KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes a kormány részéről elhangzott vélemény, hogy most támogatja, szeptember 29-én még bizottsági ülésen a kormány ezt nem támogatta. Azóta változott. (Gőgös Zoltán: Júniusban volt.) Szeptember 29-én a gazdasági bizottság ülésén még nem támogatta. Ennek tudatában azért elmondom a kisebbségi véleményt, hogy változott a kormány véleménye. (Gőgös Zoltán: Ti sem támogattátok.)
Ellenzéki oldalról elhangzott, hogy ez a törvénymódosítás-tervezet nem szolgál mást, mint hogy az Európai Unió által a gazdák számára biztosított korkedvezményes nyugdíjtámogatásban meghatározott 55 éves korhatárt a “Földet életjáradékért” című ellenprogram jogosultjainak körére is kiterjessze, ami által az ellenprogram hatékonyságát tovább növelje. Valóban, a jelenlegi rendelet szerint 60 évesnél idősebbek jogosultak igénybe venni ezt a támogatási formát. Számunkra mégis érthetetlen az 55 év, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a nők esetében legkorábban 57 éves korban, a férfiak esetében 59 éves korban lehet nyugdíjba menni. Kivételek vannak, de elsősorban a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozna most már az 55 éves korhatár, amit például egy 54 éves rokkantsági nyugdíjas esetében méltánytalannak érzünk. Egyébként jelenleg a hatályos Nemzeti Földalapról szóló törvény 5. § (2) bekezdése így szól, idézem: “Az NFA a nyugdíjas tulajdonostól a termőföldet külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételek esetében életjáradék fizetése ellenében megvásárolhatja.” Vagyis nem húz korhatárt azokra vonatkozóan, akik élni szeretnének ezzel a lehetőséggel. Az az érzésünk, mintha ez az 55 éves korhatár az európai uniós jogszabállyal akarna versenyezni.
Érdekes módon éppen az egyik kormánypárti képviselő részéről hangzott el, idézem: “Egy fiskális szempont, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni egy törvénymódosításnál, hogy van-e rá pénz. Az egy nonszensz helyzet, hogy kitágítjuk a lehetőségeket, és kiderül, hogy a jelentkezők felének nem tudja a földalap biztosítani az életjáradékot, mert nincs rá fedezet.” Erre a minisztérium illetékese is elismerte, idézem: “Jelenleg még nincs kormányzati álláspont, hatástanulmány és komoly közgazdasági számítások, illetve életkor- és jogosultikör-felmérés nélkül valóban merészség, hazardírozás volna ebben a kérdésben most véleményt formálni. Csak azt követően lehet ebben állást foglalni, amikor ezeknek a számításoknak a birtokába jut a tárca, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.”
Mivel hallottuk, hogy a kormány részéről még nincs meghatározott vélemény, és a minisztérium részéről egy olyan tájékoztatást kaptunk az említett kérdésre, hogy még nem látják teljesen át, hogy ennek a törvényjavaslatnak milyen költségvetési vonzata van, azt javasoltuk, hogy vegyük le ezt napirendről, és amíg a hatástanulmány nem készül el, addig ne is tárgyaljuk. Meglepő módon ezzel az ügyrendi javaslattal mégis csak 6 képviselő értett egyet, 12 ellenében. Ugyancsak méltánytalannak érezzük ellenzéki oldalról azt az esetet is, ha az, akitől életjáradék fizetése ellenében megvásárolták a termőföldet, meghal akár egy hónapon belül, mindent elveszít a családja. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz, el kell olvasni a törvényjavaslatot.)
Az elmondottak alapján nem támogatjuk a törvényjavaslatot. Majd mondom tovább.
