KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Először az 1. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, de mivel 5 percbe nem fog beleférni, előre jelzem, hogy a 2. számú módosító javaslathoz is szeretnék hozzászólni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 1. §-a értelmében a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: “Az NFA az 55. évet betöltött, saját jogú nyugellátásban részesülő tulajdonostól, továbbá a 62. életév feletti tulajdonostól a termőföldet a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételek esetében életjáradék fizetése ellenében megvásárolhatja.” Módosító javaslatom - mivel ez a módosítás teljesen felesleges - kis eltéréssel az eredeti (2) bekezdést állítja vissza, amelyik ezek után így szól: “Az NFA a nyugdíjas tulajdonostól a termőföldet a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételek esetében életjáradék fizetése ellenében megvásárolja.”
A probléma az, hogy egyfajta sanda szándék teljesen szakszerűtlenül, a törvényalkotói munkával össze nem egyeztethető formában került beterjesztésre. Ezt már az általános vitában elmondtam, s mondom most is, ezen nem kell megsértődni, képviselőtársam, maguk a törvénymódosítást benyújtó képviselők is elismerték a bizottsági vitában, hogy valóbaján nem lenne szükség törvénymódosításra, csupán kormányrendeletet kellene módosítani. Jelenleg tehát nem mással állunk szemben, mint a törvényalkotási munka kifigurázásával, hiszen egy egyszerű rendeletmódosítási feladat helyett teljesen feleslegesen és teljesen szakszerűtlenül magát a törvényt akarja módosítani az előterjesztő.
Ezt a szakszerűtlenséget a kormány sem vállalta magára, a jogszerűtlen kezdeményezés mögött mindössze három MSZP-s képviselő áll. A jogszerűtlenség nyomban kiderül, mihelyst megnézzük, hogyan is szól a módosítani kívánt, jelenleg hatályos Nemzeti Földalapról szóló törvényi hely. Idézem az 5. § (2) bekezdését: “Az NFA a nyugdíjas tulajdonostól a termőföldet a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételek esetében életjáradék fizetése ellenében megvásárolhatja.”
(20.50)
Vagyis, mint a két alkalommal lefolytatott általános vita első napján már elmondtam, a törvényi szabályozás jelenleg is lehetőséget ad nemcsak az 55 évet betöltött, saját nyugellátásban részesülőnek, de akár a 30 évet betöltött, saját nyugellátásban részesülőknek is az életjáradék folyósítására. Csupán a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételekben, vagyis a kormányrendeletben kell biztosítani ennek jogi megvalósíthatóságát. Tehát nemcsak felesleges, hanem szakmailag értelmezhetetlen is az előttünk fekvő törvénymódosítási tervezet.
Mindezek mellett a szubszidiaritás elvével is ütköző, továbbá a hatalmi ágak szuverenitásába történő illegitim beavatkozási kísérletről van itt szó. Ugyanis az Országgyűléssel akar itt néhány előterjesztő képviselő egy kormánykompetenciába tartozó feladatot elvégeztetni. Törvénymódosítás helyett egy kormányrendeletet módosító tervezetet kellett volna benyújtaniuk, és semmiképpen sem a parlament törvényhozói tekintélyét a kormánypárt és a kormány közötti ellentét mélységeibe lerántaniuk.
Mint már említettem, a módosító javaslatom kis eltéréssel állítja vissza az eredeti bekezdést. Ez az eredeti szöveghez képest a “megvásárolhatja” szót arra cseréli, hogy “megvásárolja”. A kis eltérés formailag értendő, tartalmilag annál jelentősebb ez a módosítás. Ezáltal nem a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet szerzi meg az értékesebbnek minősülő földet, mint ahogy a kormányrendeletben nem is kicsit árulkodó formában ez szerepel, hanem a földtulajdonos kap egy lehetőséget arra, hogy földjét életjáradékra cserélje.
Kérem képviselőtársaimat, hogy módosító javaslatomat támogassák.
