GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A parlagfűvel fertőzött terület Magyarországon 2005-ben, ha nem is az elvárásaink szerint, de csökkent. Azonban aki ismeri a növény biológiáját, az tudja, hogy a fertőzött terület és a pollenkoncentráció nem áll teljesen arányban egymással. A parlagfű pollenkoncentrációja azonban ebben az évben csak három hétig - a 34., a 35. és a 36. héten - volt kiemelkedően magas, míg az előző években ez lényegesen hosszabb ideig tartott. 2005-ben - ahogy ön mondta, képviselő úr - az időjárás is segített ennek a dolognak a rendezésében, ugyanakkor hozzátenném, hogy gátolt is bennünket, hiszen háromszor volt olyan időszak, amikor a művelt területekre közel három hétig nem lehetett rámenni, és nem lehetett a parlagfű-mentesítést elvégezni.
Az ön által említett, lényegesen hűvösebb éghajlatú Németországban vagy Franciaországban a növénynek nyilván nincs olyan térnyerési esélye, mint hazánkban, ezért nagyon rossz az összehasonlítás ezen a területen. Ezenkívül pedig az elmúlt időszakban a földtulajdonban végbement változások - jelentős olyan réteg jutott földhöz, aki nem közvetlenül a termelésben érintett - bizony nem sok segítséget adtak a probléma megoldásához. A parlagfű nem egy év alatt szaporodott el, így bármilyen hatékony változtatásokat is léptettünk életbe, nem várható, hogy egy év alatt egy csapásra eltűnjön a magyar földekről.
Megítélésem szerint az elmúlt évtized egyik leghatékonyabb szabályozásáról szavazott az Országgyűlés, amikor június 15-én elfogadta - és hatályba is lépett - a 2005. évi XXXVIII. törvényt, amely módosította a növényvédelemről szóló 2000. évi hasonló törvényt és a védekezési szabályokat. A módosítás lehetőséget adott az egészséges környezethez való alkotmányos jog előtérbe helyezésének a tulajdonjoghoz képest, így ez válasz kell legyen a képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy fontos-e a tárcának közel 3 millió allergiás beteg egészsége.
A parlagfű elleni védekezés kiindulópontja azonban a termőföldről szóló 1994. évi törvény - amely a termőföld-tulajdonos, illetve a földhasználó részére előírja a művelési kötelezettséget -, valamint a növényvédelemről szóló törvény, amely az emberi egészséget bármilyen módon veszélyeztető kártevő elleni védekezést írja elő. A parlagfű elleni védekezés elsősorban tehát a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége, ezért a hatóság feladata csak a közérdekű védekezés elrendelésére terjed ki. Nem is lehetne felduzzasztani a hivatali apparátust olyan létszámúra, hogy önmagában megoldja ezt a problémát. Nagyon fontos ezért az emberek szemléletének a megváltoztatása, amelynek egyik - egyébként nem tudom, milyen hatékonyságú, remélem, hogy egyre nagyobb hatékonyságú - eszköze az ön által ironizált óriásplakát is.
2005-ben a jogalkotás során már együttműködtünk a civil szervezetekkel, és a hatósági intézkedések során is folyamatos párbeszédben volt a földművelésügyi tárca a Parlagfűmentes Magyarországért egyesülettel. A konkrét adatok, amiket erre a célra fordítottunk: a közérdekű védekezésre biztosított összeg 500 millió forint volt, az évközi eddigi felhasználás 351 millió forint, a helyszíni ellenőrzésen beazonosított parlagfűfoltok területe 18 962 hektár volt, a mentesítésre elrendelt terület 8825 hektár.
Köszönöm figyelmüket, kérem a válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)
