SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Számtanban nagy tehetségű képviselőtársam, Szabó Zoltán matematikatanár nyilván a szőlőtőkék számolásában annyira megfáradt az elmúlt időszakban, hogy már nem tudja összeszámolni azt sem, hány kéz emelkedett a magasba a bizottság ülésén. Tisztelettel jelezném, hogy nem egyhangú szavazás született ezen a bizonyos bizottsági ülésen, a kulturális bizottság még egy matematikatanár szerint is legfeljebb feles többséggel, kicsivel több mint feles többséggel hozta meg az álláspontját. Mi, ellenzéki képviselők nem támogattuk ezt az indítványt, ezt a módosító indítványt.
Nem volt politikai egyeztetés, én legalábbis nem nevezem semmiképpen sem annak azt az egyeztetést, amikor szerdán hívnak egy pénteki tárgyalásra bennünket, ráadásul egészen furcsa körülmények között, telefonon, előzetes egyeztetés nélkül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Két éve, három éve halljuk azt ebben a ciklusban, hogy egységes, átfogó médiatörvény-módosítás lesz. Nem történt meg eddig, várjuk a módosító indítvány benyújtását, az egységes, átfogó törvénymódosító javaslat benyújtását. Bizottsági ülésen legutóbb hallottuk Kovács György elnök úrtól, hogy elkészült, a szakértői egyeztetés elkezdődött. Szeretnénk, ha ilyen törvényről szavazhatnánk végre, politikai egyeztetés után.
Egyébként felvethető a kérdés: vajon a kormány tagjai egymással miért nem kommunikálnak? Miért van az, hogy különböző miniszterek egymással nem egyeztetnek? Miért van az, hogy az IHM, tehát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium olyan törvényjavaslatot akar benyújtani a parlamentnek, amely nyilvánvalóan törvénysértő? Miért van az, hogy ők egy feles törvénnyel akarnak felülírni egy kétharmados törvényt? Miért van az, hogy nem képes egymással szóba állni a nemzeti kulturális örökség minisztere Kovács Kálmán miniszter úrral? Ha ez így lenne, nyilván egyszerűbb lenne a tárgyalás is. Kovács Kálmán javaslata ugyanis nem tartalmazna mást, csak azt, hogy a mostani struktúrákat bebetonozzuk, így a változás igényét egyszer s mindenkorra elvessük.
Tisztelt Képviselőtársaim! Viszonylag rövid a törvénymódosítás, öt paragrafusból áll. Öt paragrafusból mi el tudunk fogadni hármat. Kettőt, bocsánat, kettőt. Ez 40 százalék. A 40 százalék majdnem elégséges, majdnem kettes. Egyes fölé. Nem rossz arány, kicsit még igyekezniük kell, hogy jobb legyen. Mi ebben az állapotában nem tudjuk elfogadni ezt a törvényt.
Az 1. §-sal nincsen gondunk. Úgy gondoljuk, hogy az ebben javasolt módosítás az EGT-megállapodás rendelkezéseiből következik, annak átvezetése jogharmonizációs kötelességünk, tehát ez számunkra elfogadható. És elfogadható mindennek a hatályos átvezetése is. Ez a két paragrafus az, ami elfogadható, a többi három azonban, amely nagyon jelentős mértékű, viszont már nem.
A 2. §-sal komoly gondjaink vannak. Álláspontunk szerint itt a jogharmonizációs cél nem indokolja a médiatörvény 122. § (1) bekezdésének módosítását. A jogszabályhely jelenleg hatályos szövege ugyanis nem sérti a négy alapszabadságra, mindenekelőtt a szolgáltatások nyújtásának, illetve a vállalkozási tevékenység végzésének a belső piacon való szabadságára vonatkozó közösségi szabályokat. Ez a médiatörvényi szabály tehát nem jelenti akadályát annak, hogy a közösség területén lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személy tulajdonrészt szerezhessen magyarországi műsorszolgáltató társaságban, sőt a műsorszolgáltatásokkal, illetve műsorszolgáltatókkal kapcsolatos hazai hatósági jogalkalmazási tevékenységek hatósági szempontjából viszont indokolt, hogy a tulajdonosok legalább egy részének legyen magyarországi lakhelye vagy székhelye. Ezért tehát ezt a 2. §-t nem támogatjuk, nem indokolható.
A 3. §-t szintén nem indokolja véleményünk szerint jogharmonizációs kötelezettség. A 115. § (4) bekezdésében található, a műsorelosztók vételkörzeti szabályai korlátjára vonatkozó úgynevezett kétharmados szabály hatályon kívül helyezése nem indokolható európai uniós irányelvvel. Ennek a szabálynak ugyanis, már ami hatályos, a célja annak a megakadályozása, hogy a kábelszolgáltató a szerkesztői szabadságával visszaélve a véleménymonopólium tényleges állapotát idézhesse elő. És itt a jogalkotó még 1996-ban helyesen járt el.
(18.30)
Úgy gondoljuk, hogy a mostani szabályozás egyértelműen a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát van hivatva biztosítani, így tehát ennek a szabályozásnak tartalomszabályozási normatívája van. Ezzel szemben az 5. §-ban erre hivatkozandó EU-irányelv egy hírközlési, azaz infrastrukturális szabálycsoport. Tartalomszabályozás szemben az infrastrukturális szabálycsoporttal. Álláspontunk szerint az átvitel szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától. Ez a keretszabályozás ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára. Ha ez így van, márpedig ez így van, akkor az átvitel szabályozásának és a tartalom szabályozásának egymástól való elválasztása nem sérti az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség és a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.
Az elmondottak alapján tehát megállapítható, hogy az Európai Unió Telcom irányelveinek szabályai más szabályozási területre esnek, valamint a szabályozási területük is más, mint a médiatörvény 115. § (4) bekezdésében meghatározott tartalomszabályozási norma. Így köztük tehát nincs is ütközés, ennélfogva a korábbi hatályos szabályozás érvényben maradhat. Ergo: fölösleges módosítani ott, ahol semmi nem indokolja az európai irányelvek szerint sem a változtatási igényt.
Összességében tehát elmondhatjuk, képviselőtársaim, hogy a beterjesztett javaslat nemcsak szakmailag átgondolatlan és emiatt rossz, hanem egyébként nem valós, mondhatnám azt csúnya szóval, hogy hazug, mert szándékosan kever össze európai uniós irányelveket, és idéz elő ezzel az eddiginél is fájóbb egyensúlytalanságot. Mi, ellenzékben lévő polgári demokraták ezt el akarjuk kerülni, és e gondolat mentén maximálisan kiállunk a lakosság érdekei mellett. Ellentétben a kormánnyal, amely nem áll ki a lakosság mellett, mi nem szeretnénk, hogy a fogyasztók teljesen ki legyenek szolgáltatva a műsorszolgáltatóknak, mi nem akarjuk, ellentétben önökkel, az 5 millió fogyasztót megfosztani a szabad választás lehetőségétől, mert ez a törvényjavaslat ebben a formájában a szabad választás lehetőségétől fosztaná meg a televíziónézőket. Ezért ebben a formájában semmiképpen sem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket.
