SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló törvényjavaslatot, mint minden olyan javaslatot, amely a nyugdíjasok helyzetének javítását szolgálja, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja. Támogatja, mert a magyar társadalomnak komoly tartozásai vannak a 3,2 millió nyugdíjas magyar állampolgárral szemben.
Vessünk egy pillantást a reálnyugdíjak alakulására az elmúlt tizenöt esztendőben! Az 1989-es állapotot vehetjük 100 százaléknak. 1994-ben az Antall-Boross-kormány idején 86,9 százalékra csökkent a reálnyugdíjak vásárlóértéke. 1996 volt a mélypont a Horn-Bokros-kormány idején: 71,3 százalék; 1998-ban 76,6 százalék; 2002-ben a polgári kormány kormányzásának végén 93,7 százalék - tehát mintegy 22 százalékos javulást láthatunk -; 2005-ben 109,4 százalék. A nyugdíjak reálértéke csak 2003-ban emelkedett az 1989-es szint fölé, vagyis a nyugdíjasok tizenhárom kemény évet éltek meg.
A nyugdíjak emelkedése az egymást követő kormányoknak a választások éveiben tett intézkedései és fogadkozásai ellenére sem tartott lépést a GDP növekedésével, hiszen ez 2005-ben az 1989-es állapotnak a 132,5 százaléka. A nyugdíjak alakulása lemaradt a reálbérekhez képest is.
A jelen javaslat nyolc korrekciós lépésről beszél. Jól emel ki olyan nyugdíjascsoportokat, ahol feltétlenül korrekcióra van szükség. Ennyiben tehát egy elfogadható törvényjavaslatot tárgyal a Magyar Országgyűlés. A törvény öt év alatt összesen 134 milliárd forint körüli korrekciós nyugdíjemelést irányoz elő: az első évben 8 milliárd forintot, a következő évben, 2007-ben 35 milliárd forintot, 2008-ban 37 milliárd forintot, 2009-ben 22 milliárd forintot, 2010-ben pedig 32 milliárd forint többletkifizetéssel számol; és ebben az ütemezésben van a törvényjavaslat gyengéje.
A kormány a leköszönését megelőző hónapokban több, öt évre szóló, kedvező kilátásokkal kecsegtető programcsomagot jelentett be elsősorban a lakosságnak - szavazatszerzési szempontból. A nyilvánosság, a propaganda hatásfokozása érdekében ezeket csöpögtetve, törvényjavaslatok formájában terjeszti a Magyar Országgyűlés elé.
Ezeknek az örvendetes híreknek a bejelentése úgy április óta folyamatosan többször elhangzik, ami azt az érzetet kívánja kelteni, hogy a költségvetés nincs is olyan romos helyzetben, mint ahogy a hazai és a külföldi szakemberek, az Európai Unió, s nem utolsósorban az ellenzék állítja. Tehát a kormány nem is a közpénzekkel való rossz gazdálkodásáról lesz megismerhető a rendszerváltó kormányok sorában, hanem az adakozó kedvéről.
A másik, hogy ezek a lényegileg törvénybe foglalt programcsomagok az MSZP-SZDSZ-koalíció választási programjának részét alkotják, amit elég sajátos formában, még a hatalomgyakorlás időszakában a koalíció parlamenti többsége törvénybe is foglal.
Mindezek a programok nagyon jók lettek volna, ha 2002-ben, a kormányzásuk első időszakában kezdenek ennek a megvalósításához. Ez azonban elmaradt. A nyugdíjkorrekciós programnak tehát a legfőbb hiányossága, hogy egy leköszönő kormány hattyúdalai közé tartozik. Valójában ennek költségeit már a következő kormánynak kell vállalnia.
Hozzáteszem, a rendkívül gyenge, gazdaságpolitikai szempontból is teljesen elhibázott és irreális, de törvényerőre emelt ötéves adótervvel szemben a nyugdíjkorrekciós programot a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vállalja, és a végrehajtását mindenképpen szükségesnek tartja. A következő kormányzati ciklusban mindent elkövetünk, hogy ez a program továbbfolytatódjon, úgy gondolom azonban, hogy amennyiben újra polgári kormány alakul, akkor ennek végrehajtását öt évről feltétlenül három évre szükséges csökkenteni.
A bemutatott költségstruktúrából látható, hogy a 134 milliárdos projektből 2006-ban mindössze 8 milliárd forintot vállal ez a kormány, a kiadásoknak mindössze az 5,8 százalékát, amely rendkívül alacsony összeg.
Érdekes, ebben a programban is szó esik az özvegyi nyugdíjak 50-ről 55 százalékra történő emeléséről, holott egy másik, előttünk lévő törvényben, a 2006. évi állami költségvetési törvényben már szerepel ez a változtatás. Valószínűleg jobb egy tárgyban két törvényt hozni, mint egyet sem, a PR-előnyökről nem is beszélve.
Egy komoly nyugdíjkorrekciós lépésre egyébként már az Antall-kormány idején is sor került, még 1992-ben. Ennek az volt a célja, hogy az 1989 előtti nyugdíj-anomáliákat valamelyest felszámolja. Megjegyzem: az Antall-kormány vezette be a nyugdíjak kötelező éves valorizációját is, ami - ha a törvényt a kormányok betartják - garanciát jelentett volna a nyugdíjasok számára, hogy az igazán szerénynek mondható magyarországi nyugdíjak nem fognak teljesen elértéktelenedni.
Ez a második, 2006-2010 között tervezett korrekciós lépés - talán azért, mert ugyanazok készítették elő, mint az 1992 előttit - önmagában véve szintén megalapozottnak tekinthető. Fontosnak tartjuk, hogy a rendezés jórészt a biztosítási elvet próbálja követni, és jó lenne tudatosítani a mai magyar társadalomban a feketegazdaságban tevékenykedőkkel és a feketejövedelmek haszonélvezőivel szemben, hogy ez így helyes, nem lehet potyautasként a szociális ellátásban részt venni.
Megjegyzem, hogy a nyugdíjrendszer méltányossá tételéhez a Magyar Demokrata Fórum szükségesnek tartja és 1996 óta folyamatosan javasolja a nyugdíjak általános és egyszeri havi 10 ezer forintos emelését, ami bizonyos felzárkózást jelentene az Európai Unió nyugellátási viszonyaihoz. Ha erre az általános korrekcióra épülne a most benyújtott korrekciós lépéssorozat, akkor azt mondhatnánk, hogy a nyugdíjasok helyzete elfogadható mértékben javult.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szó a részletekről. A törvényjavaslat az özvegyi nyugdíjak emelését két lépésben, 2006-ban és 2007-ben a jelenlegi 50 százalékról 60 százalékra kívánja emelni. Ez a 10 százalékos emelés összesen 16 milliárd forintos kiadást jelent a magyar költségvetésnek. A Magyar Demokrata Fórum szerint a nyugdíjasok között a legnehezebb helyzetben az özvegyi nyugdíjra jogosultak élnek. Így különösen, ha a következő kormány időszakára költekezik a Gyurcsány-kormány, az lenne a javaslatunk, hogy ugyanilyen arányú nyugdíjemelésben részesüljenek az özvegyek 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is. Vagyis összesen 25 százalék nyugdíjemelést javasolunk. Emlékezetem szerint - de ki tud ma már visszaemlékezni arra a nagyszámú ígéretre, ami ebben a ciklusban elhangzott és ködbe veszett! - a Medgyessy-kormány “Cselekedni most és mindenkiért” programjában még 50 százalékos nyugdíjkorrekciót javasoltak és ígértek az özvegyi nyugdíjasoknak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényt annak ellenére is támogatja, hogy nyilvánvalóan kampányfogásról van szó. Támogatja és ragaszkodni fog ennek betartásához, függetlenül attól, hogy ki fog kormányozni az elkövetkezendő négy évben.
Sajnos megint az a sajátos helyzet fordult elő, mint az előző ciklusokban, hogy a kormányok a választásokat megelőző időszakban fedezik fel a magyar nyugdíjasok nehéz helyzetét, és igyekeznek lázas ígéretekkel rávenni őket, hogy rájuk szavazzanak.
(12.20)
Utána következik a hosszú, négyéves csend, a tétlenség, a nehéz helyzetre, a megértésre való hivatkozás. Sajátos ez a nyugdíjpropaganda, ha az ember megnézi a Korózs Lajos államtitkár úr által elmondottakat. Van egy, az “Igazságot a nyugdíjasoknak” című prezentációs anyag. Ennek a 2. oldalán a következőket olvashatjuk: társadalmi szerződés a miniszterelnök és a nyugdíjas-társadalom között.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sajátos, a kádári időszakra emlékeztető megfogalmazás ez. Ezeket a nyugdíjakat nem a miniszterelnök adja, hanem a magyar parlament szavazza meg, és nem a miniszterelnök fogja kifizetni, hanem a magyar társadalom, illetve a magyar társadalom minden egyes, keresettel rendelkező polgára mond le a méltányosság érvényesülése érdekében szerény, nem milliárdos nagyságrendű jövedelme egy részéről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-SZDSZ-koalíció még az ezer sebből vérző társadalombiztosítási alapokat is felhasználja saját propagandaköltségeinek a támogatására. A Magyar Demokrata Fórum elfogadhatatlannak tartja, hogy az ötéves nyugdíjkorrekciós program részleteit tartalmazó kiadványt 240 millió forintos nagyságrendű költségkerettel juttatta el a kormány az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül és annak költségére a lakosságnak. Én úgy gondolom, hogy talán nem közpénzen kellene kormányzati propagandát végrehajtani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer megismétlem: a Magyar Demokrata Fórum a nyugdíjkorrekciós csomagot 3,2 millió magyar nyugdíjas állampolgár érdekében támogatja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
