PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a búza betakarítása befejeződött, és hála istennek, igen kiváló termés mutatkozott ebben az évben, hasonlóan a tavalyihoz, ámbár kétségkívül a minőséggel nem voltunk annyira megelégedve, de így is szerencsésnek tartom a magas hozamot.
Az is nagyon jó, hogy a különböző operatív programok igénybevételével a piaci alapon működő vállalkozások nagyon sokat tesznek azért, hogy terménytároló-kapacitásukat bővítsék, és így 50 milliárd forint költséggel épül mintegy 2,5 millió tonna terménytároló-kapacitás. Hála istennek, a kormány működésének és munkájának köszönhetően olyan intézkedéseket is hoztunk, amelyek segítenek abban, hogy felkészüljünk a kukoricabetakarításra, illetve megfelelő terménytároló-kapacitást biztosítsunk a kukorica betakarítására, elhelyezésére.
Természetesen a kormánynak is tudomása van arról, hogy a rendkívül csapadékos időjárás miatt helyenként valóban súlyos vízkárok keletkeztek. Képviselőtársam is tudja, hogy a mezőgazdasági támogatási rendszerben jelenleg, sőt az elmúlt másfél évtizedben sem volt olyan költségvetési forrás, amely az elemi károk következtében a terméskiesést ellentételezte volna. A jelenlegi helyzetben a mezőgazdasági termelést sújtó elemi károk okozta jövedelemkiesés csak biztosítási rendszerben kezelhető.
Tudomásunk van arról is, hogy a biztosítás viszonylag magas költsége miatt a mezőgazdasági termelők jelentős része nem köt biztosítást, ezért fokozott mértékben kitett az időjárás szeszélyeinek. Pontosan ezért, a fent említett okok miatt és a képviselő úr által elmondottak miatt is kezdeményezte a minisztérium vezetése a tárca “száz lépés program” agrárintézkedései keretében nemzeti kárenyhítési alap létrehozását, amely a mezőgazdasági termelők és az állam kölcsönös kockázat- és felelősségvállalására támaszkodva segítené elő a mezőgazdaságot ért elemi csapás okozta károk enyhítését.
Elképzelésünk szerint a termelők viszonylag szerény összegű hozzájárulásával - például hektáronként 1000 forintban gondolkodunk, szőlő esetén 3000 forint/hektárban gondolkodunk -, ennek befizetése vállalásával léphetnének be az alap tagjai közé, és élvezhetnének védettséget a valóban súlyos mértékű elemi csapások, akár aszály, akár ár-, akár belvíz vagy fagykár bekövetkezésekor. Az új típusú mezőgazdasági kárenyhítési rendszer új törvény megalkotását igényli, amelynek előkészítése folyamatban van, és még az ősszel a parlament elé kívánjuk terjeszteni. A létrehozandó alap már a jövő év elejétől segítheti hasonló elemi csapások esetén a kár enyhítését.
A fentiek alapján jelenleg, támogatási konstrukció és ilyen célra felhasználható költségvetési forrás hiányában, sajnos magam nem látok lehetőséget a nyári viharok okozta elöntések, vízkárok mezőgazdasági kárainak állami forrásból történő enyhítésére. Ugyanakkor e helyütt is kérem a mezőgazdasági bizottság tagjaként is Lengyel képviselő urat, hogy maga is aktívan vegyen részt a törvény előkészítésében, és a bizottsági munkával is járuljon hozzá ahhoz, hogy a kárenyhítési alapot megfelelő törvény-előkészítés alapján létrehozhassuk, és ezzel hosszabb távra a gazdálkodók kiszámítható termelést tudjanak folytatni.
Kérem a képviselő úrtól a munkában való részvételt és válaszom elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
