TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Domokos képviselő úrral nem kívánok vitatkozni, mással pedig nem tudok, pedig a napirendnek az a neve, hogy részletes vita. Tehát itt vitázni nem lehet, ezért én is elmondom összegezve a véleményem.
A 2004. év az ország életében egy érzéketlenséget jelzett. Érzéketlenséget jelzett a kormány részéről, hiszen emlékezzünk, a legnagyobb áremelések voltak - gázáremelés, villamosenergiaár-emelés -, az áfakulcsok fölemelése, az élelmiszerek drágulása, az adókedvezmények megvonása, például a nyugdíjjárulék adókedvezményének megvonása az egyik oldalról.
A másik oldalról pedig egy állandó költekezés a kormányzat részéről, mintha az állami pénzeknek nem lenne vége, mintha az állami pénzek elkölthetetlenek lennének. Olyan érzése volt az embernek, mintha luxuskörülmények között élne az ország a kormány szempontjából. Olyan érzése van az embernek, mintha a luxus-miniszterelnökünk szemlélete ivódott volna át a kormányzatra, a baloldalra, mintha egy luxusbaloldal kormányozná az országot, mert itt a zárszámadási módosító javaslatban is még mindig csak a pénzköltés, a pénzköltés, a pénzköltés jön elő. Egyébként elfogadom, aki megszokta azt, hogy jó körülmények között él, és évi 100 millió forintot költ el saját magára, annak természetes, hogy az ország pénzéből is számolatlanul lehet költeni, és nem számít az, hogy majd ki fogja azt finanszírozni, hogy a költségvetés hiánya mekkora lesz.
A kormányzatnak igenis van felelőssége. A kormányzatnak az a felelőssége, hogy ha várat épít, akkor ne kártyavárat építsen, mert a legjobb kártyával is és a legügyesebb kártyavárépítő is úgy fog járni, hogy a kártyavár összeomlik. Nos, a szocialista-szabad demokrata kormányzat így járt: fölépítette a kártyavárát, és most már láthatjuk, íme, itt van a zárszámadásban is előttünk, hogy ez teljes egészében összeomlott.
Gyurcsány Ferenc vitát várt önöktől. Uraim, önök nem vitáznak. Kérdezem önöktől: hol a bátorság? (Taps a Fidesz padsoraiban.)
