DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm elnök asszonynak azt a kiegészítést is, amivel kezdtem volna a válaszadásomat. Az Országgyűlésben folyó vita rendjét és alapvető szabályait a Házszabály hivatott rendezni. A Házszabályban több olyan előírás van, ami természetesen megváltoztatható, ezeknek az előírásoknak a megváltoztatásához azonban kétharmados többség szükséges. A Házszabálynak nem egy olyan rendelkezése van, ami mulasztásos alkotmánysértést jelent, mert a parlamentben lévő politikai erők nem tudtak megegyezni, hogy a Házszabályt hogyan kellene átalakítani vagy átigazítani.
Ami az adópolitikai kérdéseket illeti, amit a frakcióvezető úr felvetett: azt tudom mondani, hogy a kormány eltökélt szándéka az adópolitikai kérdésekhez való hozzányúlás, és ezt a közeljövőben meg is fogja tenni. Ahogy a miniszterelnök úr említette, a száz lépés program keretében az Országgyűlés elé kerül majd az adócsomag, ahol lesz alkalom részletesen kifejteni a kormány szándékával összefüggő ellenzéki képviselői elképzeléseket is. Nyilván a kormány az igazságosabb, élhetőbb Magyarországra törekszik, s ennek érdekében, hogy normális Magyarország legyen, elsősorban a jogi szabályozást törekszik majd megváltoztatni.
Ami az illeték kérdését illeti: legyen szabad annyit válaszolnom erre a felvetésre, hogy az illetéktörvény maga is rendszert képez; nemcsak a jogszabály mint rendszer fogható fel, hanem ez része az állami bevételek szabályozásának is, annak egyik elemét jelenti. De természetesen, ahogy frakcióvezető úr utalt arra, az illeték kérdése társadalompolitikai rendszerbe is illeszthető. A XIX. század óta folyik vita arról, hogy vajon a vagyonnal kapcsolatban vagy az örökösödéssel kapcsolatban egy adott kormányzat milyen politikát folytasson, milyen jogi szabályozást alkalmazzon. A magyar illetéktörvény felépítése azt az utat követi, hogy egyrészt az örökösödési illeték esetében első helyen a vagyon nagyságát és jellegét - annak megfelelően, hogy ez lakás- vagy egyéb vagyont jelent -, másodsorban pedig a rokonsági csoportokat alkalmazza, mint az illeték megfizetése szempontjából szóba jöhető kérdések. A vagyon nagysága mellett a rokonsági csoport, ahogy erre utaltam: első csoportba a gyermek, szülő, házastárs tartozik, a második csoportba pedig az unoka. Látható, hogy ez a felosztás az úgynevezett egyenes ági rokonság vonalát tulajdonképpen metszi, és a mostani törvény szerkezete azt az elvet vallja, hogy a rokonsági csoportnál nem az egyenes ági rendszert hivatott figyelembe venni, hanem más szempontok alapján alakította ki az örökösödési illeték megfizetésével kapcsolatos szabályokat.
Köszönöm a frakcióvezető úr figyelmét. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
(15.20)
