BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Kezdem a legkönnyebben megválaszolhatóval. Nyilván ez újabb kritika tárgya lehet majd egy magyar intézmény irányába, de Avarkeszi Dezső kormánymegbízott úr pénteken kiküldte a négypárti ülésre szóló meghívót az alkotmány módosítási javaslata tekintetében, méghozzá 26-án 10 órára kérte a négy parlamenti párt képviselőit, hogy üljenek le és vitassák meg ezt a javaslatot. Mielőtt még bármi történne, elmondom, hogy nemcsak a szokásos hosszú úton ment ki a posta, hanem a frakciótitkárságra faxon is átküldték. Ez az egyik megjegyzésem, és azt gondolom, hogy ezzel ezt a felvetést sikerült megválaszolni.
Hozzá kell azonban tennem még egy dolgot. Számtalan kritika érte az elmúlt időben a kormányt azért, hogy nem egyeztet a határon túliakkal. Nos, meg kell mondanom önnek, hogy ebben a kérdésben először a határon túli magyarok szervezeteivel történt egyeztetés, ami a szövegjavaslatot és a szándékot illeti, és most egy olyan javaslattal tud a kormánymegbízott a négy párt elé állni, amely vélhetően nemcsak a határon túli magyarok képviselőinek, hanem a parlamenti pártok képviselőinek az álláspontját is tükrözni fogja.
Ami a Magyar Állandó Értekezletet illeti: tisztelt képviselő úr, ebben a kormányzati ciklusban négy alkalommal ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése, ez pontosan annyi, mint amennyi az elmúlt kormányzati időszakban volt, és azt is tudjuk, hogy immár majdnem egy év telt el azóta; ebben az évben erre még nem került sor. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a MÁÉRT szakbizottságai bizonyos kérdésekben bár folyamatosan üléseztek, nem jutottak olyan egyezségre, amely egyezség alapján azt lehetne várni, hogy konstruktív, érdemi megállapodások születhessenek, vagy pedig ezeket a megállapodásokat a plenáris ülésen minden kétséget kizáróan meg lehetne kötni.
(14.10)
Mi azt gondoljuk tehát, hogy további munkára van szükség ahhoz, hogy megfelelő módon készítsék elő a MÁÉRT következő plenáris ülését. Mondjuk ezt azért, mert pontosan - kiindulva az eddigi tapasztalatokból - egy dolgot nem szeretnénk, nevezetesen azt, hogy a MÁÉRT olyan kérdésekkel szembesüljön, mint a tavaly december 5-ei népszavazás körüli viták. Az a meggyőződésünk ugyanis, hogy a MÁÉRT-nak azt kell szolgálnia, hogy a határon túli magyarság milyen módon javíthat saját körülményein, és ehhez a Magyar Köztársaság parlamentje, parlamenti pártjai milyen segítséget adnak, nem pedig az a célja a Magyar Állandó Értekezletnek, hogy a belpolitikai vitákban valamilyen módon őket bármelyik politikai csoport felhasználja.
Ezzel tulajdonképpen eljutottam a harmadik kérdéséhez, amely az ön által kezdeményezett bizottságról szóló országgyűlési határozattervezetet illeti. Azt gondolom, hogy ebben természetesen a kormánynak nem lehet formális álláspontja, nem is gondoljuk azt, hogy a kormány magatartásán hiúsulna vagy hiúsult volna meg eddig a határozat; azt gondoljuk, hogy ebben az ügyben a kormánypártok konstruktív álláspontot képviseltek, és ha a bizottság elnökének személye körüli vita akadályozza meg egy ilyen országgyűlési határozati javaslat elfogadását, akkor ebben magunkat már nem érezzük kompetensnek. Egy dologban azonban igen: azt kifejezni, hogy megdöbbentőnek tartjuk azt, hogy miközben az Országgyűlésben egy ilyen fontos kérdésben nem tudunk megállapodni, aközben egyébként olyan események zajlanak, amellyel egyébként ennek a bizottságnak foglalkoznia kell.
A kormány bármikor kész együttműködni a parlament által létrehozott bizottsággal, és azt gondolom, hogy a parlament pártjaiban van annyi bölcsesség, hogy ezen a vitán túljussanak.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
