DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A 2. számú ajánlási ponthoz kívánnék hozzászólni, amely - mondhatnák azt is - nem illik teljesen a képbe, hiszen egy országgyűlési határozati javaslatba, amely Érd megyei jogú várossá nyilvánításáról szól, hogy kerül még oda jó néhány más város is, módosító indítvány formájában.
Talán még emlékeznek képviselőtársaim arra, hogy néhány évvel ezelőtt ezek a városok szintén itt voltak az Országgyűlés előtt a célból, hogy megyei jogú várossá nyilvánításukra sor kerüljön. Ez akkor nem sikerült, mivel úgy látta az Országgyűlés, hogy bizonyos kritériumoknak nem felelnek meg. Szeretném elmondani, hogy a történelmi múltban ezek a városok megyei városok voltak, és minden olyan megvolt ezekben a városokban, ami a jelenlegi megyei jogú városokban megtalálható. Aztán a történelem viharai elsodorták ezeket a címeket, jött a tanácsrendszer, az pedig, tudjuk, mivel járt, így aztán ezek a városok jelentősen veszítettek korábbi súlyukból, már ami a közigazgatásban betöltött szerepüket illeti.
Ami bennünket arra sarkallt, hogy ezt a módosító indítványt képviselőtársaimmal benyújtsuk - van köztük SZDSZ-es és MDF-es képviselőtársunk is, nem csak fideszes -, az az, hogy látván az Érd megyei jogú várossá nyilvánítása ügyében benyújtott kormányhatározatot, úgy véljük, ami Érden nincs meg, az ezekben a városokban mind megvan, ami pedig ezekben a városokban nincs meg, az egyedül Érden van meg, ez pedig a létszám. Ezenkívül ha végignézzük - az előterjesztésből is látható -, Érd városa a 2001-es állapothoz képest csak némileg lépett előbbre. Nem Érd megyei jogú várossága ellen kívánok szólni, hanem az itt felsorolt városok mellett. Az indokolásban is benne foglaltatik, hogy a különböző ipari létesítmények miatt, valamint szellemi, kulturális, térségi központ jellegüknél fogva tudnák ezt a szerepet betölteni, csakúgy, mint korábban. Idegenforgalmi szempontból is jelentőséggel bírnak ma már, és ha megnézzük, láthatjuk, ma is van néhány olyan megyei jogú város, amely szintén nem éri el az 50 ezres létszámot, csak a megyeszékhely mivolta adja a megyei jogú városi rangot.
Ebben igazából az lehet izgalmas - ami Érd esetében is előjött -, hogy az illetékbevételből a megyei jogú városok is részesednek, természetesen a nettó bevételből. Érd esetében ez információink szerint 250 millió forintot jelent. Nem véletlen, hogy a hatálybalépést is, amely a kormányhatározatban helytelenül szerepelt, hiszen a választás napját jelölte meg, előbbre kívánja hozni az előterjesztő. Azt gondolom, hogy részben kampánytémává tenné, másrészt helyesen teszi ezt, mert a választás napján nem lehet a megyei önkormányzati választásoknál eldönteni, ha aznap lép hatályba a határozat - ha a parlament által elfogadást nyer -, hogy beletartozik-e a megyébe a listaállítás szempontjából, vagy nem tartozik bele.
Ezért azt gondolom, hogy helyes Jánosi képviselő úr módosító indítványa, de ez a következő pont vitatémája, csak azért hoztam ide, mert összefügg a 2. számú ajánlási ponttal, nevezetesen azzal, hogy ezek a városok is részesülnének az illetékbevételből. Így a koncentrált illetékbevételből - amely a megyei önkormányzatokat és a megyei jogú városokat jelen esetben csak kis részben illeti meg -, azt kicsit szélesebbre terítvén több város is részesülhetne. Ennek pedig az a jelentősége, hogy illetékbevétel nemcsak a megyeszékhelyen, illetve a megyei önkormányzatnál, hanem ezeken a településeken is keletkezik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy támogassák a Szentgyörgyvölgyi Péter, Kis Zoltán, Kontrát Károly, Zsigó Róbert, valamint az általam beterjesztett ajánlási pontot. (Taps a Fidesz soraiban.)
