KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót.
Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás egy új fogalomként fog a magyar adórendszerben meghonosodni. Évek óta, sőt talán évtizednyi távlatban is mondhatnánk, görgetjük magunk előtt azt a problematikát, hogy különféle, alapvetően színlelt szerződések alapján végeznek emberek munkát, eltűnnek a munkaügyi statisztika, eltűnnek a járulékfizetés, eltűnnek a foglalkoztatási szempontok szempontjából.
A parlament már többször méltányosan moratóriumot mondott ki a tekintetben, hogy ezt a felületet, a jogszabályok megkerülésével járó munkavállalást tulajdonképpen miként kezelje, de természetesen a végtelenségig nem lehet ezt az időpontot kitolni, ezért jövőre, január 1-jétől bevezetésre kerül ez az új, speciális megoldás, amely valójában nem egy új adónem, hanem egy új adó- és járulékfizetési mód.
Az érintett alanyok körének a meghatározása is viszonylag sok megelőző vitát, egyeztetést váltott ki. Természetesen nem mindenki veheti igénybe ezt a kört. Meghatározott tevékenységi körök, alapvetően a művészvilág, az újságírók, a különféle film- és egyéb színházi tevékenységgel összefüggésbe kerülő személyek, a kulturális, sport- és szabadidős tevékenységet végzők azok, akik bizonyos feltételek mellett igénybe vehetik. Szerencsére bővült ez a kör azokkal az evakörbe tartozó vállalkozásokkal, vállalkozókkal, akik szintén részesei lehetnek.
Egy egyszerű megoldással mindkét árbevételi plafont 25 millió forintban határozza meg a jogszabály, és ezzel együtt a kettőt összevonva nem lehet meghaladni ezt a mértéket, így az evások is részesei lehetnek ennek a közteher-viselési, járulékfizetési módszernek, formának. Az adó tartalmazza a társadalombiztosítási járulékok, tehát az egészségügyi, a nyugdíjjárulék, külön a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetését is, és mivel részben a munkáltató vagy a tevékenység megrendelője, részben pedig a munkavállaló, illetve a tevékenység végzője fizeti, az utóbbi kötelezettségei között a fizetéssel letudja a személyi jövedelemadó-részt is.
A vállalkozások, vállalkozói szerződések, megbízási szerződések és munkaszerződések körére terjed ki ez az egyszerűsített közteher-viselési forma, és minimális követelményként előírja, hogy az év elején meglévő minimálbér legalább tizenkétszeresét kell a normál rendszerben járulékfizetéssel teljesíteni, illetve ha ez nem valósul meg, a 25 milliós árbevételi vagy jövedelemszerzési korlát csak arányosan vehető igénybe. Kivétel természetesen a nyugdíjasok köre, akiknél ilyen kötelezettség, ilyen előírás nem áll fenn. A mérték tehát a munkáltatók, a megrendelők részéről 20 százalék, a munkavállalók, illetve a tevékenységet végzők részéről 15 százalék. Mivel kisebb a szolgáltatások megfizetésének irányába a járulékfizetési kötelezettség, logikus és méltányos, hogy arányosan kevesebb a szolgáltatás is. Az egészségügyi szolgáltatás, mind a természetbeni, mind a pénzbeli szolgáltatások teljes köre jár, a nyugdíjnál viszont csak 50 százalékos mértékben képződik meg az alap.
Ezen szempontok alapján, különös tekintettel a színlelt szerződések problematikájának végleges megoldására, a költségvetési bizottság többsége támogatta a vitára való alkalmasságot, és javasolja az Országgyűlésnek a törvényjavaslat elfogadását is.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
