JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A mai napirend előtti miniszterelnöki megszólalás is érdekes módon kitért erre a kérdésre. (Kékkői Zoltán József: De ő azt mondta, hogy 55 év.) Lehet, hogy a miniszterelnök úr nem is tudta, hogy ma tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, és arról szólt miniszterelnök úr, hogy igen sokan megszólítják, 50-60 éves gazdák, akik kis földterülettel rendelkeznek, és szeretnének bekapcsolódni ebbe a programba. A miniszterelnök úr a mai napon is ígéretet tett arra, hogy a kormány rövid időn belül elindítja a negyedik pályázatot, amely ismét lehetőséget biztosít arra, hogy azok a földtulajdonosok, akik úgy gondolják, hogy szeretnének megszabadulni a földtől, a földdel járó gondoktól, bajoktól, helyette egy nagyon biztonságos, kényelmes és garantált rendszeres jövedelmet kérnek életük végéig. Azt gondolom, mint ahogy az eddigi pályázatok is bizonyították, ez egy nagyon jó ajánlat a tulajdonosok részére.
Persze nekünk, országgyűlési képviselőknek azzal is számot kell vetni, hogy mennyire jó ez az államnak. Az államnak miért jó az, ha földet vesz a Nemzeti Földalap? Úgy gondolom, hogy nem kell hosszasan bizonygatni, főleg mezőgazdasággal foglalkozó képviselőknek, pontosan tudják, hogy a földforgalom megmozdításába érdemben igazából csak az állam tud beavatkozni akár azzal a módszerrel, amiről miniszterelnök úr szólt, hogy kedvezményes hitelkonstrukcióval segíti a földet vásárolni szándékozókat, illetve azzal, hogy segíti az azoktól való földmegvásárlást, akik nem kívánnak tovább a földdel bajolni.
(21.10)
Pontosan tudják képviselőtársaim, hogy a földdel bizony igen sok baj van. Ha valaki maga műveli a földet, akkor ahhoz igen keményen kell beruházni, és nagyon komoly gazdaságot kell kiépíteni. Azok az aránylag kis földterülettel rendelkező gazdák, akik nem tudnak fölszerelkezni, azok előtt két lehetőség áll: vagy bérbe adják a földjüket, vagy másokkal műveltetik. Nekünk az Alföldön az elmúlt években nagyon sok rossz tapasztalatunk volt, amikor aszály volt, akkor azért nem nagyon fizettek a bérlők, a földtörvény szerint jogosan, hogyha nekik kiesésük volt, tehát bizonytalanná vált a földtulajdonosnak a bevétele.
Az, aki mással művelteti a földjét, néhány év alatt rájön, hogy mindenkinek a sajátja az első, tehát először oda megy szántani, oda megy a műveleteket elvégezni, és csak utána a megrendelő. Éppen ezért nagyon sok olyan földtulajdonossal beszéltünk az elmúlt időszakban, aki bizony komolyan érdeklődik, és szeretne megszabadulni a földdel való bánástól, de úgy szeretné ezt, hogy neki biztos, garantált legyen a jövője, ami akár a kárpótláson szerzett földből, akár az örökség részén megszerzett földből garanciát jelenthet.
Ez a korrekt, jó megoldás, én úgy gondolom, hogy tovább kell vinni, tehát újabb pályázatot kell kiírni. Nagyon remélem, hogy a Nemzeti Földalapnak az így most már több mint 50 ezer hektárból lesz árbevétele, lesz a Nemzeti Földalapnak pénze arra, hogy további pályázatokat indítson, és elindul egy mozgás, forgásba jön ez a dolog.
Érdekes volt, itt Kékkői képviselő úr szólt arról, hogy a korábbi időszakban a kormánynak más volt a véleménye. Igen, érdekes fölvetések voltak a korábbi időben, de közben elteltek hetek meg talán már hónapok is. Igen, például volt egy olyan fölvetés, hogy több pénz kell erre. Érdemes ezt a kérdést körbejárni.
Ön is idézte a törvényt nagyon pontosan, Farkas képviselő úr is, hogy a törvény nem garantálja senkinek, hogy a Nemzeti Földalap meg fogja venni tőle a földet - megvásárolhatja, a tulajdonos felajánlhatja. Tehát azt gondolom, hogy fontos ezt hangsúlyozni, hogy ez nem garancia a vételre, hanem egy lehetőség. És amikor a Nemzeti Földalap a korábbi időszakban is, például azoktól, akiknek nem volt biztos a föld megművelése… - tudunk olyanról, hogy nem vásárolta meg a földalap a földjét, merthogy a Nemzeti Földalapnak nincs traktorja meg ekéje, a földet pedig művelni kell.
Hogy kell-e több pénz rá: ebből a pénzből kell nagyon jól gazdálkodni, ezt a pénzt kell jól felhasználni, és azoktól megvásárolni, akik megfelelnek a feltételeknek, és ameddig futja a pénz. Az agráriumban ezt a gazdák nagyon jól tudják, mert nagyon sok pályázat úgy van meghirdetve, hogy rendelkezésre áll egy bizonyos keretösszeg, akár a hazai, akár az uniós pénzeket nézünk, ameddig az tart, addig működik a pályázat, és amikor az elfogyott, akkor meg kell várni a következő lépést.
Elhangzott több olyan észrevétel is, hogy ha fiatalabb korban ajánlja föl valaki a földjét, akkor annak kevés lesz az életjáradék. Ez így van, és úgy gondolom, nagyon helyesen is. Tehát jó ez a rendszer, mert mindig az életkortól függően van meghatározva az életjáradék havi összege. Ez gyakorlatilag matematika. De azt gondolom, hogy nem helyes, ha a jogszabály dönti el, hogy kit enged be a rendszerbe, vagy kinek alacsony vagy magas ez az életjáradék. Ezt döntse el a földtulajdonos, döntse el, hogy neki az az összeg kevés, azért adja vagy nem adja.
Én azt gondolom, ha meg akarjuk szüntetni, hogy azonos jogállású nyugdíjasok között nem lehet különbséget tenni, tehát ha valaki saját jogú nyugdíjas, akkor teljesen mindegy, hogy most 59 éves vagy 62 éves, a lehetőségét a jogszabály adja meg, hogy fölajánlhassa a földjét, és a lehetőséget pedig a jogszabály biztosítsa, hogy ha a feltételeknek megfelel, és van rá pénz, akkor a Nemzeti Földalap megvásárolja tőle a földjét.
Én azt gondolom, hogy azokat a problémákat, amiket az elmúlt négy pályázat kapcsán a gyakorlatban tapasztaltunk, azokat ez a rövid törvénymódosítás is megoldja. Nem mondjuk azt, hogy ezen kívül nem lehet még pontosítani a jogszabályokat vagy átalakítani egy kicsit, ebben természetesen partnerek vagyunk, mint ahogy partnerek voltunk mint előterjesztők abban is, amit Gőgös képviselő úr elmondott, hogy a már most induló előkészítésnek elég jól előrehaladott állapotában lévő pályázatra ne terjesszük ki ezt, ezt értjük. És hogyha más egyéb jó javaslatuk is lesz képviselőtársaimnak, amit a törvény módosításaként be tudunk fogadni, akkor arra természetesen továbbra is készek leszünk.
Én kérem képviselőtársaimtól, hogy fontolják meg és támogassák ezt a javaslatot, mert ez szolgálja a Nemzeti Földalap érdekét, az állam érdekét, de legalább annyira a földtulajdonos érdekét, ezért szerintünk jó javaslat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
