TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Ez már egy kicsit érdekesebb szakasz lesz, mint az előző, hiszen ezen módosító javaslatok között több olyat találunk, ami, úgy gondolom, az írásban beadott indoklástól egy kicsit többet érdemelne. Ezért aztán megkérdezném államtitkár urat vagy a jelen lévő kormánypártiakat, hogy mi indokolja a 19-es módosító javaslatot, amelyet a költségvetési bizottság nyújtott be, és amelynek lényege az, hogy az MFB Rt. 100 százalékot elérő tulajdonrészt szerezhet a tőkepartner Befektetési és Vagyonkezelő - zártkörűen működő - Részvénytársaságban, illetve a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő - zártkörűen működő - Részvénytársaságban. Mi van ennek a hátterében? Nyugtassanak meg, hogy semmi sanda cél nincs. (Göndör István: A kockázati tőkét ösztönözni akarjuk.)
A következőkben azokról a módosító javaslatokról szeretnék beszélni, amelyek alapvetően költségvetési hiányt növelő módosító javaslatok. Ezzel bizony már nagyon komoly probléma van, úgy gondolom, mind szakmai, mind pedig politikai alapon. Nézzük először a 24. számú módosító javaslatot! Ennek a javaslatnak az első szakasza szerint az Országgyűlés hozzájárul, hogy a magyar állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Rt. kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, együttesen legfeljebb 177 milliárd 800 millió forint összegű hiteltartozását, azok járulékaival együtt legkésőbb 2005. december 31-i hatállyal átvállalja.
Nos, azt szeretném megkérdezni, hogy erre miért van szükség, hogy 177 milliárd forint értékű hiteltartozást az állami költségvetés átvállaljon. Ezt is a költségvetési bizottság nyújtotta be. (Gőgös Zoltán: Nem igaz, hogy nem tudod, csak kérdezgetsz.) Igen, szeretném megkérdezni, hogy esetleg itt nem valami könyvelési trükk korrigálásáról van-e szó. Esetleg arról van-e szó, amit az Európai Bizottság pénzügyi biztosa elmondott a pénzügyminiszternek és a kormányzatnak a nyilvánosság előtt, hogy nem szabad úgy autópályát építeni, hogy annak költségeit, forrását a költségvetésen kívülre helyezzük. Tehát szeretném megkérdezni, hogy ez már annak a része, amit az Európai Bizottság felfedezett, és megkérte a kormányzatot, hogy tegye helyre az ügyeket.
Ezzel kapcsolatban az az érdekes, hogy a 21. számú módosító változtatja a 2005-ös központi költségvetés kiadási főösszegét is, de érdekes módon nem ennyivel változtatja, hanem csak 117 milliárd 900 millió forinttal. Szeretném megkérdezni, mi ennek az oka. Ez most tényleg elírás, vagy történik valami olyan is, amit a módosító javaslatokból nem lehet pontosan kibogozni? Azt már megszoktuk, hogy az előző ciklusban, amikor a zárszámadási törvénynél az adott évi költségvetést módosítottuk, épp az itt jelen lévő urak egyike-másika igen kemény kritikával illette ezt a módszert, hogy a zárszámadási törvényben adott évi költségvetést módosítani nem illendő dolog. És most itt látom, hogy ugyanaz történik. Olyannyira ugyanaz történik, hogy a zárszámadási törvényben már a költségvetési hiányt is megemeli a jelenlegi kormányzat.
Hozzáteszem, hogy az előző ciklusban nem volt erre példa, mert mindig a többletbevételt kellett korrigálni (Domokos László: Így van.) tehát a zárszámadási törvényben, való igaz, hozzáraktuk a bevételt, és hozzáraktuk a kiadási lábát. Itt csak kiadási láb van, tehát itt növekszik a hiány. (Domokos László: Pontosan.) Nagy kérdés persze, hogy ez milyen költségvetési politikára vall, ha valaki mindig csak olyan módosító javaslatot tud benyújtani, amelynek lényege, hogy növekszik, növekszik, egyre csak növekszik a költségvetés hiánya.
Itt van például a 25. számú módosító javaslat is, amely a Magyar Televízió Részvénytársaságnak ad újabb kedvezményt. Erről is olyan sok rosszat hallottunk az előző, polgári kormányzás alatt, amikor esetleg az Országgyűlés a Magyar Televízió megsegítésére sietett. Itt most pontosan ugyanez van, 1,5 milliárd forint bérleti díj és törvényes kamatai tartozásainak elengedéséről szóló megállapodást jóvá fogja hagyni a zárszámadási törvényjavaslat. Aztán utána, nem sokkal később újra a Magyar Televízió Rt.-nek ad kedvezményeket a zárszámadási törvényjavaslat, amely szinte példátlannak mondható. Azt mondja, hogy ha nem fizet a Magyar Televízió az V. kerület, Szabadság tér 17. szám alatti ingatlan tulajdonosának, akkor valójában belép az állam, és jótáll a Magyar Televízió Rt. helyett.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi indokolja ezt, hogy itt ilyen kedvezményeket kapjon egy részvénytársaság; ugyanolyan részvénytársaság egyébként, mint az összes többi részvénytársaság. Vagy ugyanolyan társaság, mint a következő módosítóban, a 34. számúban, amit az önkormányzati bizottság nyújtott be, ami arról szól, hogy Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulásnak engedjék el a kölcsöntartozása 50 százalékát.
(17.30)
És érdekes módon ezt az előterjesztő nem támogatja. Tehát itt vannak kivételek, a Magyar Televízió Rt.-t támogatja, hogy engedjék el neki a kötelezettségeit, ami persze nyilván újabb hiánynövelő tétel lesz majd, amikor pedig egy jónak nem mondható programba valamikor ezek a települések beszálltak, képtelenek ezt most fizetni, arra pedig azt mondja nagy kegyesen az állam, hogy nem-nem, nektek ezt ki kell tudni fizetni. Szóval, úgy gondoljuk, hogy elvtelen és érzéketlen módosító javaslatok ezek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányzat kezdeményezte, hogy ez a költségvetési bizottság elé kerüljön, és kérte a költségvetési bizottságot, hogy ezeket a módosító javaslatokat nyújtsa be.
Nem érhető, hogy a Konsumex Kereskedelmi Rt.-nek a biztosítási kötvénye 15,2 millió forinttal miért van elengedve, vagy az Ussuri Vostock cégnek, vagy a ZAO Apteka cégnek, vagy az Invacorp cégnek, vagy a GMV Corporation cégnek. Egyszerűen érthetetlen! Tehát vannak kivételek, vannak kedvezményezettek, amelyek bekerülnek a zárszámadási törvénybe azáltal, hogy elengedésre kerülnek a köztartozásaik, és vannak olyanok, akik ezt a kedvezményt bizony nem kapják meg.
Vagy az sem nagyon érthető, hogy miért ebben a törvényben kell rendezni a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő vagyonokat, és miért ebben a törvényjavaslatban kell éppen, mondjuk, Ózd város önkormányzatának ezt átadni, amikor megvan ennek nyilván a szabályos lehetősége. Mert ilyen elven az a kérdés, hogy a többi önkormányzatnak az ingyenes, térítésmentes vagyonátadása miért nem kerül ide a zárszámadási törvény elé.
Tehát az egész törvényjavaslat, illetve a módosító javaslatok arról szólnak, hogy kedvezményeket tesz az Országgyűlés bizonyos társaságoknak, bizonyos szervezeteknek, a Magyar Televíziónak. Ezek mind-mind azt jelentik, hogy felelőtlenül áll a kormányzat a költségvetési gazdálkodáshoz, hiszen a módosító javaslatok lényege, mint ahogy elmondtam az NA Rt. esetén, semmi más, csak az, hogy növeljük vele a költségvetési hiányt.
Azt gondolom, hogy ennek a költségvetési politikának nagyon nagy árat fizet majd az ország, már most is fizeti egyébként. Az csak az egyik ára, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány ezáltal teljesen hiteltelenné válik. És nem véletlen a mai nap híre, hogy az Európai Bizottság újabb negatív irányú kezdeményezést fog tenni a magyar költségvetés helyzete miatt.
Azt kell hogy lássam, hogy semmiből nem tanul a jelenlegi kormány, mert ezeknek a módosító javaslatoknak a nagy része is csak azt támasztja alá, hogy itt felelőtlen költségvetési gazdálkodás folyik az országban.
Köszönöm szépen.
