DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a méltányosságát. Tényleg nem gondoltam, hogy már nincs további jelentkező. Több mindenkin látok mikrofont, és azt hittem, hogy bejelentkeztek felszólalásra. Ez az oka annak, hogy nem nyomtam gombot, és köszönöm szépen még egyszer az előterjesztőknek és elnök úrnak is a méltányosságot.
Azért ragaszkodtam mégis ahhoz, hogy megszólalhassak, ha szabad, mert a kormány képviseletében nem vagyok kellemes helyzetben, amikor kormánypárti képviselőkkel, kollégákkal kell vitatkoznom, ráadásul olyan dologban, aminek az érdemét tekintve, úgy gondolom, semmilyen vita nincs közöttünk, a részleteit tekintve viszont alapvető nézetkülönbség van közöttünk.
(20.50)
A törvényjavaslat az általános indokolásában néhány sorban kifejti azt, hogy igazából a lakásmaffia-tevékenységre vonatkozóan - Horváth Csaba képviselő úrtól még azt is hallhattuk, hogy szociális célzattal - készült a törvényjavaslat. Ezt készséggel elhiszem, de egészen biztosan nem erről szól ez a javaslat; egészen biztosan. Az a körülmény, hogy a törvényjavaslat rögtön az 1. §-ában úgy rendelkezik, hogy “az ingatlan-végrehajtás során”, ez természetesen csak azt jelentheti, hogy egyáltalán nemcsak a lakásingatlanokra, hanem minden ingatlanra vonatkozóan ezt a törvényjavaslatot alkalmazni kell, és a rendelkezéseknek megfelelően át kell vezetni a hatályos jogszabályokon.
Néhány szót a végrehajtási árverésről, hogy miről is van szó, mert itt ma csak arról esett szó, amikor ennek a bizonyos végrehajtási árverésnek a mindannyiunk által jól ismert, kizárólagosan negatív jelenségei fordulnak elő. Elfelejtettünk arról beszélni, maga a javaslat sem szól arról, hogy mi a lényege a végrehajtási árverésnek. A végrehajtási árverés során jogerős bírói ítéletet hajtanak végre, jogerős bírói ítélettel elmarasztaltak valakit, valakinek egy jogvitában nem volt igaza, és a bíróság úgy döntött, hogy nem támogatja, nem fogadja el, azaz elmarasztalták az ügyben. Ezt hajtja végre a végrehajtó árverés útján.
Az árverésnek van néhány nagyon fontos eleme, amelyek közül néhányat itt érdemes megemlítenünk, mert úgy gondolom, jelentősége van. Az árverésnek az a lényege - és ne a visszaélésszerű árverésekről beszéljünk, mert én nagyon remélem, hogy ez van elenyésző számban, és ne kezdjünk el arról vitát, hogy milyen arányban, mert ennek szerintem nincs értelme -, törvényes feladata és célja, hogy a forgalom biztonságát elősegítse azáltal, hogy az ilyen típusú ingatlanok, amelyekre vonatkozóan marasztaló bírói ítélet van, remélhetőleg a piaci értékükön gazdát cseréljenek. Ez mindannyiunk érdeke. Az árverés során valaki, a harmadik felszólítás után, tehát amikor a kalapácsot leütik, az adott pillanatban egy hatósági aktus közbeiktatásával tulajdonjogot szerez egy ingatlanon. Nagyon fontos eleme, hogy az árverésnek akkor van értelme, ha én mint lehetséges vevő tudom, hogy ott akkor, abban a pillanatban nekem annyiért megéri megvásárolni azt az ingatlant, amelynek természetesen az egész jogügyletéhez kapcsolódik egyrészt a hatósági aktus, másrészt pedig az ellenőrzési folyamat is.
Azon, hogy kép- és hangfelvétel készüljön, lehet gondolkozni, de azon is lehet gondolkozni, hogy ez esetlegesen hogyan érint személyiségi jogokat, hiszen egy árverési vételről van szó, amelyet egyébként természetesen bírósági eljárásban, illetve a bíróság által magát a végrehajtói aktust is vizsgálják. Ennek nagyon lényeges eleme az, hogy csak akkor fognak az árverési vevők egyébként a piaci értékhez közelítő vagy remélhetőleg piaci értéken árverezni, ha tudják, hogy van értelme, van miért csinálni. Ha egy 30 napos elővásárlási jog iktatódik e mögé az aktus mögé, abban a pillanatban az árverési vevő nem érdekelt abban, hogy árverésen licitáljon. Az egész árverésnek az a lényege, hogy lehetőleg elkeljen piaci értéken valami, annak az ellenértéke befolyjon, hogy a jogosultat ki lehessen elégíteni. Ez nem fog megtörténni, mert én készséggel elhiszem azokat az érveket, amelyeket hallottam én magam is, és egymás között erről is beszélgettünk már, hogy csak az ügyek kis százalékában várható, hogy az önkormányzat belépjen. Ez lehet. De ha mindegyik ügyben ezt a jogosultságot - márpedig a javaslat alapján így lesz -, mindegyik ügyben rögzíti a törvény, hogy az elővásárlási jog ott lebeg egy lehetőségként, akkor háromszor is meggondolom, bárki is teszi ezt, érdemes-e egyáltalán. 30 nap múlva meg fog változni bárminek akár a piaci értéke is, tudjuk, mennyire gyorsan változik a gazdaság. Ott, akkor, annyiért éri meg - ez egy nagyon fontos garanciális eleme az árverési vételnek.
Beszéljünk őszintén! Mi történt a ’90-es évek elején? Nagyon komoly ingatlanvagyonnal rendelkezett mindegyik önkormányzat Magyarországon. Ez az ingatlanvagyon nagyrészt már egy csomó helyen semmivé vált. Én tökéletesen megértem, hogy elemi érdeke mindannyiunknak, hogy az önkormányzat szociális szempontokra tekintettel is, a saját gazdálkodásának a figyelembevételét alapul véve is rendelkezzen bérlakásállománnyal, ez azonban nyilvánvalóan nem lehet indoka annak, hogy egy ilyen aktust közbeiktatva a végrehajtói árverést ilyen módon leromboljuk. Mert azt gondolom, ez igazából arra alkalmas.
A javaslat 5. § (3) bekezdése egy olyan félmondattal kezdődik, hogy az adós és a vele lakó személyek mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól. Ennek sem időbeli hatálya, sem egyéb biztosítéka nincs arra, hogy ez a későbbiek hogyan fog megváltozni. Ezt a szakaszt bármikor fel tudja mutatni az egyébként bent lakó, és azt mondja, engem innen márpedig ki nem fognak tenni, és a bíróság nem tehet majd mást, mint megállapítja, hogy bocsánat, itt e törvényhely alapján bizony mentesül a kiköltözési kötelezettség alól. Extrém esetben - és sajnos ez a megfogalmazás erre ad lehetőséget, nem nagyon enged meg más értelmezést - örök életére bérlővé válik az illető. Nem hiszem, hogy ez célunk lehet.
Még egy másik dolog. Elhangzott, hogy a kormány talán majd elő fogja terjeszteni azt a javaslatot, és Horváth Csaba képviselő úr említette, ismeri a javaslatot, és úgy gondolja, abban a javaslatban azok a fontos szempontok, amelyeket az önök javaslata tartalmaz, nem szerepelnek. Nem tudom, melyik változatát vette a kezébe. Egyébként nagy valószínűséggel a kormány szerdán tárgyalni fogja ezt a törvényjavaslatot, a Belügyminisztérium és az igazságügyi tárca közösen terjeszti elő ezt a javaslatot. Nagyon remélem, hogy a kormány támogatni fogja, és ha ez így van, akkor napokon belül, tehát még ezen a héten benyújtásra kerülhet az Országgyűléshez.
Azért nem lehet azt mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak nincsenek olyan elemei, hogy azok az igények, amelyeket önök az általános indokolásban megfogalmaznak, ebben ne szerepelnének. Nem feltétlenül cseng össze a törvényjavaslat rendelkezéseivel, de úgy gondolom, az általános indokolásának alapvetően eleget tesznek. Egyrészt a települési önkormányzat képviselő-testülete előleg megfizetése nélkül lesz jogosult ajánlatot tenni, azaz nem fogja terhelni ilyen típusú kötelezettség. Ez nagyon komoly előny az önkormányzat részére.
A törvényjavaslat egy másik rendelkezése szerint, ha a második sikertelen árverést követően érkezett átvételi vagy vételi ajánlat az ingatlanra, az ajánlatot tevő személyéről és az ajánlat összegéről a végrehajtó értesítést küld a végrehajtást kérőknek és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat képviselő-testületének, azzal a felhívással, hogy annak kézhezvételétől számított 15 napon belül átvételi vagy vételi ajánlatot tehetnek. A vételi ajánlat egy egyoldalú nyilatkozattal létrehozza a jogügyletet. Én azt gondolom, egy vételi ajánlat nagyon komoly jogosultság és nagyon komoly előny. Az, amit önök célul kitűztek, nagyon komoly előny, és amit szeretne elérni az önök javaslata, azt ezzel a rendelkezéssel alapvetően biztosítani lehet.
Számos egyéb olyan rendelkezése van ennek a törvényjavaslatnak, amely feloldja, mentesíti, lehetővé teszi az önkormányzatnak, hogy amennyiben nem fizet be előleget, pótlólag még megtehet lépéseket, azaz számos olyan garanciális elemmel próbáljuk körülvenni a dolgot, amely lehetőség szerint jó helyzetbe hozza az önkormányzatot.
Nagyon kíváncsi vagyok arra, mi a motívum amögött, hogy egyáltalán nem a lakásállományról szól a javaslat - ez az összes ingatlanárverésre vonatkozik. Már önmagában a javaslat előterjesztésével kapcsolatban is nagyon súlyos veszélyt látok abban a tekintetben, hogy a végrehajtási árverésekre ez már önmagában nem feltétlenül lesz jó hatással.
Ezért arra szeretném önöket kérni, ezt a megszólalást eredetileg nem tervezve (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) - bocsánat, elnök úr -, hogy amikor majd a következő javaslatot, azaz a kormány javaslatát benyújtjuk, ennek ismeretében tegyék meg, hogy visszavonják a javaslatukat, mert úgy gondolom, módosító indítványokkal sem javítható; jogtechnikailag, szakmailag elhibázottnak gondoljuk.
Köszönöm a türelmet, elnök úr.
