad ezt értékelni. Talán ez magyarázza azt, hogy miért ebben a késői időpontban tárgyalja az Országgyűlés. Talán ez magyarázza azt, hogy miért ilyen kevesen vesznek részt ebben a vitában. Ha ennek erre az időpontra időzítése valami szándékosságot jelent, akkor azt gondolom, hogy ez még keserűbb, még komolyabb tanulságokat jelenthet.
Kérem, engedjék meg, hogy az előbb kialakult vitában, ami a bizonyos fejlesztési pólusokra vonatkozott, én is elmondjam a véleményemet, hiszen ez az előterjesztés úgy épül fel, hogy a nagyvárosokra fejlesztési pólus szerepet oszt, és akad egy-két város, amely ezen pólusok társközpontjává válik, és én úgy látom, hogy ebből a rendszerből nagyon fontos városok kimaradnak. Tehát ilyenféleképpen a nagyvárosok mint fejlesztési pólusok nem tisztázottak, sokkal inkább megosztóak mind a politikai, mind a szakmai közvéleményben; hogy csak mást ne mondjak, ott nálunk a Duna-Tisza közén így maradt ki például Baja, amelyik, azt hiszem, nagyon érdekes geográfiai, logisztikai helyzetben van ahhoz, hogy szerepét értékeljük és ne leértékeljük.
Vagy a másik Kecskemét, vagy inkább úgy mondanám, hogy a Lajosmizse-Kecskemét-Kiskunfélegyháza innovációs sziget vagy innovációs tengely, amely az elmúlt időszakban igen komoly beruházási tőkét vonzott oda, és ami a helybeliek, az ott élő emberek számára nagyon fontos, a munkanélküliség bár ott is növekszik, tehát az ott is trend, ott is tendencia, azonban korántsem olyan mértékben, mint a Duna-Tisza köze más területein. Tehát ilyenféleképpen az a hagyományos struktúra, a hálózatba szerveződés és együttműködés talán jobban szolgálná az itt élő emberek életét, talán jobban szolgálná ennek a területnek a fejlesztését, hiszen itt eléggé szép kezdeményezések voltak a clusterek kialakulására, kialakítására. (Domokos László: Biztos így van!) Köszönöm szépen, tehát ez biztos így van.
Az ilyen nagyságrendű települések, azt gondolom - és főleg itt az Alföldön a meglevő településszerkezetet figyelembe véve - kulcsszerepet kellene, kell hogy játsszanak a fejlesztési kérdésekben.
Azt gondolom, ugyanúgy, ahogy a későbbiekben a területfejlesztési koncepcióval kapcsolatban is elmondható, itt is, hogy egyik javaslat sem tekinti a vidéket fontos tényezőnek. Az a véleményem, hogy a vidéki települések összefogásával és önszerveződésével, az abban rejlő energiákra építve sokkal nagyobb mértékben tudnánk előrejutni a területfejlesztés ügyében. Amennyiben az ebben a javaslatban szereplő felépítés valósul meg, vagyis tehát a Budapest, fejlesztési pólusok, nagyvárosok és a többi, akkor a területfejlesztés esetében bebetonozunk egy központilag felépített és önkényesen kiválasztott hierarchiát, ami, azt gondolom, ellentétes a javaslatban megfogalmazott alapelvvel, mely szerint a területfejlesztési politika során a szubszidiaritás és a decentralizáció betartása kiemelten fontos szempont.
További szempontként szeretném önöknek elmondani, hogy véleményem szerint a fejlesztési koncepció azzal, hogy nem tartalmaz forrásösszetételt, és azt sem tartalmazza, melyik fejlesztési irányzatra mennyi összeget kell biztosítani az érintett időszakban, ilyen módon ez egy ígérethalmaz marad. Éppen most hallhatjuk a sajtóban, hogy a brit miniszterelnök Magyarországra érkezése kapcsán milyen bejelentésre készül a különböző EU-s források elvonása tekintetében, éppen a tíz legutóbb csatlakozott tagállammal kapcsolatban. Azt gondolom, ilyen szempontból nagyon fontos az, hogy fölvessük a forrásösszetételt. Ezt egy koncepcióban valamilyen módon érdemes fölvázolni. Egyébiránt ezt a legkisebb magyarországi önkormányzatnál is megteszik, amikor a következő évi költségvetési koncepciót összeállítják. Tehát én azt gondolom, hogy egy ország fejlesztési koncepciójában is ennek helye van a konkrét lépések megfogalmazása szempontjából.
Végezetül azt hadd mondjam még el, hogy az országos fejlesztési koncepció itt az anyag alapján kitűzi célként, hogy el kell készíteni az uniós források felhasználásához szükséges stratégiai tervet és operatív programokat, valamint intézkedik arról, hogy a stratégiai terv az Unió részéről el legyen fogadva. Ugyanakkor nem foglalkozik azzal, hogy a kormányon belül ki a felelős a koncepció elkészítéséért, kiket és milyen mélységig kívánnak bevonni az előkészítő munkába. Azt gondolom, hogy fontos lenne egyfajta párbeszéd rögzítése a koncepcióban annak érdekében, hogy az ország érdekét a következő 15 évben meghatározó koncepció minél szélesebb és biztosabb alapokon működjön, valóban mindannyiunk érdekét szolgálhassa.
Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer, végezetül: összefoglalóan tehát azt gondolom, hogy ez egy propaganda-, kampányízű előterjesztés, kimaradtak nagyon fontos települések, ilyenféleképpen megosztó, nem épít a települések összefogására, önszerveződésére, nem tartalmaz forrásösszetételt, és nem rögzíti a párbeszéd szükségességét. Ezek figyelembevételével én a magam részéről nem támogatom az előterjesztést, nem fogom megszavazni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
(1.00)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem