KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés törvényalkotói munkája során majdhogynem példátlan esettel állunk szemben. Egy, a részletes indoklással együtt féloldalas törvénymódosítási előterjesztés általános vitájára immár második alkalommal kerül sor, ugyanakkor a kisebb kötetet kitevő, jövő évi adótörvényekről szóló előterjesztés megtárgyalása már az első tárgyalási napon lezárásra került.
Ráadásul egy olyan, MSZP-s egyéni képviselők által benyújtott törvénymódosításról van most szó, amelyet a kormány bizottsági üléseken nem támogatott, a szakminisztérium képviselői nem támogattak, továbbá a minden törvénymódosítás kapcsán az Országgyűlés számára szakmailag kompetens alkotmány- és igazságügyi bizottság a törvényjavaslatnak még az általános vitára bocsátását sem támogatta. Ehhez képest immár második alkalommal kerül sor az általános vitára.
Ugyancsak érthetetlenné teszi a törvénymódosítás jelenlegi tárgyalását azon körülmény, hogy a törvénymódosítást benyújtó képviselők szándéka szerint a törvény jelenleg javasolt módosítása valamikor 2006-ban lépne hatályba, ugyanakkor ezt megelőzően ugyanezen, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt a kormány még az ősz folyamán módosítani szándékozik.
Az előterjesztés múlt heti tárgyalásakor az államtitkár úr - legalábbis szó szerint - ezt mondta: “A kormány, a minisztérium a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását tervezi, pontosan az imént említett, a kormány száz lépés programjának hét agrárkérdése tárgykörében. Tehát a Nemzeti Földalapról szóló programot, törvényt kívánjuk módosítani, egyrészt azért is, amit képviselőtársaim jeleztek, hogy jobban ki tudjuk teljesíteni a ’földet életjáradékért’ programot.”
A bizottsági üléseken ugyanezen indokból kifolyólag nem támogatták a jelen előterjesztést a kormány képviseletében megszólalók. Idézem a gazdasági bizottság most szeptember 28-án megtartott ülésén a kormány képviselőjének szavait: “A kormány álláspontja, hogy a képviselői önálló indítványt jelen formájában nem támogatja, tekintettel arra, hogy mind a Nemzeti Földalapról szóló törvény, mind a kormányrendelet módosítása jelenleg folyamatban van a kormány száz lépés programjának megfelelően.”
Másra nem lehet gondolni - ezt támasztja alá a tárgyalás módja és a kormánypárti képviselők felszólalásának tartalma -, minthogy valójában itt nem annyira törvénymódosításról van szó, sokkal inkább tulajdonképpen választási korteskedés folyik a törvénymódosítás örve alatt az idős emberek szavazatainak elnyeréséért.
Azonkívül a kormány által előkészített földtörvénycsomag valódi tartalmáról és következményeiről szóló figyelemeltereléssel állunk szemben: “Ide tessenek figyelni, mi kegydíjat adunk az idős embereknek, ne oda tessenek nézni, ahol a magyar vidéktől az utolsó vagyontárgyát is elveszik.”
Most, a választás előtt, függetlenül az elmúlt három és fél év agrárkormányzásának valóságától, a jóságos földosztó és életjáradék-adó, gondoskodó kormány képét kell felépíteni. A valóságban pedig ez az a kormány, amelyik a gazdálkodók sokaságát családostul tette tönkre, ez az a kormány, amelyik a gazdálkodók ezreinek vette el a földjét. Hiszen az is a földelvétel egyik módja, amikor a bank bekebelezi a birtokot.
Ezek már nem a jogelődpárt durva földeltulajdonító módszerei. Ebben a három és fél évben mesterséges piaci zavarok előidézésével tette ugyanezt a földelvételt a jogutódpárt kormánya. Ide tartozik ez a most tárgyalt módszer is, amikor a kormány olyan gazdasági viszonyokat teremt, hogy a földtulajdonból ne származzon jövedelem, majd kegydíjért elveszik a földjüket.
Ugyanez a miniszterelnök, aki a gazdákkal még télen szóba sem állt, most földosztást, földhitelt, szociális földprogramot és kegydíjprogramot hirdet. De ne felejtsük el az ókori szólás bölcsességét: “Minden Démoszthenésznél szebben beszél a tett.”
Ami a kormány tetteit és a valós földügyi szándékait illeti, azt Tabajdi Csaba, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának MSZP által delegált fő tagja a magyar mezőgazdaságról szóló, bizottsághoz írott jelentésében a minap világosan kifejtette: “A baloldal inkább a nagy- és középbirtokokat, a társas formákat, a jobboldal pedig a kisméretű, egyéni családi gazdaságokat preferálja.” Kérdés marad persze, hogy beszélhetünk-e ott még baloldaliságról, ahol a nagybirtokosokat és a pénzügyi befektetőket preferálják. Mindenesetre köszönjük Tabajdi doktor úrnak ezeket az őszinte szavait. Köszönjük, hogy leírta az MSZP valódi szándékait, az MSZP valódi földprogramját.
A Battonyán meghirdetett választási földosztás valós tartalma a kormány földbirtokcsomag-tervezetében már a társas multivállalkozások - többnyire pénzügyi befektetők - korlátlan földhöz juttatásának törvényi preferálásaként körvonalazódik.
(20.10)
Ezen az őszön kívánja a kormány az ötvenes évek óta a legnagyobb, vidék és vidéki lakosság elleni programot véghezvinni. 2002-ben, kormányra kerülésükkor már elkezdték, most szándékoznak befejezni. 2002-ben első intézkedésükként a helyben lakókat és a helyben gazdálkodókat megfosztották földbérlési és földtulajdonlási lehetőségeiktől, helyettük inkább a messzi városokból és a távoli országokból földet bérlőknek kedvezményeztek. A mostani földtörvénycsomag-tervezet pedig ezeknek a távoli bérlőknek ad kedvezményes, hosszú lejáratú állami hiteleket az eddigi bérleményeik megvásárlásához.
Mindez objektíven mutatja, hogy a kormány regnálásának első percétől az utolsó pillanatáig a földdel történő kereskedést tekinti elsődleges agrárfeladatának. Ez valójában az úgynevezett baloldalnak egy régi rögeszméje: a mások vagyonával való illegitim foglalatosság. Illegitim, ugyanis a földdel való rendelkezés valójában nem a kormány, hanem a helyi közösségek önigazgatásának kompetenciájába tartozik. A szubszidiaritás elvéből következően a földterületek tulajdonmozgását, bérleti viszonyait helyben kell koordinálni, és helyben kell kontrollálni.
Egy egészen más típusú államforma jellemzője az, hogy az állam földeket gyűjt, kegydíjat ad, továbbá földeket oszt és árusít. Abban a másik államformában - egyelőre még valahol a Föld másik kontinensén - már nem is a földtulajdonról, hanem regálékról, latifundiumokról beszélnek. Úgy tűnik, mintha a kormányunk földbirtok-politikája ezt a dél-amerikai demokráciamodellt követné. Tisztelet és köszönet Tabajdi doktor úrnak, aki már a kormány földtörvénycsomag-tervezetét megelőzően felfedte a párt és a kormány régi-új valós szándékát.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
