DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nagyon röviden szeretnék fogalmazni, a kisebbségi vélemény képviselőinek véleménye az, hogy ez a kész átverés műfajának egyik ragyogó terméke. Három évig vajúdtak a hegyek, és szültek egy egeret, egy nagyon hangos és az érdekeit nagyon jól érvényesítő egeret.
Ahogy ezt elmondta Erdős Norbert, és nálunk a bizottságban Gyimesi képviselő úr rámutatott, úgy alkotmánysértő, ahogy csak lehet egy jogszabály, ami különbséget tesz foglalkozás és foglalkozás között. Sérti a közteherviselés elvét, egy maroknyi, szűk, több százezres kényszer-vállalkozói körből kiemel bizonyos nagyon hangos, nagyon jól megcélzott foglalkozási ágakat, akik egyébként a világon mindenütt úgynevezett szabadfoglalkozásúak, free-lancerek, ahogy ezt mondani szokták, a színészek, az újságírók a szerkesztők, az írók, a műfordítók, a koreográfusok. Ez az a tevékenységi kör, amely vállalkozási formában működik mindenütt a világon. Az ő foglalkozásuk szempontjából az egyetlen címzettjei ennek a több százezres tábornak.
Nem tudjuk, hogy mi van a takarítókkal, nem tudjuk, hogy mi van az ablaktisztítókkal, a szervizmunkásokkal, a portásokkal, a különböző kiszervezett és a munkáltató által terheket vállalni nem kívánt dolgozókkal, akik valóban kényszervállalkozók, örülnek annak, hogy legalább munkához jutnak, és egy adott munkahelyen, egy adott tevékenységet folytatnak. Őket fenyegeti immáron harmadik éve a munka törvénykönyvének az a szigorítása, amelyet az előző, harmadik miniszter, Kiss Péter akkori munkaügyi miniszter azzal terjesztett elő, hogy természetesen megoldást fogunk találni az önfoglalkoztatással kapcsolatos kérdésre, hiszen az mégsem járja, hogy több százezer ember fenyegetve legyen hatalmas munkaügyi konzekvenciákkal, bírósági és egyéb következményekkel.
(16.50)
Nos, Kiss Péter ment, a probléma nem oldódott meg. Burány Sándor miniszter úr ismételten megerősítette akkori munkaügyi miniszterként, hogy majd megoldást fognak találni a több százezer kényszervállalkozó kifehérítésére, és majd születik egy törvény. Csináltak is egy törvényjavaslatot 2003-ban, valamilyen társadalmi, szakmai vitára bocsátották. Aki élt és mozgott, az ellene szólt, tehát ezt gyorsan visszavonta a kormány, és a harmadik miniszter - Csizmár Gábor miniszter úr - a nagy vajúdás közepette az érintettek minimális létszámára vonatkozóan ezt a törvényt elénk terjesztette.
Természetesen ugyanúgy megmaradtak az alkotmánysértő és a közteherviselést vastagon sértő elgondolási elemek ebben a javaslatban. Ugyanúgy nem ad megoldást a kényszervállalkozásokra. Kitolták megint a határidőt - jellemző, hogy a kulturális bizottság többségi véleményét tolmácsolom, de onnan senki nincs itt, pedig ők szorgalmazták - az érdekeltek, az újságírók, a sajtószabadság és a művészeti szabadság védelmében. Nem kifogásoljuk egyébként, ha valós problémát meg kíván oldani. A probléma azonban nem valós, mert kiszámolták a szakértők, hogy eszük ágában sem lesz annak a művésznek, annak a színésznek, annak a szerkesztőnek vagy írónak akinek nincs költsége egyébként - ezek olyan tevékenységek, hogy nincs mit elszámolni - ezt választani, hiszen ott van számára az eva teljesen törvényesen.
Miért fizetne kétszer annyit, és mit kap ezért? Esetlegesen az 50 százalék erejéig különböző egyéb terhek vállalása mellett, a minimálbér jövőre megemelendő összege után fizetendő összeg alapján vállalt egyéb fizetnivalók mellett 50 százalékos beszámítást a nyugdíjba.
Tisztelt Országgyűlés! Ennek a törvénynek azon kívül, hogy alkotmánysértő, nincs is tulajdonképpen gyakorlati haszna. Feltételezések vannak, hogy hányan fogják választani. Rámutattak képviselőtársaim, hogy egyik tárca szerint 15 ezren - nálunk 17 ezret mondott a Pénzügyminisztérium tisztviselője -, másik szerint 20 ezren, a harmadik szerint potenciálisan 50 ezren. Megkérdeztük, hogy vajon végül is van-e empirikus adata a kormánynak végül is egy jogszabály előterjesztése esetén, hogy hány embert kellene ennek a törvénynek elérnie. Azt mondta a minisztérium tisztviselője, hogy nincsen semmiféle empirikus adat.
Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi vélemény megfogalmazói képviseletében ezért teljes mértékben alkalmatlannak tartjuk a törvényjavaslatot a parlamenti tárgyalásra. Most is azt kérjük az előterjesztőtől, hogy ha lehet, vonja vissza. Köszönöm.
