DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat költségvetési bizottsági értékeléséről számolok be. Úgy, ahogy már hallottuk a többségi vélemény ismertetését, és Lenártek képviselő úr részéről az egész csomag egyik részének értékelését, most engedtessék meg, hogy én arról a részéről adjak jelentést, amely a lakásszövetkezetek finanszírozását tárgyalja.
Nagy a kísértés, hogy az ember ilyen alkalommal leltárszerűen értékelje a törvényjavaslat főbb pontjait. Azonban egy másik jó megoldás, amit én választok, hogy egy-két elemét alaposabban értelmezem és elemzem; nevezetesen, azt a gondolatot, hogy a lakásfinanszírozás hogyan is történik. A normális, szokásos hozzáállás az, hogy emberek megtakarítanak, egyének, családok, és az mintegy magja lesz az elindulásnak, ahhoz kölcsönt vesznek fel, és így kerül sor arra az egyénileg, gazdaságilag, társadalmilag, politikailag igen fontos folyamatra, hogy lakása lesz embereknek.
Gondolom, érződik az előadásomból, elmondásomból, hogy itt többről van szó, mint csupán finanszírozásról, itt egy társadalmi-politikai folyamatról van szó. Persze, a kulcs hozzá a finanszírozás, és most a témának ezzel az aspektusával foglalkozunk. Az intézményrendszer persze van, és alakulóban van, jó néhányan részt vettünk az elmúlt esztendők során ennek a formálásában, a lakás-takarékpénztárakat alakítottuk, aztán továbbformáltuk, és működnek ezek, bár nemritkán hallunk kifogásokat, panaszokat, ami bizony szorongató, hogy gyakran olyan panaszok kerülnek hozzánk, amelyek igen súlyosak, és nemigen tudunk velük nyomban mit cselekedni. Most ezért kívánatos, hogy a törvényhozó a témával foglalkozzon, ezért kívánatos, hogy a kormány idehozta ezt az Országgyűléshez.
Ami a fogyatékosság, vagy ami nem felel meg teljesen az elvárásoknak, az, hogy azokra az egyéni esetekre, amelyeket hallunk, amelyekbe belebotlunk, néha panaszképpen jutnak el hozzánk, mintha nem volna megoldás - esztendőkön át a Baumag, meg a Pilis Szövetkezet, és még tucatjával vagy százával mások. Persze, én nem az aberrációkról kívánok most szólni, azonban megemlítem, hogy ez egy bizonyítéka, jelzője annak, hogy milyen mértékig vagyunk képesek és nem vagyunk képesek a témával megfelelően foglalkozni.
Megemlítem - bár csak másodpercek állnak rendelkezésemre -, hogy igen fontos eleme ennek a témának, és ez a bizottsági ülésen elhangzott, a támogatáselem mérése; mennyi támogatás is van abban, hogy áthidaló kölcsön, vagy abban, hogy koncessziós kölcsön, amit egyik vagy másik hitelintézet nyújt, vagy akár a kereskedelmi bankoknak van-e olyan osztálya, amely olyan kölcsönt nyújt, ami alacsonyabb rátájú, mint a kereskedelmi kölcsön. Ezeknek a mérése hiányos, és kívánatos volna, hogy ha ebből törvény lesz, akkor azok mintegy irányvonalak vagy mutatók nyilvánvalóak legyenek a kölcsönvevő számára is és a kölcsönadó számára is.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
(11.40)
