SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha az egyik gyermekemnek lyukas a cipője, a másiknak meg nem, akkor nem a jó cipőt kell kilyukasztani, hanem suszterhez kell vinni a másik cipőt. Ezt a mondást Sümegi Endre, a Szociális Ellátók Egyesületének egyik tagja kérte, hogy mondjam el itt a parlamentben. A dabasi szociális otthonban lévő emberek, akik között sem jobb-, sem baloldali többség nincsen, egyszerűen csak ott élnek ezek az emberek, meglepődve tapasztalják, hogy Horváth Csabával ellentétben, az ő saját otthonukat, amit most már szociális otthonnak hívunk, a jövő évben a kormány egy olyan normatívacsökkentéssel sújtja az igazságosság nevében, aminek alapján az ő normatívájuk kevesebb lesz, mint egy hajléktalanszállót üzemeltető másik szociális intézménynek. (Domokos László: Bravó!)
Abban az országban, ahol ezek az emberek, például az az olajbányász ember, akivel beszéltem a múlt pénteken, 40 évet dolgozott le, és úgy döntött, hogy eladja a lakását, beköltözik ebbe a szociális otthonba, és a nyugdíjának a 80 százalékát átadja a működtetésre, abban őt gazdag embernek mondják, luxusellátásnak tartják önök a 12 négyzetméteres szobáját, amiben egy fürdőkád, illetve zuhanytálca és egy vécé van. Ez az az érzéketlenség, ami miatt úgy gondoljuk, hogy a költségvetéssel nagyon sok probléma van, és meg kellene hallgatni nem az ellenzéknek, hanem azoknak az embereknek a szavát, akik ezzel szemben fellépnek.
Itt szeretném elmondani önöknek, hogy ez a bizonyos Szociális Ellátók Egyesülete ezekben a szociális otthonokban aláírást gyűjt, amit a miniszterelnök úrnak a jövő héten el fognak juttatni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
