KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy új adó fekszik az Országgyűlés asztalán, a luxusadó. Az adó tárgya csak olyan épület, illetve épületrész lehet, amely magánszemély tulajdonában van vagy magánszemély vagyoni értékű jogával van terhelve. Lényeges, hogy különbséget tegyünk épület és épületrész között, és a sorrend is lényeges. Nem szeretnénk, ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok esetében az egyébként műszakilag elválasztott, önálló bejárattal rendelkező lakóegységek, lakórészek összevontan kellene hogy adózzanak, ezért ez a megkülönböztetés, ezért fontos majd a sorrendre is hangsúlyt fektetni.
Az alanyokat említvén az is fontos és kiemelendő, hogy - ahogy említettem - nemcsak a tulajdonjog, hanem a vagyoni értékű jog is keletkezteti, itt azonban a vagyoni értékű jogokról - ahogy azt az értelmező rendelkezések le is fordítják - nem teljeskörűen beszélünk, hanem csak az épületre és ezen belül is csak az épület használatára vagy hasznosítására vonatkozó vagyoni értékű jogok köre keletkeztet adóalanyiságot.
Az adó mértéke a 100 millió forintot meghaladó ingatlanok esetén az e fölötti érték fél százaléka. Mint tudjuk, a tervezet átlagosan 120 millió forint értékű ingatlanokkal számol, ebből viszonylag egyszerűen ki is számítható, hogy egy-egy ingatlan esetén - 20 millió forint adóalapot számolva - a fél százalék mintegy 1 millió forintot jelent.
Ez a javaslat szeretné elkerülni a belföldi kettős adóztatást. Közismert, hogy az önkormányzatok a saját maguk bevételeinek növelése, a helyi közügyek finanszírozása érdekében a helyi adók keretében többféle adónem kivetésére jogosultak. Az ingatlanok szempontjából szóba jöhető adónemek elsősorban az építményadó - emellett természetesen létezik telekadó is, azonban ezt az adónemet figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen itt csak épületről és épületrészről beszélünk -, az idegenforgalmi adó, valamint kifejezetten a magánszemélyek kommunális adója. A kettős adóztatás elkerülése érdekében ez a tervezet azzal számol, hogy ott, ahol ilyen adónem már létezik, és annak a fenntartása és párhuzamosan együtt létezése feltételezhető, ezek kompenzálásra kerülnek, beszámításra kerülnek ebben az adónemben, értelemszerűen a luxusadó mértékéig, tehát negatív adóként ez az adó sem fog működni.
Az adó az önkormányzatok finanszírozását segíti, közvetlenül az önkormányzatok lesznek a címzettjei. “Központi” megállapítású, “központi” kivetésű helyi adóként fog működni, és ilyenformán az önkormányzatok a saját maguk adóhatóságával magát az eljárást is le tudják bonyolítani, hiszen helyben leginkább ők ismerik általában is és konkrétan is ennek az adónak a feltételrendszerét, a körülményeit, kivitelezésének a lehetőségét. Az érintettek köre önbevallást fog tenni, és az önkormányzati adóhatóság ez alapján kivetéssel megállapítja az adó mértékét. Reméljük, hogy az adó országos összesítésben 1-3 milliárd forint közé eső mértéke azoknál a településeknél, ahol erre mód van, hozzá fog járulni az önkormányzati rendszer finanszírozásához.
E szempontok alapján a költségvetési bizottság többségi álláspontjával általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést, és azt javasolja a parlamentnek elfogadásra.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
(18.00)
