LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési bizottság múlt heti ülésén a tőkepiacról szóló törvény módosításának megtárgyalása kapcsán ellenzéki képviselőtársaimmal együtt tartózkodtunk a törvényjavaslat általános vitára történő elfogadása kapcsán. Tettük ezt azért, mert sok olyan aggály merült fel a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban, ami kísértetiesen hasonlít a többi, kormány által beterjesztett őszi törvényjavaslathoz, azaz ahhoz a bátortalan magatartáshoz, amelyben a kormányzat nem hajlandó elvállalni, felvállalni semmi komoly, a gazdaságot valóban előmozdító változtatást, hanem látszatcselekvésekre pazarolja energiáját és idejét.
(11.30)
Természetesen a törvényjavaslatban szereplő jogharmonizációval kapcsolatos kötelező változtatásokkal szemben semmi aggályunk nincs - ezt fejezte ki egyébként tartózkodásunk is -, a többi módosító elem azonban többségében aggályos, vagyis nem oldja meg a problémákat, csak ide-oda tologatja azokat, sőt vannak elemek, amelyek bevezetése tovább bonyolítja a tőkepiaccal való szabályozást, indokolatlan többletadminisztrációt hordoz magában.
Részleteiben: a törvényjavaslat az általános indoklás szerint is négy blokkra osztható. E csoportosítás szerint szeretnénk véleményünket megosztani a tisztelt Házzal. Az első blokk javarészt az uniós irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs módosításokat tartalmazza, amelyek nagy részével egyetértünk. De nem tartjuk körültekintőnek azt a szabályozást, miszerint a céltársaság ügyvezető szervének bizonyos hatáskörét korlátozná a javaslat, és azt közgyűlési hatáskörbe utalná. Ez nehezítené a döntési folyamatot, és időveszteséget okozna az ügyekben, mivel a közgyűlés összehívásáig nem haladna előre a vételi ajánlat bírálatának ügye.
Azért sem értjük ezt a szigorítást, mert az uniós irányelvek azt nem kényszerítik ki. A kormány, úgy tűnik, túlságosan is szorgalmas ez ügyben - idézőjelben véve: jó tanuló szeretne lenni -, de lehet, hogy ez csak azért van így, mert a Brüsszel felé más területen meglévő bűntudatát - lásd államháztartási hiány - igyekszik ellentételezni.
(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A második blokkban a javaslattevő a kockázatitőke-alapokat és azok kezelőit a tőkepiaci törvény hatálya alá helyezné, amelytől a kormány azt várja, hogy az alapok így rugalmasabban, sokkal jobban működőképesek lennének. Véleményünk az, hogy bár némi előrehaladás tetten érhető a javaslatban, de attól még nem várható radikális változás a tőkepiaci alapok megítélésében és mozgásában, hogy most ezen törvény hatálya alá rendezik a sorsukat. Pedig a vállalkozások fejlesztésének egyik fontos, és eddig, valljuk be, kihasználatlan eszköze lehet egy jól működő kockázatitőkealap-rendszer. Azonban ezúttal is csak maszatolás történik az ügyben, és a tényleges lépés megint elmaradt.
A harmadik blokkban a kormány azt javasolja, hogy válasszuk szét a Magyarországon jelenleg egy kezelési egységben lévő központi értéktári és az elszámolóházi tevékenységet. Itt sem érhető tetten az, hogy a változtatással kapcsolatosan milyen többlet keletkezik. Hiszen bármilyen átszervezés először mindig kiadásként jelenik meg: többletadminisztráció. Az átszervezés kapcsán várhatóan lesznek működési anomáliák, a munkaerő-átszervezések mindig ellene hatnak az érdekeltségnek, ezáltal a hatékonyságnak, és még sorolhatnánk. Ezzel szemben nem kézzelfogható az átszervezés eredményessége, nyeresége, és az erre utaló indoklás sem megnyugtató.
Összességében tehát elmondhatjuk, mint ahogy azt már elöljáróban is említettem, hogy némely módosítással egyet tudtunk érteni, van olyan elem, ami támogatható, de sok módosítás, sok elem azonban nem rakja helyre a valós problémát, és mint ahogy a többi, ősszel beterjesztett indítványuk, látszatcselekvés jellegűek, azaz valószínűleg mindegyikkel találkozunk egy év múlva.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
