DIÓSSY GÁBOR
DIÓSSY GÁBOR
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi szervezetek a terrorizmus elleni harc jegyében egyre határozottabban lépnek fel a fegyverkereskedelem megakadályozása ellen. Ennek egyik eszköze az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ biztonsági együttműködési fóruma 2000-ben kiadott ajánlása, amely a polgári és katonai rendeltetésű kézi- és könnyűfegyverek egyedi azonosítását szolgáló azonosító jelzés feltüntetésére vonatkozik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig 2001-ben cselekvési programot fogadott el a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó szabályokra, például a jelölésre, a nyilvántartásra és az exportellenőrzésre.
A Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt a nemzetközi dokumentumokban foglaltak betartására. A csatlakozásból adódó feladatok egyikeként a kormány rendelkezett a haditechnikai termékek gyártásának engedélyezéséről szóló szabályozás kiadásáról. Magyarországon jogilag tiltott a tömegpusztító eszközök, így a vegyi, nukleáris, biológiai és toxin fegyverek gyártása. Ami a polgári rendeltetésű lőfegyverek, lőszerek, ipari robbanóanyagok előállítását illeti, azok termelése, előállítása pedig szigorú jogi szabályokhoz kötött. Ugyanakkor mind ez idáig szabályozatlan volt a hagyományos fegyverek, lőszerek és egyéb haditechnikai termékek gyártása és az e termékekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat ezt a joghézagot pótolja. A törvény hatálybalépését követően a Magyar Köztársaság területén engedély nélkül tilos lesz haditechnikai termékeket gyártani vagy haditechnikai szolgáltatásokat végezni. A szabályozással megszűnik egy közel tizenöt éves gyakorlat, amikor egyes termékek gyártása hatósági engedélyek alapján felügyelt volt, azonban a termékek többségének előállítására, valamint a szolgáltatások nyújtására nem vonatkozott jogszabály. A törvény a hadiipari tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre terjedne ki; nem tartozna a hatálya alá a Magyar Honvédség, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és rendészeti szervek kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást és megsemmisítést végző szervezeti egységei.
A javaslat több törvénnyel összhangban is szabályoz, így például a Btk. előírásait figyelembe véve a fegyverek, lőszerek és robbanóeszközök, titkosszolgálati eszközök gyártása esetén a munkakör betöltéséhez fokozott biztonsági követelményeknek való megfelelést ír elő. A 2005. november 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek, közismert nevén a Ket.-nek megfelelően egyértelműen rendezi, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezési eljárása hatósági jogalkalmazó tevékenységnek minősül. Az eljárás során a Ket. előírásait kell alkalmazni, azonban a törvényjavaslat a kérelem elbírálási határidejét a beérkezéstől számított 45. napban határozza meg.
A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseivel összhangban történne az adatkezelés. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartja és kezeli az engedélyes adatait és a felelős vezető személyes adatait. A törvényjavaslat meghatározza a kezelt adatok megismerésére jogosultak körét, valamint az adatkezelési idejét is.
Rögzíti a javaslat a törvény hatálybalépése előtt hadiipari tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek tekintetében e tevékenység továbbfolytatásának feltételeit, előírja az engedély megszerzésére irányuló kérelem beadásának határidejét, és megjelöli a kérelem elbírálásáig végezhető tevékenységek körét.
(15.30)
A kérelemre indult engedélyezési eljárás lefolytatása illetékköteles. Az eljárási és a fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete írja elő.
A törvényjavaslat felhatalmazást kér az Országgyűléstől, hogy a végrehajtást szolgáló részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Ennek megfelelően kormányrendelet tartalmazná az engedélyezési eljárás rendjét, az eljárásban részt vevő szervezetek feladatait és hatáskörét, a kérelmekre, valamint az engedélyek kiadására és visszavonására vonatkozó előírásokat. Miniszteri rendelet határozná meg a haditechnikai terméket, valamint a gyártót egyértelműen azonosító jelzésre, továbbá a kötelező adatnyilvántartásra vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Ház! Meggyőződésünk, hogy a beterjesztett szabályozás kedvező hatással lesz egyrészt a haditechnikai termékeket gyártó vagy szolgáltatást nyújtó szervezetek gazdálkodására, ahol a tevékenység, illetve a szolgáltatás végzésére egyértelmű feltételrendszert határoz meg. Másrészt a több mint százéves magyar hadiipari szakmakultúra versenyképességének növelésére, a munkahelyek megőrzésére, újak teremtésére, valamint nem utolsósorban a jogellenes haditechnikai termékgyártás és szolgáltatásnyújtás üldözését végző szervek munkájára.
A bemutatott törvényjavaslat megfelel vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek, biztosítja az engedélyezési eljárás jogi hátterét; felhatalmazást ad a témakört érintő további jogszabályok kidolgozására, ezáltal garantálja a hadiipari tevékenység jogi kereteit.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/17164. számú törvényjavaslatot megvitatni, és jobbító szándékú javaslatait megadni szíveskedjen.
Köszönöm szépen. (Taps.)
