DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadásból is kiderül, hogy a magyar gazdaság 2004-ben jól teljesített, igen eredményes évet zártunk. A kormány gazdaságpolitikai céljainak többsége érvényesült. A gazdaságot a fenntartható növekedési pályára kellett állítani, hiszen korábban nem azon volt, nem úgy vettük át a kormányzást. Biztosítani kellett, hogy folytatódjon a gyors felzárkózás, vagy ahogy ezt szakmai körökben emlegetik, a reálkonvergencia. Nem utolsósorban éppen a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében nem elhanyagolható cél a költségvetési, államháztartási konszolidáció.
Alapvetően elértük, amit terveztünk. A pályamódosítás már 2003-ban megkezdődött, de igazából 2004-ben fejeződött be. A növekedés fő húzóerejévé az export, valamint az erőteljes beruházási tevékenység vált. Az exportnövekedés igen erőteljes, két számjegyű volt 2004-ben. Míg 2001-ben a kivitel a megelőző évekhez képest erőteljesen lassult, ezt a lassulási folyamatot sikerült megállítani, 2003-tól már ismét erőteljesen nőtt az export, és 2004-ben a bővülés értéke a 15 százalékot is elérte, gyorsabb volt, mint a behozatal növekedése. A múlt esztendőben a 2003-as lassulás után ismét erőteljessé vált a beruházási tevékenység is.
Mindebből látható, hogy a pályamódosítás sikeres volt, s Magyarország tavaly ismét felküzdötte magát a leggyorsabban fejlődő országok közé. A KSH legújabban nyilvánosságra hozott statisztikai adatai szerint míg 2003-ban a GDP 3,4 százalékkal bővült - ami az európai országok többségét tekintve nem rossz eredmény -, tavaly a növekedés 4,6 százalékos volt, ami viszont igen jónak számít.
De nemcsak gyorsan növekedtünk, hanem erőteljes volt a felzárkózásunk is. A felzárkózás mértékét az egy főre jutó GDP, vagyis a bruttó hazai termék alapján mérik, de nemcsak egyszerű összehasonlítással, hanem figyelembe veszik az árviszonyokat, az árviszonyok országonként eltérő mértékét is. Ezt úgy szokták megfogalmazni, hogy az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritását veszik figyelembe. Tudjuk ugyanis, hogy száz euróért több termék vásárolható Magyarországon, mint tőlünk nyugatabbra. Ilyen összehasonlítás alapján kiderül, hogy az elmúlt tíz évben a visegrádi országok közül Magyarország zárkózott fel legnagyobb mértékben az Európai Unió átlagához. Bár a cseh gazdaság teljesítőképességben még előttünk van, hátrányunkat több mint a felére csökkentettük, míg a korábban is létező előnyünk a szlovák és lengyel gazdasággal szemben csaknem a duplájára nőtt e mutatószámban.
Ma Magyarország egy főre jutó GDP-je az EU 25-ök átlagának 61,1 százalékát teszi ki, az 1995-ös 49,2 százalékkal szemben. Emögött az a tény húzódik meg, hogy a visegrádi országok közül egyedül Magyarország tudta a mai napig folyamatosan minden évben, így 2004-ben is átlagosan 2 százalékponttal felülmúlni az eurózóna országainak átlagos növekedését.
Amellett, hogy sikerült fenntartható pályára állítani a gazdaságot, gyorsítani a felzárkózásunkat, előrehaladt a költségvetési konszolidáció is. Talán emlékeznek, 2002-ben a hivatalba lépő új kormány érvényesítette az uniós módszereket az államháztartási számbavételben, vagyis számos tételt, amit az elődök államháztartáson kívül számoltak el, és nem vettek figyelembe a deficitnél sem, mi ekkortól már kimutatjuk, elszámoljuk. Ez a magyarázata annak, hogy 2002-ben 8,5 százalékos hiány alakult ki; ez az úgynevezett uniós módszer szerint készített eredményszemléletű, a nyugdíjreform hatásával korrigált GDP-arányos szám. Ehhez viszonyítva a hiány 2004 végére 5,4 százalékra csökkent, vagyis a konszolidáció nagysága 3,1 százalékpontos volt.
Ezt jelentős eredménynek tartom még akkor is, ha a zárszámadásban beszámoltunk arról, hogy az eredeti prognózisokat végül is többször módosítani kellett. Magyarországon a növekedés gyors, a gazdaság egészségesen fejlődik, és az egyensúly javul, bár némileg lassabb ütemben, mint amivel eredetileg számoltunk. Ezt mutatják a gazdasági mérőszámok, a statisztikai adatok, és erről számol be a zárszámadás is.
Az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban Magyarország nem számít eladósodott országnak. Az Unió statisztikai hivatala alig néhány hete hozta nyilvánosságra legutóbbi jelentését. E jelentés szerint azokban az országokban, ahol az eurót bevezették és alkalmazzák, és ahol a szigorúbb költségvetési és adósságszabályokat érvényesítik, az átlagos adósságállomány a GDP százalékában 70,8 százalék. Magyarországon - szintén az Eurostat szerint - 2004-ben ez a szint 57,4 százalék volt, tehát nem érjük el az uniós átlagot, sőt a maastrichti kritériumok között megfogalmazott 60 százalékot sem. Ezt mutatják a tények, ezt mutatja a statisztika, minden más csak populizmus, ami ezzel kapcsolatban ettől eltérően hangzik el.
Ha már az Eurostat adatainál tartunk, azt is el kell mondanom, hogy a szeptemberi jelentés a korábbi közléshez képest magasabb hiányt mutatott ki 2004-re. Ennek oka a közszféra egyhavi különjuttatásának elszámolási módszertanbeli változása. Ezt a pénzt idén januárban fizettük ki, és eredetileg úgy gondoltuk, hogy a szabályok megváltozása miatt ez az idei esztendőt terheli, ám az Eurostat végül másként döntött, aminek következtében a 2004. évi hiányszámot némileg meg kellett emelni. Ezek olyan statisztikai elszámolási kérdések, amelyek az összkeresetet nem befolyásolják, hiszen a tényleges kifizetés megvolt, és akkor történt meg, amikor megtörtént, mármint 2005. január 16-án, viszont a hiányszámot 2004-re kellett korrigálni ennek hatására. A könyvelést érintő Eurostat-döntés megerősíti ugyanakkor azt, hogy a tavalyi évre sem maradt el a különjuttatás kifizetése.
Közleményében az Eurostat jelzi azt is, hogy mely országok adataival szemben vannak fenntartásai. Felhívnám valamennyiünk figyelmét arra, hogy Magyarország nem szerepel ezek között, vagyis az Unió statisztikai hivatala a magyar adatokat megbízhatónak ítéli.
(19.10)
Szeretném itt a zárszóban megragadni az alkalmat, hogy még egyszer szót ejtsek Magyarország Unióhoz fűződő pénzügyi pozíciójáról. Az európai uniós költségvetési kapcsolatokról szóló hosszú vita végére néhány héttel ezelőtt pontot tett az Európai Bizottság, amikor közzétette jelentését a 2004. évi tagállami pozíciókról. E szerint Magyarország 2004-ben több pénzt kapott az Európai Uniótól, mint amennyit az Unió költségvetésébe befizetett, cáfolva ezzel azon állításokat, amelyek szerint hazánk nettó befizetője lenne az Unió költségvetésének.
A költségvetési végrehajtásról szóló törvényjavaslathoz mintegy ötven módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, illetve a bizottságok. A bizottsági módosító indítványok zömét a javaslatunkban támogatni fogjuk, és kérem, hogy az Országgyűlés is támogassa ezeket a javaslatokat. Én ebből összesen két ügyre szeretnék kitérni. Egyrészt elfogadásra javasoljuk a költségvetési és pénzügyi bizottság indítványát, mely az operatív programok támogatási előirányzataiból egy meghatározott összeg felhasználását teszi lehetővé a 2007-2013 közötti európai uniós tervidőszak intézményrendszerének megalapozásához, illetve a nemzeti fejlesztési terv végrehajtását támogató térségi tanácsadói rendszer kiépítéséhez.
Támogatjuk azt az önkormányzati bizottsági indítványt is, amely az Ökotám-konstrukciót alkalmazó közműberuházások során jogtalanul igénybe vett támogatás maradéktalan visszafizetéséről rendelkezik. A módosítás ezenfelül a közműfejlesztési támogatások igénybevételének szakszerűsége céljából felhatalmazza a Magyar Államkincstár területi igazgatóságait előzetes ellenőrzésre, valamint fölkéri az Állami Számvevőszéket a visszamenőleges ellenőrzés elvégzésére.
Szeretném megköszönni itt és most is az Állami Számvevőszék zárszámadás-ellenőrző munkáját. Nagyon fontosnak tartom, hogy megállapításaikat tárgyszerűen, szakszerűen úgy fogalmazták meg, hogy rávilágítottak mindazon fontos tennivalóra is, amelyek nagyban hozzájárulnak a pénzügyi munka hitelességének, átláthatóságának javításához, a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és az elszámolási fegyelem szigorításához. Külön köszönöm a Háznak és az Állami Számvevőszéknek azokat az észrevételeket, amelyek a költségvetés gazdálkodási és finanszírozási területeivel foglalkoztak.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt a zárszámadási törvényt elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
