DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az egyik felszólalótól elhangzott az, hogy az özvegyi nyugdíjak emelése esetében, amiről most beszélünk, ez az első lépés. Az első lépés megtörtént az özvegyi nyugdíjak emelésekor, miután a szocialista kormány hivatalba lépett, csakhogy nem ezt ígérte a 2002-es választásokkor. 2002-ben azt ígérte, hogy az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal emeljük, és felsoroltam, hogy mi mindenben jelent ez meg, mi minden szórólapon. Az özvegyi nyugdíjak esetében azok az özvegyek, akik saját jogú özvegyi nyugdíjjal nem rendelkeztek, mintegy 200 ezer ember kimaradt ebből az emelésből. Azt is elmondtam, és továbbra is fenntartom, hogy ezek az emberek több tízezer forinttól estek el, hiszen ez az emelési rendszer rájuk nem gondolt, így tehát ők abból a minimális özvegyi nyugdíjból tengették eddig az életüket, és várták az 50 százalékos emelést, amely sajnos eddig nem érkezett meg.
Ezzel szemben a nyugdíjak felzárkóztatása - sokféle gondolat itt elhangzott - nem történt meg, ugyanakkor viszont az áremelési hullám ugyanúgy sújtotta az özvegyeket, ugyanúgy sújtotta az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket egyaránt. Hiszen a gázárak - amire azt mondták, hogy nem fog bekövetkezni - 3 ezer köbméter felhasználása alatt az elmúlt három és fél évben 22 százalékkal, 3 ezer köbméter felett 67 százalékkal emelkedtek, és tudjuk nagyon jól, hogy azok az idős emberek, akik nem panellakásban élnek, és ott sem kap minden panellakásban élő idős ember hozzájárulást, ma már csak 10 százalékát érinti az idős embereknek, akik kapnak, ott azoknak az idős embereknek bizony 67 százalékos gázáremelést kellett elszenvedniük, amelyet egyszerűen nem bírnak kifizetni. A gyógyszerek ára pedig 30 és 130 százalék között emelkedett, ma már ott tartanak, hogy el kell dönteni, hogy az életük fenntartásához szükséges gyógyszereket megvásárolják, vagy pedig esetleg a közüzemi számláikat kívánják kifizetni.
Ez az, amiről én beszélek, ha ezt valaki populizmusnak nevezi, hát lelke rajta, én viszont azt gondolom, hogy a nyugdíjas-társadalom által megfogalmazott segélykiáltásoknak itt a helye, hogy a parlamentben a kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a jelenleg regnáló kormány hallja meg, és neki van lehetősége arra, hogy ezt törvény formájában korrigálja.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
