DR. DANCSÓ JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, látszólag egy EU-s jogharmonizációs törvény fekszik az asztalunkon, amely még a csatlakozási tárgyalások lezárása előtt került elfogadásra az Európai Unióban, ezért nagy ráhatásunk akkor természetesen nem volt, bár fölmerül a kérdés, hogy, mondjuk, a csatlakozási tárgyalások során belépett ez az új direktíva, és miért nem foglalkozott az akkori tárgyalódelegáció azzal, hogy harmonizálja a nemzeti keretek között felállítható, illetve működtethető teljes nyugdíjrendszerhez.
Az is látszik az előterjesztésből, hogy ez elsősorban azon tagállamoknak jó, ahol már ez a második nyugdíjpillér működik, ezáltal nyilván a régi EU-s országok ki tudják terjeszteni ilyen jellegű intézményhálózatukat azon országok felé, akik később csatlakoztak. Az pedig, hogy milyen hatással van ez a törvényjavaslat a magyar nyugdíjrendszerre, jelenleg megmondhatatlan. Nem tudjuk, hogy kis hatással lesz-e, nagy hatással lesz-e, közepes hatással lesz-e, hiszen sajnos hiányzik az előterjesztésből az a hatástanulmány, ami, úgy gondolom, a nyugdíjrendszerhez való hozzányúláskor mindenképpen elengedhetetlen lenne.
Célszerű lenne tehát figyelembe venni azt, hogy ezzel az előterjesztéssel azt a kötelező magán-nyugdíjpénztári hálózatot, ami kiépült Magyarországon, illetve azt az önkéntes nyugdíjpénztári szervezetet, amely most már több mint tíz éve működik, milyen hatások érik az új rendszer belépésével. Hiszen érezhetjük, illetve tudhatjuk az előterjesztésből, Magyarországon ilyen intézmény nem alapítható, csak határon átnyúló szolgáltatásként, és az is feltételezhető, hogy azok a multinacionális cégek, amelyek ehhez a rendszerhez hozzászoktak, hiszen a saját anyaországukban ilyen kedvezményeket tudnak nyújtani a munkavállalóknak, vélhetőleg ismerik ezt a rendszert, s talán sokkal jobban ismerik, mint a magánnyugdíjpénztárakat, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakat Magyarországon. Ebből következőleg az én feltételezésem szerint könnyebben is fognak csatlakozni hozzá, tehát nem mondhatjuk azt el, hogy nem fogja érinteni vagy csak kis mértékben fogja érinteni a magán-nyugdíjpénztári hálózatot, különösen az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, ami kiépült. Ez jelenleg megmondhatatlan.
Ebből én azt vélem felfedezni, hogy vagy nem számolt ezzel senki, vagy ha számolt, nem merte elénk terjeszteni, mert igen komoly átrendeződést eredményezhet. Úgy vélem tehát, hogy igen jelentős hatással lehet a nyugdíjrendszerre, különösen az önkéntes nyugdíjpénztárakra, hogy átterelődik a befizetések jelentős hányada a külföldön alapított, EU-s tagállamban működő, foglalkoztató nyugellátást szolgáló intézményekbe - még magyar nevet is nagyon nehéz volt neki találni, csak egy egész hosszú kifejezést -, ezáltal a magyar önkéntes pénztárak vagyona, illetve befizetései jelentősen csökkenhetnek, ez pedig komoly működési zavarokat eredményezhet.
Én tehát úgy gondolom, hogy óvatosnak kell lennünk akkor, amikor erről a törvényjavaslatról csakis pozitív dolgokat állítunk, még akkor is, ha - még egyszer mondom, az előterjesztő is elmondta, az államtitkár úr is elmondta - ez EU-s jogharmonizációnak felel meg.
Összességében úgy látom, hogy nem vitatva azt, hogy EU-s kötelezettségről van szó, szerencsés lett volna az, ha a csatlakozás előtt erről még az akkori kormány, a Medgyessy-kormány tárgyalásokat folytatott volna, hogy hogyan kell Magyarországon ezt értelmezni, hogyan lehet beilleszteni egyáltalán a magyar rendszerbe. Én ezt jelenleg problémásnak látom, illetve azt kell mondanom, hogy a többpillérű magyar rendszerbe ez az új szolgáltatási rendszer nem feltétlenül illeszkedik koherensen, hiszen mind magán-nyugdíjpénztári, mind önkéntes nyugdíjpénztári elemeket tartalmaz, tehát egyfajta vegyes forma, ezért különbözik is tőle, tehát rendszeridegen jelenleg.
Még egyszer: amit a legnagyobb problémának érzékelek, az, hogy nem tudjuk felmérni azt, hogy milyen befizetések elmaradását fogja okozni a jelenleg működő nyugdíjpénztáraknál. Ebből pedig az is következhet, hogy épp az elmaradt befizetéseket, mondjuk, egy külföldi alap fogja befektetni akár a magyar tőzsdén, és ezáltal más mechanizmus révén kerülhet a magyar pénzpiacra. Ezt nem tudjuk, ezt csak vélelmezhetjük, ezért nagyon hiányoltam ezeket az elemeket akár az indoklásból, akár egy külön tanulmányból, mert igaz, hogy kicsi maga a szöveg, de még egyszer mondom, annál nagyobb a hordereje.
Bízom benne, hogy az előterjesztő is átgondolja ezeket a felvetéseket az elkövetkezendőkben, és választ fogunk kapni akár a mostani vitában, akár a későbbiek során arra, hogy mi várható a magyar többpillérű nyugdíjrendszerrel, milyen hatások érik ezáltal, és hogyan fog megváltozni nagy valószínűséggel a magyar nyugdíjrendszer. Ebben bízom, hogy a kormány számos információval fog ellátni bennünket az elkövetkezendőkben azért, hogy nyugodt szívvel dönthessünk ennek a törvényjavaslatnak a további sorsáról.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
(19.20)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem