SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Reformértékű lépések a szakképzésben - ennek konkrét intézkedéssorozatait láthatjuk.
Ha a 2005-ös esztendőt nézzük, úgy gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy a szakképzés területén az áttörés esztendeje. Mire gondolok? Gondolok arra, hogy a munkavállalók, a munkaadók világát közelebb kívánjuk hozni (Az elnök csenget.), a munkáltatók elvárásainak jobban megfelelni a szakképzés területén.
A kormány a 2005-13-as időszakra stratégiát fogadott el. Konkrét kormányhatározat született, a száz lépés keretében pedig 14 konkrét lépés foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Ha csak egy kérdést emelek ki, ami vita tárgya volt az elmúlt időszakban, mondjuk, a 9-10. osztály kérdése: szeretném szóba hozni, hogy az elmúlt hetek különböző politikusi nyilatkozatai is azt mutatják, hogy mi itt, a patkó valamennyi szegletében lévők egyetértünk, mert az előző kormányzati ciklus volt oktatási minisztere is azt mondja, hogy a gyakorlat nem igazolta, hogy a 9-10. évfolyamon 80 százalékban közismereti tárgyakat kell oktatni, és csak 20 százalékban gyakorlat közeli ismereteket. Változtatni kell.
De azt gondolom, a vitáknak a szakemberek körében kell eldőlniük, és ott kell ezeket a kérdéseket megvitatni. Nagy jelentőségűnek tartom azt a munkát, amely a különböző háttérintézményekben zajlik. Itt szeretném külön kiemelni az NSZI-ben, a Nemzeti Szakképzési Intézetben folyó munkát, a modulrendszert, ahol a részképzés is el lesz ismerve, és az OKJ, az Országos Képzési Jegyzék 800-ról 400 szakmára fog változni. Ezt a változást pedagógiatörténelmi eseménynek kell mondani, úgy gondolom.
És itt szeretnék egy felkiáltójelet tenni - bár a morajokat figyelve lehet, hogy erre nem figyelnek föl -, de, tisztelt hölgyeim és uraim, 1871-ben Eötvös József népiskolai törvényt fogadott el. 1945-ben 8 plusz 3 évfolyamos képzés indult, tehát a hároméves szakképzés akkor indult be. 1993-ban az Országos Képzési Jegyzék került elfogadásra. Ez a változás, ami a moduláris rendszerben van, ehhez kapcsolódik, ilyen sorozatba illik, mert tulajdonképpen még nemzetközi összehasonlításban is szeretném ezt kiemelni.
A finnek Finnországban kiemelkedően végzik a szakképzést. Európa oda jár tanulmányozni, sőt a kínaiak és mások is. Azt mondják, mihelyt mi ezt bevezetjük - és bevezetjük a jövő esztendőben ezt a rendszert -, akkor ők jönnek tanulmányozni. Ha ügyesek vagyunk, és miért ne lennénk azok, 2005-13 között ez a szakképzés, ezekkel az intézkedésekkel, amiket végig tudunk vinni, felzárkózhat Európa élvonalába, és úgy gondolom, hogy ez nagy jelentőségű. Van számos tennivalónk.
Úgy a felnőttképzés területén, ezen túl, úgy gondolom, hogy a külföldi szakmai tapasztalatok beszámítása terén vagy az 50 év felettiek képzésében pluszkedvezményeket biztosítunk.
Szeretnék két számot kiemelni. Az egyik: ma Magyarországon a szakképzési rendszer átalakítását indokolja az is, hogy a munkaerőpiacon közel 2,5 millió olyan munkavállaló van, akiknek a munkakörük betöltéséhez nem szükséges felsőfokú végzettség, és 900 ezer aktív korú munkavállaló semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök nagyon jól tudják, hogy a képzésben nagyon sok érdekcsoport van, és nagyon fontos, hogy szakmai műhelyekben dőljenek el ezek a kérdések. Úgy gondolom, hogy használható tudásról van szó. Mert mit ér azzal a képzettséggel, akár felsőfokú vagy középfokú végzettséggel valaki, ha nem tud elhelyezkedni? Ezen is változtatni kell.
Végül azt szeretném elmondani, hogy számottevő tartalék egy van: ez pedig az emberi tudás, az emberi tehetség kibontakoztatása. És itt adósak vagyunk valamennyien, a patkó valamennyi szegletében lévők azzal, hogy a kétkezi munka, a fizikai munka tehetségét sokkal jobban el kell ismerni, ismertetni, és úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések ebbe az irányba mutatnak.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
