ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (független): Köszönöm a szót, elnök úr, tényleg utoljára. A mai napon kaptam egy levelet egy inotai hölgytől. Azt hiszem, hogy mindannyiunk előtt ismert az inotai kohó esetleges bezárása, ott, ahol, mondjuk, másfél milliárd forintot kellene invesztálni, hogy életképes tudjon maradni az inotai kohó.
Úgy érzem, mindannyian tudunk millió-egy példát ebben az országban arra, hogyan szűntek meg különböző kedvezmények, hogyan tudtak úgy leépíteni létszámokat, hogy kényszervállalkozás szintjén szerveztek ki különböző tevékenységeket, még takarítónőket, még portásokat is. Tehát egyszerűen hihetetlen. Nem véletlenül térek vissza arra, amit Herényi Károly is mondott, hogy több százezer lehet ezeknek az érintetteknek a köre. Ha megpróbálunk korrektül úgy törvényt alkotni, hogy minden ilyen színlelt szerződést vagy kényszer-vállalkozói tevékenységet emeljünk be ebbe a körbe, azt hiszem, abban a pillanatban a kormány elgondolkodna, mert valószínűsíthetően túlságosan nagy lenne az adóbevételi kiesése. Tehát egész biztos, hogy abban a pillanatban lesöpörné.
Szomorú vagyok, ha ilyen levelet kap az ember, amikor több száz ember tevékenységét úgy szervezték ki, hogy kényszer- és színlelt szerződésekkel próbálták rákényszeríteni a tevékenységre, még olyan áron is, hogy az esetleges korkedvezményeket - veszélyes üzemből adódóan és egyéb más tevékenységből adódóan - ezáltal még el is vonták tőle. Ezért irtózom én az ilyen megfogalmazásoktól, és talán érdemes lenne, államtitkár úr, ezeket úgy összegyűjteni, ahogy elmondtam, és egy radikálisabb adó- és járulékcsökkentést végrehajtani. Higgye el nekem, sokkal tisztább lenne a magyar gazdaság, sokkal tisztességesebb lenne az összes résztvevő, ha egy ilyen rendszert tudnánk kialakítani.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
