BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Engedjék meg, hogy pár mondatot mondjak Keller képviselőtársam megnyilvánulására. Megdöbbentem, ugyanis arról beszél, ami nincs, mégpedig arról, hogy ez a költségvetés stabil, helyes és jó, és a mi felelős gondolkodásunkat kéri számon. Úgy gondolom, a kormánypártiaknak kell felelősöknek lenni, és úgy gondolom, hogy nagyanyám mondását kell komolyan venni: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! A kormány nem ezt teszi, nem ezt teszi már negyedik éve, bohém, bonviván, csárdáskirálynő, maga mögé dobja a dolgokat, ígérget fűt-fát, igazságosságot, dübörgést, lendületet. Erről mind azért beszél, mert lelkiismeret-furdalása van, és nem teszi.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért, mert túlköltekezik, most már nem a lábunk lóg ki a takaró alól, hanem a derekunk is (Dr. Magda Sándor: Az se baj!), hogy ne legyek csúnya és ne legyek idétlen. Kilátszik sok mindenünk, mégpedig a hiány miatt.
(A jegyzői székben dr. Füle Istvánt dr. Kis Zoltán váltja fel.)
Tisztelt Hölgyek, Urak! Én Keller képviselőtársamtól azt vártam volna el, hogy a tőle megszokott igazságossággal és szakmaisággal próbálja bírálni és helyre tenni a költségvetés hibáit, mert önök e költségvetésben most már tényleg vagdalóznak. Elvesznek azokból az értékekből, az általános normatívákból, amelyek a közoktatásról, az egészségügyről, a szociális gondoskodásról szólnak. Ez pedig nagy hiba - óriási nagy baj van!
Köszönöm, hogy szólhattam. (Gőgös Zoltán: Gyenge voltál, Misi!)
