DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A választások, az országgyűlési választások olyan esemény, amelyre sokan odafigyelnek, és szeretnénk azt remélni, hogy mindenkinek a megelégedésére történnek majd az események. A társadalom, a nemzet közérzete rendkívül fontos, különösen fontos, ha olyan kérdésekről van szó, eseményekről, mint a választások. Vannak olyan tapasztalatok, amikor bizony a meg nem elégedés vagy hasonló érzések jutottak kifejezésre.
A felszólalásomnak az a szándéka, azért emelkedtem felszólalásra, hogy kérdezzem, mi a kormány véleménye, továbbá a választásokat bonyolító apparátus véleménye, hogy valóban a külképviseleti választások úgy fognak-e történni, ahogy az a törvényhozónak, törvényalkotónak a szándéka. Emlékezzünk, tisztelt Országgyűlés, az elmúlt esztendőkben erről ismételten szó volt, különösen ez év közepén, a nyár elején, amikor törvény is született a tárgyban. Valóban, ahogy hallottuk, létezik egy törvény, és ezt jónak tartjuk, és bízunk benne. Mégis ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a próba, az esemény az, ami végül is megnyugtat vagy nyugtalanít majd bennünket, vagy sokakat az országban.
A külképviseleti választások, vagy ahogy Dorkota képviselő úr mondta, a diaszpóraszavazatok ügye azért is érdekes, mert az egy új tapasztalat. Új nekünk magyaroknak, de nem új a világban, ezt már másutt kitalálták, és abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell vitatkozni rajta, hogy így vagy amúgy. Persze, vitatkozhatunk azon, hogy így vagy amúgy alkalmazzuk, vagy kinek a példáját preferáljuk. A példák számosak; talán mielőtt a példákra utalok, jó kifejezni - és igen, szeretném mondani, hogy egyetértünk, ugye, és mindenki tudja azt -, hogy azokról a magyar állampolgárokról, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárokról van szó, akik valahol a világban élnek a Kárpát-medencén kívül. Ez Nyugat-Európát, Amerikát és a többi kontinenst foglalja magában.
Amely országokban a választásokat így bonyolítják, ott a tapasztalatok különbözők. Említhetném Lengyelországot, Romániát, Franciaországot, de még a listámon másik húsz ország szerepel, ahol ezt teszik.
(15.50)
A lengyelek például úgy csinálják, különösen érdekes ez Észak-Amerikában, ahol sok millió lengyel van, és olyan lengyel, aki polgára annak az észak-amerikai országnak, de polgára Lengyelországnak is, és ezeknek a választójoga természetes. Érdekes módon nem túl sokan élnek vele, amikor arról van szó, hogy 4-5-6 millió lengyel él Észak-Amerikában, bizony 30-40-50 ezer lengyel vesz részt a lengyelországi parlamenti választásokon. Nagyobb ez az arány Romániát és Horvátországot illetőleg, még nagyobb a szám a franciák esetében.
Azt is jó nekünk előre számba venni, hogy miféle mechanizmust alkalmaznak. Amint hallottuk a kormány képviselőjétől és képviselőtársamtól, hogy a külképviseleteken történik, és annak a költségei, utazási, számlálási, és még mi mindenről van szó, igen, arra, hogy ki fogja megszámlálni a szavazatokat, vannak különböző jó mechanizmusok. Engedtessék meg, hogy megemlítsem, hogy a franciák ebben különösen pragmatikusak. A szavazatok, amelyeket Cincinnatiban vagy British Columbiában vagy Ausztráliában leadnak francia választásra jogosult emberek, azt ott nem számlálják meg, és nem veszik jegyzőkönyvbe, hanem belerakják a választási papírt, jegyet egy borítékba, lepecsételik tisztességesen, úgy, hogy abban mindenki megbízik, elküldik Párizsba, és a számlálás Párizsban történik. Ezt nem azért mondom, hogy egyiket vagy a másikat javasolom, hanem azért, mert többféle jó megoldás van.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor jóváhagyjuk és rábólintunk az előttünk lévő törvényre, ugyanakkor óvatosak vagyunk a tekintetben, hogy a jövő tavasszal, nyáron panaszok érkeznek hozzánk, akkor kívánatos egy kicsit elvégezni a házi feladatot, hogy miféle megoldások léteznek szerte a világban. Miért is? Azért, hogy lehetőség szerint maximalizáljuk a résztvevők számát, mert minden választás sikere attól függ, hogy minél magasabb a részvételi arány. Itt is jó lesz, ha ezt számon tartjuk.
Köszönöm a meghallgatást.
