DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb megpróbáltam összefoglalni a bizottsági vita kisebbségi véleményét, most egy kicsit menjünk beljebb ennél a pontnál, próbáljuk meg ezt a jogi szörnyszülöttet egy kicsit - még mindig az általános vita keretei között - elemezni.
Államtitkár úr, ne vegye rossz néven, de ha ebből tényleg lesz valami, és nem kerül az Alkotmánybíróság hulladékkosarába a törvény, bár úgy is érdemes lesz majd foglalkozniuk a joghallgatóknak ezzel, ez olyan lesz, mint a formalinba tett háromfejű csirke és egyéb szörnyszülött törvények. Talán mégis nézzük meg, hogy egymáshoz képest micsoda aszimmetria van! Most ne foglalkozzunk az írott és elektronikus média szereplőivel, én tudom, elmondták itt nagyon sokan, hogy ez tulajdonképpen egy gesztus akar lenni - nagyon rossz politikai üzenettel -, azok számára, akik egyébként a világon mindenütt a szellemi tehetségük és az eladott termékük kapcsán szerződéses viszonyban dolgoznak, és ezért ellenértéket kapnak, magyarul úgynevezett szabadúszók.
De nézzük csak meg, hogy kik vannak még itt ebben a körben 27-en: író - újságíró nélkül: író -, műfordító, képzőművész - tehát festő, szobrász -, iparművész, zeneszerző, népzenész, cirkuszművész. Komolyan tetszenek gondolni azt, hogy ezek az emberek be vannak jelentve minimálbérre valahol, ahol munkáltatják őket? Ez még Aczél György korszakában sem volt így!
(17.40)
Hát bocsánatot kérek! Az író ír egy művet, leszerződik egy kiadóval, kap előleget, mondjuk, és utána a termékért a menedzsere vagy a segítői, asszisztensei és a többi - külön vállalkozások ezek, ez is egy szakma - megkapják a tiszteletdíjat, aztán a honorárium emelkedik vagy csökken. Tényleg komolyan tetszenek gondolni, hogy jogszabályt lehet hozni egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás tekintetében, mondjuk, egy zsonglőrre, egy bűvészre, egy bohócra? Hát elnézést kérek! Hát ezek az emberek abból élnek, hogy a tehetségüket és az egyébként különösebb anyagi ráfordítást és költséget - bár ez a cirkuszművészeknél nem éppen így van - nem igénylő tevékenységüket a közönség igényének és pénztárcájának megfelelően eladják. Hogy nyugdíjat szereznek vagy nem szereznek, a világon különböző formák vannak. Nyilván meg lehet találni, mint ahogy meg is találták, a Maciva vállalat megszűnése után, hogy valamilyen formában, tiszteletre méltó tevékenységükért nyugdíjat élvezzenek.
De remélem, nem arra gondol a jogalkotó vagy az előterjesztő, hogy majd minimálbéren be lesznek jelentve, értelmiségi foglalkozásnál meghatározottan, nem értelmiséginél szintén meghatározott összeggel valaki őket foglalkoztatja? Ki? Szakszervezetnek lesznek megint írói, lesznek szobrászai, akik “megszoborják” majd a vezetőket, megfestik majd? Nem is értem, tényleg, államtitkár úr, ha bele tetszik gondolni, hogy mit akar ez a jogszabály ezekkel a fogalmakkal, hogy kényszervállalkozó író, kényszervállalkozó zeneszerző, komponista, táncművész. Miért lenne ő kényszervállalkozó? Hát táncol, zenét szerez, játsszák, leszerződik, karmester. Egyszerűen nem értem, hogy hogyan kerülnek ezek a foglalkozási ágak egy jogi produktumba, egy kalap alá a tényleg kiszolgáltatott helyzetben lévő más, főleg sajtómunkásokkal, ahogy szokták mondani, a sajtó robotosaival. Hogy kerül a csizma az asztalra?
De menjünk tovább! Van itt egy összeállítás, amit nagyon szellemesen szed ízekre az egyik internetes portál nyilván evázó szakértője. Ugye, az van, hogy választhatják ezt közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban állók. Nem akarok hinni a szememnek, de ez van odaírva: köz-tiszt-vi-se-lő. Az emberek azért mennek el köztisztviselőnek, mert az egy biztonságos életpálya, biztos nyugdíj, biztos ellátás, 13. havi, tehát tudjuk, hogy miért, 1992 óta tudjuk, állandóan csiszoljuk, alakítgatjuk különböző megfontolások alapján, hogy a köztisztviselői kar egy életpálya. Na most akkor ők majd ekhózni fognak minimálbérért, és mondjuk, önöknél, a Pénzügyminisztériumnál ki fogják az ajtót tárni, hogy: rád szükség lenne, de nem tudunk utánad terheket viselni, te váltsd ki a vállalkozói igazolványt, a minimálbérnek megfelelő összeg után majd az általános szabályok szerint fizetsz szja-t meg áfát, meg nem tudom, micsodát, a többit meg ekho alapján térítjük? Nem is értem tényleg, hogyan képzelhető el, hogy köztisztviselői… - vagy a szobrászok lesznek köztisztviselők vagy a zenészek, a népzenészek, vagy közalkalmazottak lesznek?
Államtitkár Úr! Ha ezekbe belegondol a kormány, akkor szerintem nem fárasztja a parlamentet egy ilyen jogi szörnyszülöttnek a megvitatásával, nagyon sok költsége van az épület működtetésének. Komolyan mondom, ennek a törvénynek az önök számára több kára lesz, mint haszna, mert még egyszer megismétlem, azok a foglalkozásúak, akik egyébként a saját szellemi tevékenységüket önállóan vagy saját maguk vagy mások által menedzseltetik, természetesen megtalálják a módját, van lehetőségük az evára. Ezek a foglalkozások - beleértve a megasztárokat, a sajnos különböző közszolgálati csatornákon és egyéb, adófizetők pénzén és nagyon költségesen működtetett csatornákon - a jövedelmeket megtalálják. Miért választanák ők a sokkal rosszabb, sokkal kedvezőtlenebb egyszerűsített - ez a szó jó benne: egyszerűsített - közteher-viselési hozzájárulást, amikor teljesen törvényesen, teljesen normálisan evázhatnak, illetőleg bármilyen vállalkozási típusú adó alanyai lehetnek, mert ők azok?
Már többször felmerült - Ékes József képviselőtársamnak mondom -, én is több százezerre becsülöm azoknak a szerencsétlen embereknek a számát - alkalmazotti szempontból mondom a “szerencsétlen” szót -, akiknek a szakmája, szaktudása jó volt arra, hogy az elmúlt rendszer különböző nem költségérzékeny vállalati szférájában, intézményi szférájában dolgozzanak, ezektől tömegesen megváltak, ahogy mondta Keller képviselő úr, a rendszerváltozásnak ez a sajnálatos rossz hatása náluk mutatkozott, de továbbra is abból szeretnének élni, autót szeretnének javítani, taxit szeretnének vezetni, hűtőgépeket szeretnének szerelni mint szervizmunkások, szeretnének antennát szerelni mint a volt Gelka dolgozói és így tovább. Velük mi lesz? Nem tetszenek arra gondolni, hogyan fognak szembenézni a három munkaügyi miniszter felelőtlen ígérgetéseivel - mindezzel szemben van egy állandóan elhalasztott moratórium -, hogyan fognak szembenézni mint választókkal azokkal a százezrekkel, akiknek nemcsak a saját, a családi megélhetését is ez a tényleg vastag értelemben, valóban kényszervállalkozás képezi?
Egyetlenegy hang ebben a javaslatban róluk nem szól. Velük mi lesz, államtitkár úr? (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
