HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Meghívottak! Talán sokan hallották már annak a parasztbácsinak a történetét, aki a zsiráfot meglátva így szólt: ilyen állat márpedig nincs. Csoda-e, hogy ez a vicces történet most jut eszembe, amikor az MTI-ről beszélünk? Mert ahogy itt is elhangzott, egy nem mindennapi gazdasági társaságról, egy nem mindennapi költségvetésből támogatott intézményről, egy rendkívüli piaci szereplőről van szó.
Furcsán érzem magam ebben a vitában, hiszen nem tartozom azok közé, akik papagáj módjára ismétlik évről évre azokat a megállapításokat, amelyek a nemzeti hírügynökségről szóló törvény hiányosságai miatt elhangzanak, mégis elkerülhetetlen, hogy itt és most én is elmondjam: a nemzeti hírügynökségről szóló törvény nem a demokrácia, hanem a demokratikus centralizmus jegyeit viseli magán. Ennek tulajdonítható, de az Állami Számvevőszék is többször megállapította - az imént éppen dr. Kovács Árpád elnök úr mondta el, aztán dr. Csapody Miklós is kitért erre -, hogy az MTI Rt. működésére kialakított tulajdonosi megoldások célszerűtlenek, a több szerv között megosztott tulajdonosi irányítás és ellenőrzés az együttműködésben zavarokat okoz.
Különösen nehéz helyzetet teremt az a tény, amit már sokszor és sokan elmondtunk, hogy az rt. elnöke túlhatalommal rendelkezik, és az elmúlt évek során megtapasztalhattuk, hogy a tulajdonosi tanácsadó testület hiába rendelkezik erős jogosítványokkal, nincsenek arra eszközei, hogy döntésének érvényt szerezzen. A testületek és a társaság együttműködésének hiánya a 2004. évben is zavarokat okozott; testületeket mondok, hiszen a felügyelőbizottság és az rt. elnökének kapcsolata sem volt minden részletében törvény által kidolgozott és rendezett.
A parasztbácsi kételkedését folytatva, egy piaci alapokon álló társadalomban mindenképpen fura helyzetben van az a részvénytársaság, amely közpénzekből és a piacról is él; persze, nagyrészt közpénzekből gazdálkodik. Bár az rt. menedzsmentje előszeretettel hangsúlyozza, hogy bevételeinek 40 százaléka származik a költségvetésből, de ha ehhez hozzávesszük, hogy a közszolgálati médiától kapott pénzeket, a párt- és a kormánymegrendeléseket, valamint a megkapott vagyon hasznosításából származó, százmilliós nagyságrendű nettó bevételt, akkor elmondhatjuk, hogy az MTI hosszú évekig akár kétharmadában is közpénzekből élt, kevéssé függött a piactól, s mivel hiányzik a megfelelő tulajdonosi kontroll, az MTI Rt. nem tudott megújulni. Ennek tulajdonítható, hogy immáron harmadik éve veszteséges a részvénytársaság, és fura mód éppen azokban az években történt mindez, amikor Vince Mátyás töltötte be az elnöki tisztséget, aki egyébként 2002. december 1-jétől lett az MTI elnöke.
Én ebből persze nem kívánok messzemenő következtetéseket levonni, azt viszont a 2004. évi beszámolót nézve is elmondhatom: furcsállom, hogy miközben egy 111 fős létszámleépítés történt, s miközben egy nagyon komoly állami segítséget, 410 millió forintot használtak fel erre a célra, mégsem sikerült megóvni a veszteségtől a részvénytársaságot. Vajon miért? Vajon miért nem sikerült a megtakarítást a megbillent költségvetési egyensúly helyreállítására fordítani? Kíváncsi lennék arra is, hogy mennyire volt szabályos a pénz felhasználása. Ugye, mindannyian érzik az Állami Számvevőszék jelentésének súlyát, amely problémákat fogalmazott meg?
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a jelenlegi jogszabályok nem kényszerítik arra az MTI vezetését, hogy a lehető legkíméletesebben használják fel a közpénzeket. Ugyanakkor ez a felemás helyzet, ez a költségvetési támogatás nagyságától függő gazdálkodás kiszolgáltatott helyzetbe hozza a részvénytársaságot, és bizony megingathatja az MTI helyzetét, ha olyan kapkodás, kusza kormánypárti ötletelés folyik, mint legutóbb, amikor is - ahogy ez már itt az elnök úrtól is elhangzott - 150 millió forintos veszteség érte az MTI-t. Ez az eset viszont azt jelzi, hogy az MTI támogatásával nem szabad szórakozni. A költségvetési vita után feltétlenül a szükséges és elengedhetetlen támogatást nem szabad megnyirbálni, mert így nem képes működni egy részvénytársaság.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi beszámolót vizsgálva érdemes kitérni arra is, hogy miközben veszteséges volt a cég, miközben 111 embert elbocsátottak, a bérszínvonal jóval az infláció növekedését meghaladva emelkedett, pedig a jogszabály ezzel kapcsolatban is világosan kimondja, hogy milyen mértékű lehet a béremelés. Ahogy a TTT két tagja annak idején, 2004 végén jelezte, a veszteséges gazdálkodás fő oka a személyi ráfordítások infláció mértékét meghaladó, túlzott mértékű növekedése, konkrét feladatok meghatározása teljesítmény- és hatékonyságjavulás nélkül. Engedjék meg, hogy itt tegyek még egy észrevételt. Az elmúlt nyolc év során gyakran cserélődtek az rt. elnökei. Az elnöki túlhatalom is magával hozta, hogy ezzel egy időben komoly személycserékre került sor, a menedzsment cseréje pedig felesleges, megmagyarázhatatlan kiadásokba kergette a részvénytársaságot, és emiatt a költségvetést is. Talán ezen is segíthetne a törvény módosítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék az MTI Részvénytársaság árbevételét vizsgálva megállapítja: a belföldi értékesítés árbevételének tervezett 21 százalékos visszaesése a hagyományosan nagy médiumok szolgáltatásigényléseinek a visszaesésére vezethető vissza. A húsz legnagyobb partnertől származó árbevétel 1 milliárd 400 millió forintról 1 milliárd 160 millióra csökkent. E számokat nézve megfogalmazódik a kérdés: vajon a visszaesés mögött nincs-e ott a létszámleépítés felemássága? Nincs-e összefüggés a belföldi árbevétel visszaesése és aközött - ezt az ÁSZ-jelentés írja -, hogy “a dolgozók teljesítménye nem volt elsődleges szempont a két ütemben végrehajtott csoportos létszámleépítésnél” - eddig az idézet. Nos, ha önök nem voltak tekintettel a dolgozók teljesítményére, merész feltételezés-e arra gondolni, hogy az elbocsátások miatti teljesítményelmaradások szerepet játszottak a belföldi árbevétel csökkenésében?
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MTI Rt. jelentős ingatlanvagyont kapott megalakulásakor, s mint ismert, 1997. július 15-én egy országgyűlési határozat rendelkezett az MTI Rt. létrehozásáról. Hangsúlyoznám: országgyűlési határozati javaslat született. Ennek alapító okiratában felsorolják azokat az ingatlanokat, amelyekkel együtt hozta létre ezt a gazdasági társaságot. Az okiratban székhelyként szerepel a Naphegy tér 8. szám alatti ingatlan, telephelyként a Fém utcai, Lisznyai utcai, Krisztina körúti, Károly körúti és Naphegy téri épületek, valamint az rt. fióktelepe Gödöllőn. Aztán a 2004. évi üzleti jelentésből kiderült, hogy a Lisznyai utcai épületet nyilvános árverésen értékesítették. Úgy érzem, aggályos az ilyen jellegű tranzakció, még akkor is, ha mindez az MTI Rt. felügyelőbizottságának tudtával történt.
Az MTI Rt. 2004-2007 közötti ingatlanhasznosítási és vagyongyarapítási tervében szinte valamennyi ingatlanuk, így a Naphegy téri ingatlanegyüttes eladását is felvetik. Ezzel kapcsolatban jó volna tudni, hogy jó gazda módjára kezelik-e ezeket; ha ilyen jellegű elképzeléseik vannak az ingatlanvagyon hasznosításával kapcsolatban, bevonják-e a tulajdonost a tervek kialakításába, vagy esetleg vagyonfelélésre készülnek? Miért lenne jó a teljes kiárusítás, hiszen ilyen jellegű tervekkel is találkozni? S bár az is igaz, hogy az értékesítéshez az fb jóváhagyása szükséges, de az ügy ennél jóval komolyabb. Ha az ingatlanokat eladják, az MTI Rt. már nem az a szervezet, amelyet az Országgyűlés határozatával létrehozott. Ha ilyen ingatlankiárusításra készülnek, ráadásul olyan időben, amikor nincs értéke az ingatlannak, akkor azt csak az Országgyűlés jóváhagyásával lehessen végrehajtani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a kulturális bizottság legutóbbi ülésén is jeleztem, a most tárgyalt MTI-s beszámoló ugyan szőr mentén foglalkozik az MTI szakmai munkájával, és most nem ismételem meg, amit akkor mondtam, hogy a beszámoló lényegében csak arra tér ki, hogy a belpolitikai szerkesztőségen belpolitikával, a külpolitikai szerkesztőségen pedig külpolitikával foglalkoznak, nos, aki ennél többet szeretne tudni, nehéz helyzetbe kerül. Szívesen olvastam volna ennél többet is, részletesebben is ezekről a kérdésekről. Többek között például az is érdekelne, hogy a hazai sajtó az MTI napi hírtermelésének hány százalékára tart igényt. Tudom, a Metro című újság az egyik nagy fogyasztójuk. Rajtuk kívül akad-e más is, aki átveszi az MTI-s cikkek zömét? Mivel a hírfogyasztás a könnyebb témák felé ment el, gondoltak-e arra, hogy részben feladják bizonyos értelemben arisztokratikusnak nevezhető hírgyártásukat, és a piac elébe mennek?
(21.50)
Itt megjegyezném, hogy azért akadnak a világon olyan nemzeti hírügynökségek is - ismereteim szerint ilyen például a cseh is -, amelyek teljesen maguknak termelik ki a költségeiket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális bizottság ülésén ugyan általános vitára alkalmasnak tartottam én magam is a beszámolót, ugyanakkor az előttünk lévő határozati javaslatot és a beszámolót csak akkor tartom elfogadhatónak, ha a vita végén megnyugtató válaszokat kapok az általam felvetett kérdésekre.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
