TÁLLAI ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bevallom őszintén, hogy amikor először hallottam erről a törvényjavaslatról, legfőképpen az érdekelt, hogy mi lesz az általános indoklásban, hogyan lehet azt megindokolni, hogy egy szűk körnek különféle kedvezményt adok, tehát mi lehet ennek az indoka. Itt már hallottunk érveket, hogy feketegazdaság meg kifehérítés meg kényszer-munkavállaló és a többi.
Nézzük, mi van a törvényjavaslatban! “Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel - tehát olyan, mintha az Országgyűlésnek ezt kötelező lenne meghozni -, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, továbbá a művészeti élet szabadságának megvalósulását előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzésének érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja.” Ezt érti valaki, tisztelt kormánypárti képviselők? (Kovács Tibor: Igen, mi képesek vagyunk felfogni.)
Mit jelent az, hogy azokat kell támogatni ezzel a törvénnyel, akik elősegítik a közügyek szabad megvitatását? Demokráciában a közügyek szabad megvitatását, államtitkár úr, mindenki elősegíti, egy egyszerű állampolgár, aki a lakossági fórumon felszólal, az a közügyek megvitatásában vesz részt.
Azt mondja: “a közügyekkel összefüggő információhoz való jutást.” Ezt nem nagyon értem; művész vagy… - nem értem! Jó, tehát ezt kell ma Magyarországon preferálni, hogy aki a közügyekkel összefüggő információhoz hozzájutást… - ebbe az országgyűlési képviselők is beleférnek. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Reméljük! - Keller László: Nem férnek bele!) Úgy látom, kezd alakulni! Bólogatnak a kormánypárti képviselők is.
Nade az már aztán tényleg túlzás, hogy “a művészeti élet szabadságának megvalósítását előmozdítsa”. Tehát a művészeti életnek nincs szabadsága? Elő kell mozdítani a szabadságot? Nem tudom, hogy ezt ki fogalmazta (Kovács Tibor: De jó a szöveg, nem?), de jó lenne, ha elmondaná, hogy mit ért alatta.
Az alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében született meg ez a törvény - gratulálok! (Gőgös Zoltán, Kovács Tibor: Na végre!) Itt pontosan arról volt szó, hogy ez a törvényjavaslat valószínűleg az Alkotmánybíróság elé fog kerülni, éppen arról van szó, hogy ez a törvényjavaslat nem alkotmányos, nemhogy alkotmányossági célokat szolgálna, hanem az a baj vele, hogy nem alkotmányos, mert kedvezményben részesít, látszólagosban egyébként, mert az, aki a hatálya alá tartozik, és végigolvassa, majd ha a törvény utolsó mondatát is elolvassa, akkor bizony rájön, ahogy Balsai képviselő úr mondta, ez egy átverés show. De erről egy kicsit később.
Tehát alkotmányos és társadalompolitikai célok érvényesítése érdekében születik meg ez a törvény - ez egy kicsit túlzás.
Megmondom, miért születik meg ez a törvény. Azért születik meg ez a törvény, mert Gyurcsány Ferenc sokat jár a médiába, sokat szerepel az újságokban, és biztosan egy ilyen beszélgetés során megígérte nekik, hogy higgyétek el, fogtok kedvezményt kapni, mert nagyon jól dolgoztok, meg egyébként is, az én és a pártom sikere a választásokon nagyban fog majd függni a médiától. Mert ne tessenek haragudni, pont ezeket a szakmákat kiválasztani, az egyszerűen érthetetlen, mintha más, hasznos, akár a kultúra terén vagy a szórakoztatás vagy más egyéb szolgáltatási területeken más nem is végezne fontos tevékenységet!
Tehát ez a törvényjavaslat úgy, ahogy van, elvtelen, mert kevesebb járulékot fizettet, az a mottója: “kevesebb járulék az államháztartásba, és több kedvezményezett a társadalomban.” Rendben van, kedvezményeket kell adni, csak elvszerűen, és nem ilyen gyengén alátámasztott módon.
Igazságtalan is, azért, mert meg kell kérdezni azok, akik nem kapnak ilyen kedvezményt a szakmájuk alapján, de a kultúrában dolgoznak, például, aki könyvtárban dolgozik, vagy művelődési házban dolgozik, vagy amatőr művész, miért nem kaphat ilyen kedvezményeket. Úgy gondolom, hogy mindenképpen sérti a tisztességes munkavállalókat, akik nem ezen a területen dolgoznak.
Node, számoljunk csak! A mostani társadalombiztosítási terhek azt jelentik, hogy száz forint után 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ez 12,5 százalék. A munkáltató pedig 18 százalék nyugdíjjárulékot és 11 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. Ezután a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt, lebetegszik, és elmehet táppénzre.
Azt mondja ez a törvényjavaslat - és azért mondom, hogy az érintettek is olvassák el figyelmesen -, hogy fizetned kell 11 százalék szjt-t, 4 százalék egészségügyi hozzájárulást, a munkáltató pedig fizet 20 százalék társadalombiztosítási járulékot. Ezért viszont cserébe nem kap lényegében mást, csak azt, hogy a nyugdíjalapba ez a jövedelem be fog számítani. Helyesebben csak az 50 százaléka fog beszámítani, Keller képviselő úr is elmondta. Ez a törvényjavaslatnak az utolsó pontja, hogy valójában az így megszerzett bevételnek az 50 százaléka számít be a nyugdíjalapba.
(17.10)
Így viszont már egy kicsit drága. Azért drága, mert nyugdíjbiztosítást, illetve jövedelmet a munkáltató 18-at, én 8,5-et. Az 26,5 százalék, ugye? Ugyanakkor pedig most fizet utánam a munkáltató 11-et, én 4-et, az 15 százalék, és így csak a felét kapom meg, a megszerzett jövedelemnek csak a felét kapom meg a nyugdíjban. Tehát hogyha figyelmesen elolvassa majd az érintett valaki, és nyugdíj előtt áll - én nem mondom, hogy ez mindenkinek hátrányos -, akkor bizony nem fogja ezt választani, hanem azt fogja mondani, hogy márpedig az a kifizető, akivel én szerződéses jogviszonyban állok, az fizesse ki utánam rendesen, fizesse meg a társadalombiztosítási járulékot.
Szóval, nem nagyon értem, hogy valójában mi a célja, hacsak az nem, hogy egy társadalmi rétegnek, egy csoportnak a kiemelése, a megtámogatása. Nem hiszem, hogy az Európai Unióban ilyen gyakorlat lenne, hogy bizonyos szakmákban ilyen kedvezményeket, látszólagos kedvezményeket lehetne tenni. Hozzáteszem, hogy van egy olyan réteg természetesen, amelynek ez nyilvánvalóan kedvező.
Ez a törvényjavaslat tipikusan hasonlít az evához. Az evára is nagyon büszke ez a kormányzat, addig büszke a kormányzat, és mindig jönnek a hírek, hogy az evából ennyi, negyedévente annyi bevétel jött be, és hogy a tervet túlteljesítettük, de sose mondják hozzá, hogy az eredeti, a költségvetésben lévő áfabevételi tervek pedig ebben a negyedévben is kevesebbek lettek, meg ebben a félévben is, év végén is, és még minden évben így járt a költségvetés. Ez pontosan ugyanilyen törvény. Ez nem titok, biztosan népszerűsíteni fogja majd a kormányt, Gyurcsány Ferencet, valószínűleg önöket is.
Csak egyet ne felejtsenek el: ez azt fogja jelenteni, hogy a társadalombiztosítási alapnak a hiánya ezzel a törvényjavaslattal növekedni fog. Ez nem szolgálja azt, amit itt elmondtak. De egyébként a törvényjavaslat céljai között nincs is megfogalmazva, nagyon helyesen, mert aki ezt készítette, az tudta, hogy azt a célt, amit Keller László mond például, azt nem fogja, a kényszervállalkozásokat ez nem fogja felszínre hozni.
Úgyhogy, ne tessenek haragudni, de egy elvtelen, egy igazságtalan törvényjavaslatot, egy olyan törvényjavaslatot, ami az ilyen nehéz időkben a költségvetésnek a hiányát csak tovább fogja növelni, azt is mondhatnánk, hogy népszerűséget hajhász mindenáron bizonyos társadalmi rétegek között, ezt a törvényjavaslatot egy felelős országgyűlési képviselő, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki, nyilvánvalóan nem fogja tudni támogatni.
Én elismerem, még egyszer mondom, hogy Gyurcsány Ferenc támogatottsága a művészek körében, mondjuk, azon művészek körében, akik Orbán Viktor képén a 2002-es választási kampányban ott ugráltak a színpadon, azok körében biztosan növeli a támogatottságát, én ezt elfogadom. De sem a becsületen, sem a tisztességen, sem a költségvetés helyzetén ez a törvényjavaslat nem javít, úgyhogy nem támogatjuk. (Szórványos taps az ellenzék és a függetlenek soraiban. - Göndör István: Ha nem érted, Keller elmagyarázza!)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem