GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két rövid reakció az elhangzott hozzászólásokra, és utána térnék át a normál hozzászólásra. A munkaügyi szabályozás kérdésében ugyan én egyetértek, de azért abba is gondoljuk bele, és tegyük a szívünkre a kezünket, hogy ha nem ilyen szigorú lenne a szabály, alkalmaznánk-e ennyi embert, mint jelenleg. Ez azért egyfajta védelem is bizonyos kötöttségek mentén, hogy a műszakokat hogyan szervezzük, meg egyéb. Ez nyilván több embert tart bent a rendszerben, ezt tudjuk.
Való igaz, hogy ez rontja a versenyképességünket, de valamivel javítja vagy stabilizálja a vidéki foglalkoztatás helyzetét. Tehát egy nagyon átgondolandó kérdés, hogy hova mennyit menjünk, de teljesen egyetértünk, én is működtettem nagy telepet, meg a mai napig is végzünk ilyen tevékenységet, tehát tudom, hogy ez milyen problémákkal jár, hogy elvileg betarthatatlan szabályok vannak időnként a rendszerben.
A másik: Járvás képviselőtársam biztos, hogy etanolt akart mondani metanol helyett, ez inkább egy nyelvbotlás lehetett.
Ausztriával kapcsolatban - majd erről a normál hozzászólásban is szólok -: való igaz az a 20 százalék megújuló arány, de ennek 90 százaléka vízi erőművekből származik, tehát azért nekik az adottságaik is másak, viszont nyilvánvaló, hogy jobbak az induló feltételeik, mint a mieink.
Látva ezt a jelentést, meg korábban is foglalkozva a piaci problémáinkkal, a tavasz folyamán kezdtünk el egyfajta munkát, aminek a vége egy konszenzusos, közös országgyűlési határozat lett, hogy ha ugyan nem is teljes gyógyírt, de próbáljunk meg ennek az ágazatnak a piaci problémáira adni, hiszen elfogadtunk egy országgyűlési határozatot pontosan az energetika területén. Én azt gondolom, hogy ez egyfajta áttörés volt ebben a dologban.
Mivel nagyon sok félreérthető sajtóhír, téves információ, olyan dolog hangzott el, amin már régen túl vagyunk, erről szeretnék én egy-két dolgot mondani, ami most nem egy beszámolás, de azért úgy gondolom, elég szorosan kapcsolódik ehhez a jelentéshez. Tehát az országgyűlési határozatban eldöntöttünk különböző dolgokat folyékony energiahordozók területén, villamosenergia-törvény, gáztörvény területén, amelyek mind olyan ügyek voltak, amelyeket nagyon fontosnak érzünk ahhoz, hogy ebből a gabonacsapdából, amibe belekerültünk, legalábbis valami kiutat találjunk, és ha időben lépünk, talán előbb, mint a velünk együtt csatlakozott országok, esetleg egy exportlehetőség is nyílik ezen az ágon, és talán nemcsak a hazai igényeknek megfelelő mennyiségeket tudjuk előállítani.
Hogy körülbelül hol is tartunk, erről hadd szóljak néhány szót! Persze, aki nyomon követi a törvényalkotás menetét, láthatja, hogy pont a határozatnak megfelelően a gáztörvény módosítása kapcsán elég jó helyzetbe hoztuk a biogázt olyan értelemben, hogy nincs most már hátrányos megkülönböztetés, tehát megfelelő paraméterekkel rendelkező biogáz bármikor bekeverhető a gázrendszerekbe. Ennek van egyfajta árvisszatartó hatása is ezen az ágon, tehát nyilván attól kezdve, ha drasztikusan tovább növekedne az energiahordozók ára, egy valós alternatíva lehetne akár a szennyvízkezelés ágán, akár a nagytelepek környezetvédelmi problémája megoldása terén.
A másik a villamosenergia-törvény, ahol valóban nagy csatákat megvíva - ahogy Kis Zoltán képviselőtársam is mondta - sikerült egy olyanfajta áttörést elérnünk, hogy a biomasszából, biogázból előállított villamos energia törvénybe került árgaranciával és megfelelő hosszú távú átvételi kötelezettségekkel. Ez nagyon sok beruházást indukál, rengeteg beruházás van előkészítés alatt. Ennek egy része környezetvédelmi, hiszen azt is látjuk, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán nagyon sok telepünknek vannak előírásai, amik betartása nélkül nem pályázhatnak egyéb fejlesztésekre, de egészen addig féllábas lesz a rendszer, amíg egy-egy ilyen szennyvízberuházás csak addig tart, hogy megcsináljuk a tározót, megcsináljuk a korrekt öntözőrendszert, és mindennek megfelelünk, de ez egy fillér hasznot még a telepnek nem hoz. Én azt gondolom, akkor lesz ennek vége, ha megfelelő konstrukciók mentén meg tudjuk csinálni ennek a befejező részét is, és már vannak ilyen kialakult konstrukciók, amelyek igazából önrész nélkül, projektfinanszírozással tudják kezelni ezt a kérdést.
Nagyon fontosnak tartom - Kis Zoltán képviselőtársam is említette - a folyékony energiahordozók ügyét. Magyarországon is - ahogy néhány államban Európában - egy bizonyos mennyiségig bekevert bioetanol, illetve biodízel adómentességet élvez. De ez nem volt elég vonzó az olajtársaságok számára, kis mennyiségekről volt szó, bonyolult átépítéseket igényel a különböző finomítóknál, ezért úgy döntöttünk - és ez a tegnapi szavazással el is dőlt, ha képviselőtársaim figyelték -, hogy teljesen az osztrák mintára írtuk át a jövedékiadó-törvényt, aminek az a lényege, hogy 2007. július 1-jétől amelyik benzin nem tartalmaz legalább 4,4 százalékban biológiai alapanyagot, tehát bioetanolt, egy plusz 9 forintos adó fogja sújtani.
Tehát ezt csinálták az osztrákok is, ők most indították el 2,5 százalékos mértékkel. Mi azt mondtuk, hagyva másfél évet a kifutásra, a technológiai problémák megoldására, indítsuk el ezt a programot, de mindjárt az akkor Európára érvényes mennyiséggel. Tehát nem egy kisebbel, ahogy annak idején az országgyűlési határozatban gondolkodtunk, hanem rögtön egy nagyobb léptékben, és ennek kell fölmenni 5,75 százalékra 2010-re. Ez a jövedékiadó-törvényben megtalálható, képviselőtársaim pontosan utánanézhetnek.
A biodízelnél egy félévvel későbbre halasztottuk a beindítás idejét szintén ugyanezzel a paraméterrel, és hozzátéve, hogy idén januártól a kúthoz direkbe ki lehet vinni a biodízelt.
(22.20)
Magyarul, ami termelőkapacitásunk van, ha megpróbálja eladni, ez már nem akadályozza az értékesítést. Attól félek, hogy nálunk sem lesz nagyobb arányú a fogyasztás, mint Németországban, ahol a direkt forgalmazás - amikor direkt autóba tankolják a biodízelt, tehát nem bekeverve, hanem direktben - körülbelül 5 százalékon tart. Ők is azért választották azt a módszert, amit mi is, hogy a 4,4 százalékos paramétert itt is előírnánk. Azért tettük valamivel későbbre ezt a dolgot, mert azzal szemben, hogy alkoholkapacitásunk van - mert jelenleg a két nagy alkohol-előállító kapacitás ugyan száz százalékon megy, de mind a kettő bővíteni akar, hiszen a MOL már idéntől használja a bioetanolt kompressziótűrés-javításra -, hamarabb elérhetünk arra a szintre, ami azt jelenti, hogy magyarországi alapanyagból készüljenek a biológiai üzemanyagok. A biodízelnél nagyobb hátrányunk van, hiszen komoly működő üzemünk nincs. Azt gondolom, hogy ez a jövedéki szabályozás biztosan generál olyan fejlesztést - de el is indít, mert vannak cégek telephellyel, ahol meg fognak épülni az üzemek -, hogy legalább 150 ezer tonnányi biodízelnek lesz Magyarországon kapacitása.
Azt hiszem, hogy a kezdeti lépések - hogy Magyarországon teremtsünk egy biztos piacot egy biztos magyar termelői háttérnek - nagyon fontosak és nagyon kellettek, de ha ki tudjuk használni azt a helyzeti előnyünket, ami főleg a kukorica vonalán van - hiszen tudjuk, hogy a cukornáddal egyedül a kukoricából előállított alkohol lehet versenyképes, nyilván egy-két technológiai fejlesztés árán -, akkor nagyon jó exportlehetőségeink lesznek, már jelenleg is komoly skandináv és egyéb érdeklődések vannak alkoholszállításra, amit a jelenlegi kapacitásaink mentén sajnos nem tudunk véghez vinni.
A másik terület a jelenleg működő erőművek, illetve a kisközösségi fűtőművek ügye, ahol szeretnénk, ha ültetvényalapon kerülne a tüzelőanyag biztosításra. Ez több százezer hektárt jelenthet. Nagyon komoly fejlesztésekbe és projektekbe kezdtek a nagy erőműveink. Remélem, hogy ez majd sokat segíthet főleg a kedvezőtlen adottságú területek hasznosításában, hiszen erre van egyfajta külön támogatás, illetve most már az energiakosár-rendelettel, ami ősztől él, a fásszárú növényeknél 50 ezer forintos hektáronkénti támogatással segítjük ezt a területet. Az energiafűnél ez körülbelül 30 ezer forint. Ott más problémáink vannak, most már lassan túl leszünk rajta, de inkább kisközösségi kazánok esetében és pelletálva használható ez a tüzelőanyag. Itt elég komoly exportlehetőségeket látunk.
Rengeteg egyeztetési ügyünk van még a különböző engedélyezési eljárásoknál, amelyek főleg a környezetvédelmi ügyeket érintik. Ebben rugalmasabbnak kell lennünk. Azt látjuk, hogy míg Németországban két-három hónap alatt lehet egy biogázerőművet engedélyeztetni, addig ez nálunk körülbelül egy évet vesz igénybe, és ezen mindenképpen változtatni szeretnénk.
Ezen az ágon feltétlenül tovább kell mennünk. Minden olyan lehetőséget, amit a nem élelmiszer-ipari célú felhasználás jelent, ki kell használnunk, és szerintem ebben közösen kell dolgoznunk tovább, hiszen akkor tudjuk a másik oldalon lévő ellenérdekeltséget legyőzni, ha ebben konszenzus van és megfelelő politikai támogatás van, ahogy meg is jelent ez az országgyűlési határozat mentén.
Nagyon fontos terület még, amivel igazából most kezdünk el intenzíven foglalkozni, a csomagolástechnika kérdése. A keményítő alapanyagú csomagolóanyagok elterjesztésén gondolkodunk. Vannak erre különböző országokban kísérletek, biztos hallották, hogy Japánban tíz év múlva betiltják a fosszilis alapú csomagolástechnikát. Ez nagyságrendekkel nagyobb eredményeket hozhat az élelmiszer-ágazatban, az élelmiszer-csomagolásban, talán mint az energetikai fejlesztések. Ehhez nyilván kellenek külön projektek, kutatás-fejlesztési alapokból külön segítségek. Próbáljuk ide átterelgetni a pénzeket, képviselőtársaink is majd találkoznak az ilyen projektekkel, akár a KIOP-ok vonalán, akár másutt.
Azt gondolom, hogy ez a határozati javaslat és az ilyen típusú értékelések arra jók, hogy kiutat keressünk az ágazat problémáira. Mi az egyik kiutat ebben látjuk, ráadásul ez elvileg olcsóbb takarmányhoz is juttathatja az állattenyésztést, hiszen rengeteg olyan melléktermék képződik az ilyen típusú feldolgozás mentén, ami talán valamit segíthet az állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségén is.
Körülbelül ennyit szerettem volna erről a jelentésről mondani, és várom ebben a közös munkát meg a segítséget. (Taps az MSZP soraiban.)
