DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves szocialista Képviselőtársaim! Úgy látszik, szemléletbeli különbség van közöttünk, holott abban mindegyikünk egyetért, hogy a tulajdoni formák, hála istennek, ma Magyarországon már egyenlők, egyformák. Nekem az volt a reménységem a vagyonátvételi bizottságban ’90-ben, amiről szóltam a felszólalásomban, hogy egy kerületben például kétfajta tulajdon lesz: lesz a magántulajdon és lesz az önkormányzati tulajdon. Semmilyen másfajta tulajdonnak nem örülök, ami az adott területen még megtalálható. Ha az önkormányzati lakásvagyon messze 10 százalék alá szorult, mert körülbelül, ha mindent összevetünk, összeadunk, akkor olyan 7 százalék körül van, akkor a jogi szabályozásnak nem az önkormányzati vagyontárgyra kell irányulnia, az a speciális; az általános, a 93 százalék a magántulajdon. És ez a jogszabály nem azt veszi figyelembe.
Tisztelt Képviselő Asszony! Ha úgy lenne, ahogy ön mondaná, akkor mit keresnek itt ilyen szabályok ebben az előterjesztésben, hogy az állami szervekre vonatkozó külön rendelkezések? Meg miért kell, hogy még mindig visszaköszönjön az, hogy a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokra vonatkozó külön rendelkezések? Miért tartjuk fönn ezeket a speciális szabályokat? Miért nem törekszünk arra, hogy ezt a tulajdoni formát, aminek a tárgya a lakás és a helyiség, amit általában ingatlannak szoktunk nevezni, az egységes jogi szabályozást kapjon?
Én ezt kérem számon a közös gondolkodástól és a céltól, és azt mondom, hogy ez a jogi szabályozás nem ennek a célnak az elérése irányába hat, hanem minket visszamadzagol, lebéklyóz annál a régi rendszerbeli gondolkodásnál, amit örököltünk a rendszerváltás előtti lakásszektorból. Ezt kellene fölszámolni, és erre lennének megoldások. Ez a jogszabály erre elégtelen.
Köszönöm szépen.
(17.40)
