HERÉNYI KÁROLY

Teljes szövegű keresés

HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tényleg, kicsit megmosolyogtató ez a törvény-előterjesztés, de azért vegyük komolyan. A Magyar Demokrata Fórum konzervatív gondolkodása alapján egyetért azzal, hogy az adóterheket igazságosan kell elosztani, és akinek több adatott, attól több adót vonjunk el. Ilyen elven vagy ilyen alapon tehát azt is mondhatnánk, hogy a luxusadó olyan kezdeményezés, amely elfogadható és támogatható. Az már meglehetősen furcsa értelmezése a luxusadónak, hogy a luxuscikkek közül kiragad egyet, a luxust képző ingatlanok és egyebek közül kiragad egyet, és ez a lakóingatlan; figyelmen kívül hagyja a nagy értékű gépjárműveket, egyéb ingóságokat, utazásokat, és azt mondja, hogy ezt a dolgot a lakóingatlannál lehet elkezdeni.
Ez a törvényjavaslat, a luxusadó speciális szerepet játszik. A célja az, hogy szerény, de annál látványosabb és bonyolultabb adóval kísérletet tegyen a társadalmi igazságosság látszatának felébresztésére. Tulajdonképpen az egész adórendszer szépségflastromja ez a luxusadó. A célja az, hogy azt a társadalmi igazságtalanságot, amit egyébként az adótörvények módosítása előidéz, megpróbálja valahogy elfedni, és azt bizonyítani, hogy ez a kormány bizony elkötelezettje a társadalmi igazságosságnak, ezért bevezeti ezt az új adónemet.
Ez ezt a célt nyilvánvalóan nem fogja tudni elérni és szolgálni. Ahhoz nem elég látványos, hogy elfedje a 2005-ös adótörvények általános igazságtalanságát. A 2005-ös adótörvények ugyanis, ahogy ezt már elmondtuk délelőtt, nem valósítják meg az egyenlő, általános teherviselést, a társadalmi igazságosságot, hiszen minél nagyobb jövedelemmel rendelkezik valaki, annál nagyobb adókedvezményekben részesül.
A luxusadó a becslések szerint a Magyarországon ma meglévő 10 ezer luxuslakásra, egylakásos családi házra, illetve ezer üdülőre vet ki luxusadót. A luxusadó az ingatlanok 100 millió forint fölötti értékének 0,5 százaléka. A törvényjavaslat előterjesztője szerint ehhez a 11 ezer ingatlanhoz 30 ezer tulajdonos tartozik, és az össz várható adóbevétel ebből 1 milliárd forintra tehető, ami a magyar adóbevételek alig több mint egy tízezreléke.
(18.20)
Az adóbevétel tehát inkább formális jelentőséggel bír. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt 30 ezer Magyarországon élő polgár fizeti meg, akkor kiszámíthatjuk, hogy a luxuséletvitelt a felső 11 ezer esetén évi 33 ezer forinttal sújtja átlagosan a rendelkezés.
Meg kell jegyeznem, hogy ha egy Suzuki nettó regisztrációs adója - ez nyilvánvalóan a kisember autója - a tervek szerint 52 ezer forinttal emelkedik - tetszenek figyelni? 52 ezer forinttal emelkedik egy kisautó regisztrációs adója -, és 33 ezer forinttal fogjuk terhelni a 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlannal rendelkezőket, a társadalmi igazságosság nyilvánvalóan nem érvényesül és nem jut felszínre.
A luxusadó csak többé-kevésbé egyértelmű, mert nem határozza meg pontosan az adó tárgyát. Nem kezeli kellően a társasházi albetétek kérdéskörét, és ugyanakkor - gondolom - sok vita lesz arról is, hogy mi is a lakás, hiszen számos nagy értékű épületben garzonlakás jellegű, esetleg nagyobb, nem önálló épületrészek is találhatók. A törvényjavaslathoz tartozik egy értékelési módszertan, ami értékhatárokat állapít meg különböző területi egységekre, amelyeken belül az érintett önkormányzatok értékövezeteket jelölhetnek ki.
Ezekhez különböző kulcsok tartoznak, amelyek az épület korát, felújítottságát, komfortfokozatát tartalmazzák. Ez egy érdekes szempont: a luxuslakások esetén mi az, hogy komfortfokozat, egy luxuslakásnál? Az nem lehet komfort nélküli! A lakószobák számát vitatható módon kísérli meg figyelembe venni.
Ez az adó nagyon sok szubjektív lehetőséget tartalmaz, hiszen viszonylag bonyolult az értékelés, mindig vitatható. Bár van egy félszeg hivatkozás a piaci értékre az illetékhivatalon keresztül, és óriási lehetőséget biztosít a korrupcióra az érintett terület egésze, valamint egyes lakóingatlanok vonatkozásában. Emlékezzünk vissza, hogy valamikor a 70-es években már bevezettek egy ilyesmi adót Magyarországon, ami végül csak néhány esetben működött a gyakorlatban, majd elhalt. Ugyanakkor ebből az időszakból számos korrupciós esetről tudnak beszámolni az érintettek, ha mernek.
Összességében az is megállapítható, hogy az adó adminisztrációs költségei bizonyára fel fogják emészteni a tőle várható 1 milliárdos árbevételt, nem sokat fognak segíteni egyes kivételes területektől eltekintve az önkormányzatok helyzetén. Mint minden új adó, természetesen ez is nagyon bürokratikus, és külön problémát fog okozni a rendszer karbantartása. Talán egyetlen előnye van, hogy még több önkormányzati munkahelyet teremt, hiszen nyilván a jelenlegi apparátus ennek az adónak a beszedésére nem lesz képes.
Összefoglalva: ez az adó a kormány látványos gesztusa, amivel az adótörvények általános igazságtalanságát akarja elfedni. Még arra szeretném az előterjesztők figyelmét felhívni, hogy ha az előbb Balsai István azt mondta, hogy az előző törvény egy jogi torzszülött, akkor ezt sem lehet más minősítés alá vetni. Már említettem, hogy a fogalmak és az értelmezések vonatkozásában számos kérdés vetődik fel, és sok a kétértelműség. Vannak olyan közelítések és olyan értelmezések, hogy tulajdonképpen a panellakások lakói is alanyai lehetnek ennek az adófajtának, hiszen egy panelház, amiben van 50-60-100 lakás, annak értéke nyilvánvalóan messze meghaladja a 100 millió forintot, tehát a törvény ebben az értelemben nem egyértelmű.
Javaslom, hogy az előterjesztő vagy vonja vissza, vagy pontosítsa, hogy ilyen félreértésekre ebben a törvényben ne lehessen ok. S még egyszer gondolja át, hogy a gesztusértéken túl - hiszen ennek a gesztusértéke, a gesztusjelentősége valóban vitathatatlan - érdemes-e az adminisztratív terheket oly mértékben növelni ilyen kicsiny adóbevétel esetében.
A Magyar Demokrata Fórum, ha a törvény részben módosul, ha nemcsak a szándék, hanem a gyakorlati megvalósulás is garantáltnak látszik, akkor nem zárkózik el ennek a törvénynek a támogatásától, de csak akkor, ha azok a feltételek, amelyekről az előbb beszéltem, megvalósulnak.
Köszönöm szépen. (Pettkó András tapsol.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem