DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az egy éve hivatalba lépett kormány a határon túli magyarok iránti, alkotmányban rögzített felelőssége jegyében hármas célt fogalmazott meg. Ezzel a hármas céllal, mely magába foglalta a szülőföldön való megmaradás támogatását, a határok minél könnyebben való átjárhatóságát, illetve a kedvezményes honosítást, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja egyetértett és támogatta, mint ahogy egyetértettünk azzal az öt ponttal és támogattuk, melyet megfogalmazott a miniszterelnök úr januárban, a nemzeti felelősség öt pontjával. Ennek végrehajtásával kapcsolatban több jogszabályt elfogadtunk, s nagy örömünkre a Magyar Országgyűlés az állampolgársági törvény és az idegenrendészeti törvény módosítását egyhangú szavazással fogadta el, de hasonlóan fontos eredmény volt a Szülőföld Alap létrehozása is.
Az elmúlt héten két nagyon fontos esemény történt a határon túli magyarokkal kapcsolatban, melyekről szeretnék szólni. Az egyik az, hogy október 5-én a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szóbeli jegyzéket adott át Románia, Szerbia és Montenegró, Horvátország és Ukrajna budapesti nagykövetének. A jegyzékben tájékoztatták az érintett országokat arról, hogy a Magyar Köztársaság 2006. január 1-jétől az érintett országok valamennyi állampolgárának lehetővé teszi a speciális tartózkodási vízum díjmentes kérelmezését, aki a magyar jogszabályokban megállapított általános s már ismert vízumkiadási feltételeknek megfelel, és a magyar nyelv megőrzése, ápolása vagy kulturális nemzeti identitás megőrzése, vagy államilag elismert felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása, vagy a Magyarországon történő családegyesítésen kívül a családi kapcsolatok erősítése érdekében rendszeresen 90 napot meghaladóan, folyamatosan kíván Magyarországra látogatni, illetve ott tartózkodni. Ezt a vízumot, a nemzeti vízumot a Magyar Köztársaság bukaresti, kolozsvári, belgrádi, szabadkai, zágrábi, eszéki, kijevi, ungvári külképviseletein, illetve a beregszászi kirendeltségen lehet majd kérelmezni, és ahogy említettem, január 1-jétől ezzel a vízummal léphetnek be majd Magyarországra, akik a feltételeknek megfelelnek. Az előkészítés tudomásunk szerint egyébként jó ütemben halad, ezeknek a külképviseleteknek a megerősítése megtörtént.
A másik nagyon fontos esemény az volt, hogy a határon túli magyar szervezetek fórumának harmadik tanácskozása megtörtént Marosvásárhelyen. Az RMDSZ honlapján megtalálható az a zárónyilatkozat, illetve két határozat, amelyet a résztvevők elfogadtak. Ebből a zárónyilatkozatból láthatjuk azt, hogy maradtak olyan kérdések, amelyekben nincsen egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a kormány, illetve a kormányzó pártok között. Ilyen a kettős állampolgárság vagy a Máért szerepe. Ugyanakkor nagy örömmel tapasztalhattuk, hogy a zárónyilatkozatban megfogalmazottak többségében teljes egyetértést tükröznek a határon túli magyar szervezetek és a Magyar Köztársaság kormánya között. Engedjék meg, hogy néhány mondatot idézzek a zárónyilatkozatból.
Rögtön az 1. pontban: a tanácskozás résztvevői egyetértenek a magyar kormány szándékával, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Magyarországra, valamint az Európai Unió más országaiba való beutazás tekintetében cél az akadálytalan határátlépés. Pozitívnak tartjuk a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani. Fontosnak tartják a résztvevők a Szülőföld Alap létrejöttét. El kívánjuk kerülni azt, hogy a határon túli magyarok kérdése a közelgő magyarországi választási kampányban megosztó témává váljon. Üdvözölték a résztvevők azt, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése ratifikálta Románia EU-s csatlakozását.
Úgy érzem, hogy nagyon fontos esemény volt ez a marosvásárhelyi rendezvény, és jó alap lehet a további munkára. Az alkotmánnyal kapcsolatban pedig a közeljövőben négypárti megbeszélést fogunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kezdeményezni, hogy valóban ez az alkotmányos rendelkezés bekerülhessen az alkotmányba.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
