DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés az agrárium szempontjából minden évben kiemelt jelentőségű, hisz tudjuk azt, hogy a piacon az áruk versenye mellett a támogatások is versenyeznek, így nem mindegy az, hogy a magyar gazdálkodók, a mezőgazdaságból élő emberek milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy ezen a piacon megállják a helyüket. Immár a harmadik olyan költségvetés készül, amelyiket nagy mértékben meghatároz az Európai Unió közös agrárpolitikája.
(12.10)
Igaz, hogy a 2004-es év csonka esztendő volt, tehát egész évre jutó arányos pénzt kaptunk az Európai Uniótól, és Karsai Péterrel ellentétben azt kell megfogalmaznom, hogy ez a közös agrárpolitika és az európai uniós támogatás egyre meghatározóbb a magyar agrártermelők szempontjából is, hisz a közös agrárpolitika ezt a rendet tartja Európában.
De nézzük meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha letisztítjuk az agrárköltségvetést, és kifejezetten az agrártámogatási és vidékfejlesztési elemeket vesszük górcső alá - figyelembe véve azokat az elemeket is, amelyek nem részei a magyar költségvetésnek, hisz közvetlenül az Európai Unióból kell lehívni, egy bizonyos KESZ számla segítségével utófinanszírozással kifizetni a mezőgazdasági termelők számára -, mennyi is ez a költségvetés.
Patetikusan hangzik, hogy 400 milliárd forint. Mennyi is ez a 400 milliárd? Ha a Fidesz-kisgazda-kormány utolsó kétéves költségvetéséhez viszonyítjuk, amely mindkét évben 200 milliárd forint alatt volt, akkor könnyű kiszámolni, hogy ez annak a duplája, amelyet eljuttatunk a termelőkhöz. Azóta is dinamikus az emelkedés, hisz a 2004-es év után, amely az első európai uniós esztendő volt, az utólagos elszámolással - márpedig miért ne az eredményszemléletű elszámolást vennénk alapul, amelyet az ellenzéki képviselők is követelnek, nemcsak az agrárköltségvetésen, hanem az egész csomagon -, meghaladja a 300 milliárd forintot, tisztelt képviselőtársaim, több, mint amennyit a költségvetésben ilyen értelemben terveztünk, amely eljutott a mezőgazdasági termelőkhöz, a törvényes határidőn belül.
Ezt szeretném leszögezni önöknek, hisz eddig az Európai Unióból jövő források tekintetében egy esetben nem sikerült betartani a törvényes határidőket, ez pedig önökön múlt, tisztelt ellenzéki képviselők, hiszen a Fidesz-kisgazda-kormány időszakában az előcsatlakozási forrásként felajánlott SAPARD-támogatásokból, amely 2000-2004 között állt volna rendelkezésre, 2003-ig egyetlen fillért nem tudtunk kihasználni, és az első kétéves pénzügyi megállapodás így megbukott. A Medgyessy-Gyurcsány-kormánynak kellett dolgoznia azért, hogy megmentsük ezt a pénzt, és örömmel jelenthetem, hogy ebből sem vesztettünk még egy fillért sem, de ehhez már Európa jóindulatára is szükség volt.
Ha megnézzük az arányokat ebben a költségvetésben, értetlenül állok az ellenzéki képviselők kifogásai előtt. Láthatjuk, hogy 240 milliárd forint európai uniós pénzt kell lehívni a 400 milliárdból. Ez a közös agrárpolitika által diktált mérték, a lehetőség Magyarország számára, és természetesen ebből adódik, hogy már kisebb mértékű a nemzeti támogatás, mintegy 160 milliárd forint. De ezt bűnként vagy negatívumként beállítani, teljes értetlenséget vált ki, úgy gondolom, nemcsak bennem, a gazdálkodókban is, hisz ők nem nézik azt, amikor kifizetik nekik a támogatást, hogy melyik jött Brüsszelből, és melyik Budapestről.
Ez a támogatási mérték természetesen jelenleg is még csak 65 százaléka az európai uniós gazdákénak, hisz a velünk együtt csatlakozó országokkal együtt 2006-ban 35 százalékát kapjuk meg az Unióban normatívaként meglévő agrártámogatásnak, és bizony el kell mondani, hogy óriási erőfeszítés a magyar költségvetésnek, adófizetőknek, hogy ezt 30 százalékkal ki tudjuk egészíteni az úgynevezett top-up borítékok révén.
De ha ezt a két összeget vesszük, ami az Európai Unióból jön, és döntő mértékben területalapon jut el a gazdálkodókhoz, illetve a nemzeti kiegészítés közvetlen forrásait, akkor ez már maga több, mint az egész agrárköltségvetés fele, meghaladja a 200 milliárd forintot, de ez egy kérelem alapján közvetlen támogatásként eljut a termelőkhöz. Éppen ezért természetesen a költségvetésben egy nagyon nagy mértékű átrendeződés van, ezt figyelembe kell venniük a gazdálkodóknak is. Nagyon fontos az, hogy ezeket a közvetlen támogatási forintokat mire költik, hisz látható, hogy az európai uniós belépésünkkel hihetetlenül nagy kihívás elé került az élelmiszer-gazdaság, és bizony ezen kihívásoknak csak akkor tudnak megfelelni a mezőgazdasági termelők, ha figyelembe veszik, hogy ezeket a forrásokat fejlesztésre kell költeni, a szerkezet-átalakítás segítésére kell költeni, mert egyébként a felzárkózásunk nem lehetséges. Az előírások szigorodnak, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és más vonatkozásban egyaránt, ezeket csak akkor fogják tudni kielégíteni, ha itt egy tudatos tevékenység van. Egy óriási igazodási kényszer előtt áll az élelmiszer-gazdaság, ha a folyamatokat elemzik, önök is észreveszik. Igazodni kell az általam elmondott támogatási rendszerhez, igazodni kell a piachoz, és nagyon jelentős mértékű intézményi változtatásokat kell végrehajtani.
A piaci folyamatok tekintetében, úgy gondolom, a 2004. év egy extrém esztendő volt, főleg a 2003-as terméskiesések okán. Örömteli, hogy az idei évben már egy kiegyenlítődés figyelhető meg, az export és az import dinamikájában már aktívumot tudunk bemutatni az élelmiszer-gazdaság vonatkozásában a tavalyi esztendőhöz képest, de hihetetlen mértékű piaci átrendeződés történt a harmadik országok rovására. A belső európai uniós piacra koncentrálódik a tevékenység, az import és az export vonatkozásából is, és ez egy hihetetlenül árérzékeny vásárlóréteg tekintetében, mint a magyar, bizony az import növekedésével jár, amely a velünk együtt csatlakozó országok árelőnyét tekintve egy növekvő behozatallal jár együtt.
Úgy gondolom, hogy ezeket a piaci folyamatokat ki kell értékelni, és ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat kell adni. Sajnos, nincs időm a további ügyek részletes kibontásához, de el kell mondanom, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy a kártyajátékok és a trükkök helyett, úgy gondolom, a valós folyamatok elemzésével, és a közös megoldások keresésével kellene ezen a nehéz időszakon átsegíteni az élelmiszer-gazdaságot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
