KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterelnök úr összefoglalta a száz plusz valamennyi lépés programjának várható előnyeit. Ezekkel kapcsolatban azt lehet elmondani, hogy való igaz, nagyon sok területen megoldanak, rendeznek problémákat ezek a lépések, más területeken pedig elindítanak szükséges változásokat, és ez rendben van. Az igazi kérdés azonban a jövőre nézve, tisztelt képviselőtársaim, valójában az lesz, hogy az alapkérdéseket illetően tudunk-e változtatásokat végrehajtani, az alapkérdéseket illetően tudunk-e olyan politikát folytatni, amelynek eredményeként választ kapunk azokra a kérdésekre, amelyek - ezt mindnyájan tudjuk - ma a politika asztalán vannak, amelyekkel ma a politikának szembe kell néznie.
Arra gondolok, hogy képesek leszünk-e a következő kormányzati ciklusban és természetesen az azt követő időszakban is megtalálni azt az egyensúlyt, ami a törekvéseink és persze az ezeknek korlátot állító lehetőségek között feszül, oly módon, hogy bátran képesek leszünk hozzányúlni különböző olyan területekhez, amelyekről a politika ugyan szeret sokat beszélni, azonban érdemi változtatásokat ezeken a területeken egyelőre végrehajtani nem tudott. Gondolok az egészségügy érdemi, valódi átalakítására, gondolok a közigazgatás, az önkormányzati igazgatás átszervezésére. Minderre azért gondolok, mert ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy kisebbre vegyük az állam méretét, és ezen keresztül radikálisabban, határozottabban továbbhaladjunk az adócsökkentés, a terhek és járulékok csökkentésének megkezdett útján annak érdekében, hogy ezzel fokozzuk a gazdaság versenyképességét, és elősegítsük, hogy hazánk belátható időn belül zárkózzon fel az Európai Unió átlagához; hiszen végül is az a célunk, azt szeretnénk, ha a tízmillió itt élő magyar ember és persze az ország gazdasági potenciálját kihasználva a határon átnyúló gazdasági együttműködés segítségével a környezetünk is haszonélvezője lenne annak a lehetőségnek, amit Magyarország megkapott. Tisztelt képviselőtársaim, ez az igazi kérdés, ezért nyújtja be és teszi újra és újra a Szabad Demokraták Szövetsége az ezzel a területtel kapcsolatos javaslatait.
Ami a miniszterelnök úr által felvetett másik kérdést illeti: azzal egyetértek, hogy a miniszterelnök úr kiáll a többpártrendszer mellett, hiszen a kétpártrendszertől már csak egy lépésre van az egypártrendszer, ennek a veszélyeit számos alkalommal megtapasztaltuk már. Ugyanakkor másrészt, tisztelt képviselőtársaim, az a közjogi berendezkedés, benne a választójogi rendszerünkkel, amit kialakítottunk, nagyon hosszú és megfontolt tárgyalások eredményeként alakult ki, és az a helyes, ha az ilyen típusú változtatási szándékokat újra ezeken a tárgyalássorozatokon vezetjük keresztül, ráadásul tartva azt a másik fontos és eddig következetesen alkalmazott elképzelést is, hogy lehetőség szerint érdemi, alapvető változtatásokat nem hajtunk végre a választásokat megelőzően néhány hónappal a rendszereken, azért, hogy kellő idő legyen kiérlelni a különböző javaslatokat.
(13.40)
És én azt gondolom, az fontos dolog, hogy valóban több párt kerüljön a parlamentbe. Hallom a közlekedési lámpára való hivatkozásokat. Annyiban én ezzel egyetértek, hogy ha valakik csak központból vezérelt lámpajelzések alapján képesek mozogni, akkor valóban ott van nekik a piros-sárga-zöld; ha azonban valaki képes önállóan is gondolkodni és gondoskodni saját magáról, akkor az nem igazodik lámpákhoz, ezért nincs a közlekedési lámpákon kék szín egyébként. (Derültség.) A liberálisokra gondolok, akik szerintem bőven vannak annyian, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének ne kelljen aggódnia a küszöb átlépését illetően.
De rögtön hozzá szeretném tenni, hogy ugyanakkor viszont ők azt is elvárják tőlünk, hogy tiszteljük a jogállamot, és tiszteljük a közjogi berendezkedést. Ezt fogjuk tenni minden közjogi javaslattal kapcsolatban.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
