SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Az látható, hogy a legnagyobb vitát a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának a törvényi szabályozása vagy annak a törvényből való kikerülése, illetve a törvénybe való be nem kerülése okozza. Elfogadom, hogy ez azért nagy vitatéma, mert mind a két megoldás mellett szólnak látszólag erős érvek meg ellenérvek is. Azonban mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy ha mi törvényileg foglalkoznánk ezzel a tilalommal, tehát a törvény mondaná ki, hogy a beszerzési ár alatt a nagykereskedelmi láncok - szupermarketek, hipermarketek - nem adhatnak el árut, akkor a beszerzési ár alatti értékesítés helyébe egész biztos, hogy a termelői, az önköltségi ár alatt történő beszerzés és vásárlás lépne.
Vegyük a nyári példát! 35-40 forintért vették meg a görögdinnyét a nagy láncok a termelőtől, akinek a termékét azután 20 forintért árusították a boltjukban. Látszólag ők fizettek rá, hiszen a fogyasztó örült a 20 forintos dinnyének, a termelő megkapta érte a 35 vagy 40 forintot. Tehát látszólag a hipermarket fizetett rá, de természetesen nem fizetett rá, hiszen az egész azon az elképzelésen alapul, hogy bevonzza a vásárlókat, és azok a görögdinnyén kívül sok minden mást is vesznek, s ezzel már biztosítják a nyereséget. De ha ennek a tilalmát kimondanánk - ami egyébként a gyakorlatban ellenőrizhetetlen, megvalósíthatatlan -, akkor az következne be, hogy éppen a nagy erejénél, az agresszív tömegvásárlás biztosította erejénél fogva a hipermarket-szupermarket nem 35 forintért venné meg a dinnyét, hanem 20 forintért, és továbbra is 20-ért árulná, csak a ráfizető maga a termelő, a beszállító lenne.
Azt gondolom tehát, hogy ez látszólagos eredmény, látszólagos intézkedés lenne, ezért nem gondolom, hogy ezt a kereskedelmi törvénybe be kellene építenünk.
