BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A második szakaszhoz kívánok hozzászólni, hiszen Kovács Zoltán képviselőtársamnak teljesen igaza van, hogy több olyan város van ma Magyarországon, amelynek térségi szerepkörét meg kellene erősíteni, amelynek lehetőséget kellene adni, hogy a fejlesztési tanácsokban meghatározó szavazati joggal ott üljenek, és különösképpen igaz ez a megyén belüli rivális városok esetében, amelyek attól tartanak ismételten és ismételten, bármilyen ciklus van, hogy a megyeszékhelyek, illetve a regionális központok a fejlesztés lehetőségeit elvonják.
Mégis szeretnék Érd mellett szólni, hiszen a Fidesz helyi szervezetének és a polgári szervezeteknek a javaslatára a város képviselő-testülete elfogadta, hogy egy teljes körű szociológiai felmérés keretében egy gazdasági programot, egy stratégiai programot vizsgáljon meg a Gazdasági Főiskola külkereskedelmi szaka, és így megismertem és megszerettem Érd város problémáit és az igen nehéz helyzetben lévő embereit. Elöljáróban még annyit engedjenek meg nekem, hogy 1988-ban azok közé tartoztam, akik elkészítették Székesfehérvár, Nyíregyháza és Kecskemét megyei várossá válásának előterjesztését, és igen nagy ellenálláson keresztül lehetett legyőzni, hogy a korábbi öt megyei jogú várossal szemben ez a másik három város is bekerüljön nem a kivételezettek, hanem ahogy elhangzott, a felelősséget a térségükért is vállaló városok, települések közé.
Megyei városnak lenni Magyarországon ugyanis ma nem rangot, címet, kiváltságot jelent, hanem a térségért való kisugárzást és felelősséget. Majd Szájer József következett - ahogy Kovács Zoltán képviselő úr ezt elmondta -, aki a megyeszékhely városokat és az ötvenezernél nagyobb lélekszámú városokat javasolta a törvény módosításakor, hogy megyei jogú várossá avanzsáljanak. Ezt követően - különösen a közép-magyarországi régióban - láthatóak azok a területszervezéssel kapcsolatos problémák, amelyek a közép-magyarországi régióban megnehezítik a területfejlesztés problémáit. Láthatjuk, hogy Budapest fejlettségi mutatói az egyes célcsoportból várhatóan átlendítik a fővárost egy kevésbé támogatott második célcsoportba az európai statisztikai rendszerben, és láthatjuk azt is, hogy vannak olyan kormányzati erőfeszítések is, hogy Közép-Magyarországot több megye odacsatolásával, és ezzel más régiók átalakításával egy igen hatalmas szervezetté alakítsák át.
Mindez azt jelenthetné, hogy Közép-Magyarországon élne rövid időn belül - mintegy 20-25 százalékon - az ország népességének 60-65 százaléka, ezt nem akarjuk. Azt viszont én támogatásra javasolom, hogy Érd megyei jogú város címet elnyerjen, és a későbbiekben még más városok is, azért, mert a megyei jogú városok tekintetében ez az egyetlen, ahol 62 ezer embernek nincs szennyvíz-alapközműve, és emiatt nem lehet utakat, járdákat, szilárd burkolatot építeni, majd 2010-13 között esetleg, a dél-budai szennyvíztisztító fejlesztésénél erre lehetőséget látnak.
Egyöntetű állampolgári kérés volt az előbb említett szociológiai felmérés alapján, hogy a szennyvízproblémában, a csapadékvíz-elvezetésben a város lépjen. Egyértelmű kérés és követelés volt a polgárok részéről az, hogy olyan térségi funkciót vállaljon fel a város - köztudott, hogy itt Budaörs a kistérségi központ -, amelyben akár az ügyészség, akár a bíróság, akár más kistérségi formációban más intézmények is a 62 ezer ember, bővebb körben pedig Pest megyének ezt a részét, mintegy 80-85 ezer ember problémáit megoldják. Rengeteg közintézmény hiányzik Érd leendő megyei jogú városból, amelyeket pótolni kell, igaza van tehát azoknak, akik azt mondják, hogy Érdnek ma még nincs kisugárzása, csak lélekszáma.
Meg kell jegyezni, hogy a sors igazságtalansága vezetett ide, hiszen a régi rendszerekben Budapesten nagyon nehéz volt állandó letelepedésre szert tenni, és így, aki nem akart éhen halni, Budapest közelében szerzett magának lakhelyet, lehetőleg olyan településeken, ahol olcsó volt az ingatlan - a közművesítés teljes hiánya miatt Érden ez lehetőség volt -, valamint vasúttal olcsó módon be lehetett jutni a fővárosba. Ezért alakult ki az, hogy az utóbbi húsz évben megduplázódott, megháromszorozódott a város lélekszáma. Ma 28 ezer fő ingázik naponta Érdről a fővárosba. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Érd hatalmas természeti kincsekkel rendelkezik; megérdemli azt a lehetőséget, hogy bizonyítsa önmagának és polgárainak, hogy a megyei jogú városi feltételeknek is rövid időn belül meg tud felelni (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.), és a későbbiekben felül kell vizsgálnunk azt a rendszert, amelyben a térségi központ szerepkört más városok is elnyerhetik.
Köszönöm a figyelmet és elnök úr kedvességét, hogy elmondhattam. (Taps.)
