DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ez akár folytatólagos hozzászólás is lehetett volna, de a téma azért ennél összetettebb, és igyekeztem a mondandómban szétválasztani, ami a gazdasági bizottsági üléshez tartozott, és ami a frakció-hozzászólás lényege.
A frakció álláspontját azzal kezdeném, hogy a földgáz energiaellátásban betöltött meghatározó szerepe, a 45 százalékos részaránya mindenképpen indokolttá teszi - különösen, hogy 80 százalékos importellátás mellett, és a háztartások háromnegyedét érintő kérdésről van szó -, hogy törvény szabályozza a földgáz biztonsági készletezését. Erősíti ezt a törvényalkotási folyamatot, illetve ennek szükségességét az Európai Unió közelmúltban elfogadott ajánlása, amelynek előkészítő szakaszában az Unió energetikai főigazgatósága javaslatot tett egy uniós szintű földgáztároló-rendszer, -hálózat kialakítására, amely végül is nem nyert teljes körű támogatást, és mint tudjuk, az Unióban egyöntetű döntések születnek csak. Ugyanakkor a földgázellátás biztonságának megőrzésére szolgáló intézkedésekről irányelvet adott ki az Európai Unió, és ez nemzeti hatáskörbe utalja a biztonsági készletezés megoldását.
Több mód lehetne arra, hogy a földgázellátás biztonságát növeljük, ezeket érdemes áttekinteni. Nem elhanyagolható, hogy új, jelentős földgázkészlet-feltárásra kerülhet még sor Magyarországon a kutatások alapján, erre volt is példa: egy dél-amerikai cég koncessziót vásárolva viszonylag rövid idő alatt, 3-4 év alatt termelésbe állított egy elég jelentős földgázmezőt, melyet ismereteim szerint alapvetően a hazai piacon, a magyar piacon értékesít. Ugyanakkor a jelen ismereteink szerint egy ilyen új földgázmező termelésbe állítása legalább 5-6 évet igényelne, tehát figyelembe véve az időjárással összefüggő szűk keresztmetszeteket és a stratégiai tárolás kérdését, ez, tehát hogy új, jelentős földgázmező kerül beállításra, önmagában nem jelent megoldást. Ugyanakkor ezt összefüggésben kell vizsgálni azzal a tendenciával, hogy a jelenleg működő hazai földgáztermelés egyre csökkenő kapacitású, tehát új földgázmezők beállítása nem valószínű, hogy ezt a csökkenő tendenciát önmagában pótolni tudná.
Másik technológiai lehetőség lehetne a cseppfolyósföldgáz-tároló létesítése. Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek hasonlóan kedvező geológiai adottságokkal, mint Magyarország - ezek főleg azok, amelyek nem termeltek korábban saját földgázt, tehát föld alatti tárolási lehetőséggel nem rendelkeznek -, ott kifejlesztésre került ez a nagy teljesítményű, jelentős földgázmennyiség tárolására alkalmas, cseppfolyósföldgáz-tároló. De hozzá kell tenni, hogy ezeknek a létesítése rendkívül drága, költséges, a mi viszonyaink között, hogy más lehetőségünk is van, olyan mértékű költségtöbbletet jelentene, ami a földgáz árát lényegesen nagyobb mértékben emelné meg a föld alatti gáztárolóhoz viszonyítva.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Szintén nem hagyható figyelmen kívül a gázellátás biztonságának növelésében az alternatív forrás biztosítása. Ez új import távvezeték létesítését jelenti, melyre európai szintű összefogásban előkészületek is vannak az úgynevezett Nabucco-program keretében. Ugyanakkor annak ellenére, hogy évek óta foglalkozik az Unió ennek a projektnek az előkészítésével, ennek a működésbe állítása még a következő 8-10 évben nem várható, és ez maximum a távvezetéki szállítás problémájának kiküszöbölésére, illetve az alternatív beszerzésre jelentene biztonságot; a csúcskibocsátásra, illetve az időjárási viszonyokra, helyi műszaki problémákra nem jelentene megoldást. Tehát önmagában ez sem tudja pótolni a hazai biztonsági földgáztárolás megoldását.
A tároló megvalósításáig is lényeges, hogy növelhető a törvényjavaslat alapján a földgázkészletezés, és helyes javaslatnak tekintjük, hogy a jelenleg is működő kőolaj- és kőolajtermék készletező társulat átalakítása magyar szénhidrogén készletező szövetség keretében történjen. Biztos, hogy olyan tapasztalatokkal és olyan intézményi háttérrel rendelkezik ez a szövetség, amelyik alkalmas ennek a feladatnak az ellátására is.
A törvény előkészítése foglalkozik beruházási költségelemzéssel is. Én úgy gondolom, hogy ez olyan közérdek, ami kellő transzparenciával kell hogy majd megvalósuljon, és ahogy államtitkár úr mondta, kezdetben 0,5 százaléknyi költségtöbblet, a teljes kiépítés esetén maximum 2 százaléknyi végfelhasználói költségtöbblet legyen a maximum, ami erre rárakódik. Ez összevetve a biztonság növekedésével értékelésünk szerint összhangba hozható. Tehát sokkal súlyosabb károkat okozna egy földgázellátásbeli zavar, mint egy ilyen mértékű növekedése a földgázköltségeknek.
Tekintettel arra, hogy az általános vita most kezdődik, és a részletekre vonatkozóan az energetikai albizottság ülése előkészítés alatt áll, én köszönöm szépen a lehetőséget a hozzászólásra. A részleteket majd az albizottsági ülésen fogjuk kifejteni.
Köszönöm szépen a szót.
